Kína ezért támogatja az óriási ország felvételét a BRICS-be
Kína számára a BRICS bővítésének célja, hogy enyhítse az amerikai nyomást, miközben akadályozza India mély beágyazódását az amerikai táborba. Argentína számára a BRICS-csatlakozás azonban nem lesz zökkenőmentes folyamat most, amikor gazdasága mélyponton van. Káncz Csaba jegyzete.
Argentína a napokban újonnan egy kibontakozó politikai megrázkódás közepén találta magát azzal, hogy Martín Guzmán gazdasági miniszter váratlanul bejelentette kilépését a kormányból. Guzmán közeli szövetségese volt Alberto Fernández elnök uralkodó balközép kormányának. Az ország vezetőjével való szoros kapcsolat ellenére Guzmán folyamatosan összetűzésbe került a jelenlegi alelnökkel, Cristina Fernández de Kirchnerrel.
Mélyülő repedések a hatalom csúcsain
A kiemelt ütközőpontok közé tartozott többek között a kiadáscsökkentés és a szigorúbb fiskális politika. Politikai szakértők szerint Guzmán kilépése csak egy újabb lépés afelé, hogy a kormányban és az országban is egyre inkább elszigetelődjön az elnök, a maga gyatra, 25 százalékos támogatottsági indexe mellett.
Argentínában is forrnak az indulatok. Fotó: Depositphotos
Cristina Fernández korábban két cikluson keresztül, 2007 és 2015 között volt argentin elnök. Továbbra is viszonylag erős támogatottsággal rendelkezik az országban, de Alberto Fernándezt választotta a 2019-es választások elnökének, mivel felismerte, hogy ő maga nem rendelkezik az elnökké választáshoz szükséges mandátummal.
Az elmúlt időszakban azonban szakértők megfigyelték, hogy az alelnök egyre nagyobb befolyást szerez a kormányon belül.
Guzmán utódja, Silvina Batakis ugyanis Cristina Fernández baloldali szövetségese, és ez újabb bizonyítéka az utóbbi növekvő erejének a kormányzatban. Guzmán elvesztése csak a legutóbbi az elnök szövetségeseinek egyre fogyatkozó sorában.
Kóros infláció
Ez a kormányzati felfordulás az utóbbi idők egyik legsúlyosabb gazdasági válsága közepette zajlik. Az ország éves inflációs rátája az elmúlt hónapban elérte a 64 százalékot, és folyamatosan gyorsul.
Egy ilyen helyzet nem anomália Argentína számára. De köztudott, hogy az országnak „kóros kapcsolata” van az inflációval, és a helyzetet csak súlyosbították a Covid-járvánnyal összefüggő gazdasági gondok, valamint az orosz-ukrán konfliktus hatása.
A fogyasztói árak hektikusan változnak üzletenként, mivel az argentinok a legkedvezőbb áron próbálják megtalálni a napi szükségleteiket. Az inflációs gondok és az, hogy a kormány képtelen kezelni azokat, már korábban is megbuktatta a kormányokat Argentínában. A jelenlegi elnök bizony ugyanezzel szembesülhet a jövőre esedékes elnökválasztáson.
Guzmán ennek a súlyos gazdasági válságnak a fényében kötött megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a 44 milliárd dollárnyi adósság átstrukturálásáról. Ezt a megállapodást azonban az alelnök erősen bírálta, azt állítva, hogy túl sok engedményt tesz az IMF-nek, és minden valószínűség szerint gátolja a gazdasági növekedést. Mivel Batakis Guzmán helyére lép, és kinyilvánította szándékát, hogy megkeresi az IMF illetékeseit és átstrukturálja az ügyletet, ennek a lehetséges könnyítésnek a sorsa is a levegőben van a nemzet számára.
