Kína tajvani hadgyakorlatai kémkedési lehetőséget kínáltak az USA számára
Kína nagyszabású Tajvan körüli hadgyakorlatai példátlan katonai és politikai figyelmeztetést jelentenek, hogy külső beavatkozás érheti a szigetet, de az Egyesült Államok és szövetségesei számára is nagy lehetőséget nyitottak a hírszerzésre.
Az augusztus eleji négynapos intenzív hadgyakorlatok, és a múlt heti kiterjesztett katonai manőverek lehetőséget nyújtanak a nyugati szövetségesek számára, hogy alaposan megvizsgálják azt a haditechnikát, amelyet Kína a jövőbeni esetleges invázió során használna, emellett megfigyelhetik a parancsnoki, irányítási és kommunikációs rendszereiket is – mondták el a Reutersnek helyi diplomaták és biztonsági elemzők.
Az Egyesült Államok legalább négy hadihajót tartott Tajvantól keletre, a USS Ronald Reagan repülőgép-hordozó kíséretében. Fotó: Depositphotos
A gyakorlatok a hírszerzés számára betekintést adtak abba, hogy Kína képes-e blokád alá vonni a szigetet egy esetleges invázió első lépéseként vagy alternatívájaként, amelyre utalhat, hogy Kína első alkalommal lőtt át ballisztikus rakétákat Tajvan fölött, valamint szimulált légi és tengeri támadásokat hajtott végre a keleti partvidéken lévő hajók ellen.
Ugyanakkor két amerikai katonai tisztviselő figyelmeztetett, hogy a gyakorlatok valószínűleg nem nyújtanak olyan mélyreható hírszerzési lehetőséget, mint más, kevésbé a figyelem középpontjában álló manőverek. Szerintük ugyanis nem valószínű, hogy Kína a legjobb taktikáit és stratégiáit mutatja be olyan gyakorlatok során, amelyekről tudja, hogy erősen figyelik. Hozzátették, hogy a Kína által használt rendszerek és rakéták többsége már ismert az Egyesült Államok és szövetségesei számára.
Collin Koh szingapúri biztonsági elemző szerint a gyakorlatok a fegyverek helyett inkább Kína megreformált keleti parancsnoksága, rakétaereje és a stratégiai támogató erők összehangolt működésének megfigyelésére kínáltak kiváló lehetőséget, melyhez az USA minden bizonnyal a hírszerzés teljes spektrumát felhasználta. Ezzel feltárhatja, hol vannak Kína sebezhető pontjai, ami segít a saját ellen- és zavaró rendszerei kialakításában.
Trevor Hollingsbee, a brit védelmi minisztérium korábbi haditengerészeti hírszerzési elemzője szerint a hírszerzés egyik fő célpontja a hajókon lévő politikai komisszárok szerepének kiderítése lesz – ez a nyugati hadseregekhez képest szokatlan kommunista párti ellenőrzési rendszer.
„Minden olyan bizonyítékot keresni fognak, amely arra utal, hogy a kínai hadihajókon politikai tisztet alkalmazó kettős parancsnoki rendszer káros és kihasználható a kínai harci hatékonyság ellen”
– mondta Hollingsbee a Reutersnek.
Hajók, tengeralattjárók, drónok
Az Egyesült Államok legalább négy hadihajót tartott Tajvantól keletre, a USS Ronald Reagan repülőgép-hordozó kíséretében. Miközben ezek a hajók erős csapásmérő fenyegetést jelentenek, hatalmas megfigyelési képességgel is rendelkeznek mind az óceán felett, mind alatta.
Kevésbé feltűnően, de minden bizonnyal amerikai, japán és tajvani tengeralattjárók és fejlett felderítő repülőgépek is részt vettek a műveletben. A tengeralattjárók például képesek összegyűjteni egy hadihajó egyedi akusztikus „aláírását”, amely konfliktus esetén létfontosságú adat lehet.
Emellett speciális elektromágneses hírszerző eszközök vannak a térségben, köztük nagy teljesítményű amerikai RC-135S Cobra Ball repülőgépek és egy rakétafigyelő hajó. A Reuters által látott videofelvételek szerint Tajvan a kínai hadgyakorlatok alatt saját gyártású Albatross felderítő drónjait is bevetette.
Ellenfél nélkül könnyű
Bár a gyakorlatok azt mutatták, hogy Peking képes volt jól összehangolni katonai erejét a levegőben, a szárazföldön és a tengeren, a gyakorlatok csak korlátozottan árulnak el valamit, mivel nem volt aktív ellenfél. A dolgok könnyen mennek, amíg nem lőnek vissza
– mondta az egyik amerikai katonai tisztviselő.
A tisztek rámutattak Oroszország 2014-es krími és az elmúlt évek szíriai akcióira, amelyek lehetővé tették az Egyesült Államok számára, hogy megpróbálja felmérni Moszkva katonai képességeit. Az Egyesült Államok korábban úgy vélte, hogy az orosz erők két–három napon belül képesek lesznek bevenni Kijevet, de számításaik tévesnek bizonyultak.
Ennek fényében értékelendő a Pentagon azon – változatlanul érvényes – feltételezése is, hogy Kína katonailag még öt évig nem lesz képes egy sikeres tajvani inváziót végrehajtani.
Colin Kahl, amerikai védelmi miniszterhelyettes pedig kijelentette, hogy a kínai hadgyakorlatok ellenére az Egyesült Államok nem változtatott azon a véleményén, hogy Kína a következő két évben nem valószínű, hogy megpróbálná katonailag elfoglalni Tajvant.
