Kína fejére omlik a fejlődő világ adósságválsága

A jelek szerint Peking hamarosan rájön – ahogyan azt Washington tette az 1970-es és 80-as években -, hogy az alacsony reálkamatlábak és az árupiaci fellendülés idején a Globális Délnek adott infrastrukturális célú hitelek hirtelen visszafizethetetlenné válhatnak. Napjainkban már egy tucat szegény, fejlődő ország szembesül gazdasági instabilitással, sőt összeomlással a több százmilliárd dollárnyi külföldi kölcsön súlya alatt, amelyek nagy része a világ legnagyobb állami hitelezőjétől, Kínától származik.

Felkavaró elemzés

Az Associated Press egy tucat, Kínának leginkább eladósodott ország – köztük Pakisztán, Kenya, Zambia, Laosz és Mongólia – elemzésével megállapítja, hogy az adósság visszafizetése egyre inkább víz alá nyomja ezeket az országokat. Rohamosan merülnek ki a devizatartalékaik - , amelyeket ezek az országok arra használnak, hogy kamatokat fizessenek ezekre a kölcsönökre -, és néhányuknak csak hónapok állnak rendelkezésére, mire ez a pénz elfogy.

Az AP elemzésében szereplő tucatnyi ország közül 10-ben csökkentek a külföldi készpénztartalékok, ami átlagosan 25 százalékos csökkenést jelent mindössze egy év alatt – eközben több, mint 50 százalékkal zuhantak Pakisztánban és a Kongói Köztársaságban.

Mentőcsomag nélkül több országnak már csak hónapjai maradnak külföldi készpénzből élelmiszerek, üzemanyagok és egyéb alapvető importcikkek kifizetésére. Mongóliának nyolc hónapja van hátra. Pakisztánnak és Etiópiának körülbelül kettő.

Az AP elemzésében szereplő országok külföldi hiteleinek 50 százaléka Kínából származik, és legtöbbjük az állam bevételének több, mint egyharmadát fordítja külföldi adósság törlesztésére. Közülük kettő, Zambia és Srí Lanka már fizetésképtelenné vált, és még kamatokat sem tudtak fizetni a kikötők, bányák és erőművek építését finanszírozó kölcsönök után.

Pakisztánban textilipari munkások millióit bocsátották el, mert az országnak túl nagy a külföldi adóssága, és nem engedheti meg magának, hogy az árammal a gépeket üzemben tartsa.