A gazdasági válság megrémítette a befektetőket Argentínában, különösen azért, mert az ország azt látja, hogy devizatartalékai napról napra zsugorodnak. A kormány politikájában a belső szakadások miatti bizonytalanság további félelmet és piaci zavarokat keltett a befektetők körében.
A BRICS és a kínai tényező
Ennek fényében érdekes fejlemény ment végbe Argentína geopolitikai pozíciójában, amikor Hszi Csin-ping kínai elnök meghívta Alberto Fernándezt az idei BRICS-csúcstalálkozóra, kiújítva ezzel a vitát Argentína lehetséges csatlakozásáról a BRICS-csoporthoz (amely Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-Afrikai Köztársaságot tömöríti - a szerk.). Azt azért hozzá kell tenni, hogy nem ez volt az első alkalom, hogy egy argentin elnök részt vett egy BRICS-találkozón, hiszen Cristina Fernández 2014-ben már szerepelt a csúcson, csakúgy, mint Mauricio Macri 2018-ban.
Alberto Fernández hangoztatja, hogy fel kívánja vetetni Argentínát a BRICS-csoportba, amelyet úgy jellemez, hogy az „a kevesek javára működő világrend együttműködő alternatívája”. Azt is hangsúlyozta, hogy Argentína érdekei összhangban vannak a blokkéval.
A BRICS-csatlakozás azonban nem lesz zökkenőmentes folyamat Argentína számára most, amikor gazdasága mélyponton van. Ez bizony nem ideális a BRICS-országok számára ahhoz, hogy az országot a „feltörekvő gazdaságok” blokk részévé tegyék.
Noha úgy tűnik, hogy Kína szeretné kibővíteni a BRICS-platformot, a formális felvételhez valamennyi tag teljes egyetértésére, valamint összetett adminisztratív és diplomáciai folyamatokra van szükség. Ezenkívül a blokk heterogenitása tovább lassítja a bővítést.
További aggodalomra ad okot, hogy Argentína jelenléte a BRICS-országokban potenciálisan aláássa Brazília pozícióját, mivel a csatlakozás egy ugyanarról a kontinensről származó országot, valamint egy kereskedelmi versenytársat jelentene a fő agráripari piacokon. Tágabb értelemben ez aggodalomra ad okot a BRICS-országok többi tagja számára, amelyek szintén jelentős agráripari szektorral rendelkeznek.
Azonban Kína javaslata, hogy Argentínát vegyék fel a BRICS-országokba, az utóbbiakkal való kiegyensúlyozott kapcsolatáról árulkodik. Egyrészt Kína a legnagyobb exportőr Argentínába a Latin-Amerikán kívüli világból. Emellett Argentína már tagja az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak, és idén hivatalosan is csatlakozott a kínai Új Selyemút (BRI) kezdeményezéshez.
Argentína számára jelenleg talán egyszerűbb megoldás lehet, ha csatlakozik az Új Fejlesztési Bankhoz, más néven BRICS-bankhoz. A bank nem követeli meg a BRICS tagságát a potenciális tagok számára, legutóbbi tagjai pedig Uruguay, az Egyesült Arab Emírségek (EAE) és Banglades. Az Új Fejlesztési Bankot 2014-ben hozták létre, és azóta közel 80 projektet hagyott jóvá tagországaiban, 30 milliárd dollárral támogatva azokat. Ezért a BRICS-bankhoz való csatlakozás egy új finanszírozási csatorna létrehozásához vezetne Argentína számára, amire a gazdaságának nagy szüksége van.
Belföldön azonban sürgetőbb kérdések vannak Argentínában, amelyek politikai figyelmet igényelnek. Az elnöknek meg kell találnia a módját az egekbe szökő infláció megfékezésére. A kormánynak félre kell tennie nézeteltéréseiket, és azokra a strukturális problémákra kell összpontosítania Argentínában, amelyek továbbra is tartós inflációs nyomást okoznak, és egyben teljesítenie kell nemzetközi szuverén kötelezettségvállalásait.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
