Nancy Pelosi tegnap a tajvani elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy nagyon közel van egy Tajvannal kötendő amerikai kereskedelmi megállapodás. Kiemelte, hogy az USA nem fogja elengedni Tajvan kezét, bár hivatalosan továbbra is az "Egy Kína" politikája érvényes.
Kína ma a Tajvant körülvevő vizeken négynapos éles tüzérségi hadgyakorlatba kezd, melynek célja a Tajvan visszafoglalására való felkészülés – a jelenlegi helyzet a tajvani védelmi minisztérium szerint felér a sziget légi és tengeri blokádjával. De már az elmúlt órákban kínai vadászgépek hatoltak be Tajvan légvédelmi azonosító zónájába (ADIZ).
Egy vezető kínai szakértő szerint Pelosi provokatív látogatása megtörte a Tajvani-szoros eddigi geopolitikai status quóját, és Kína új status quóba lép. A kínai pártlap tegnap már arra figyelmeztetett, hogy Peking ellenintézkedései nem egyszeriek lesznek, hanem hosszú távú, folyamatosan meghozott intézkedések kombinációja várható. Ennek már rögtön része is, hogy a kínai CATL elhalasztja 5 milliárd dolláros amerikai akkumulátor gyárának megépítését, amely a Ford és a Tesla beszállítója lett volna.
Az amerikai látogatás valódi üzenete
Pelosi házelnök látogatása valójában a legutóbbi az Egyesült Államok azon akciósorozatában, amely az „Egy Kína” politikájának szisztematikus lebontását célozza. Ez már megkezdődött a Trump-kormány idején, majd dinamikusan folytatódik Biden alatt is, holott évtizedek óta ez irányította az Egyesült Államok Kínával fennálló kapcsolatait.
Kína átlátja az amerikai szándékokat és most attól tart, hogy ha a tajvani vezetők és nyugati támogatóik nem fizetnek komoly árat a provokatív látogatásért, akkor Peking kezéből kicsúszik az irányítás. Ez nemcsak aláásná Hszi elnök esélyét arra, hogy elérje hosszú távú célját - az újraegyesítést -, hanem a gyengeség vádját is felvetné, amely aláásná pozícióját Kínán belül és kívül egyaránt.
Washington tanácsai
Biden elnök már mandátumának kezdetén jelezte, hogy felveszi a kesztyűt Tajpej kapcsán és meghívta Tajvan nagykövetét a beiktatási ceremóniájára. Antony Blinken külügyminiszter leszögezte, hogy „szörnyű következményekkel jár”, ha Kína megtámadja Tajvant, egyben kiemelte, hogy a Kínával való kapcsolatok fenntartása a „legnagyobb geopolitikai próbatétel” az USA számára. Kathleen Hicks védelmi miniszter-helyettes pedig Kínát az „amerikai hadsereg tempós kihívásaként” jellemezte.
Kína elsöprő létszámú hadereje és modernizált katonai apparátusa miatt Tajvan gyenge taktikai képességei aggodalomra adnak okot az USA számára. A különböző kormányzatok alatt Amerika kisebb csapatokat küldött a szigetország felkészítésére. Mivel azonban a kínai légi és tengeri tevékenység a Tajvanhoz közeli régióban exponenciálisan megnövekedett, az USA legutóbb már különleges műveleti egységet is küldött a tajvani erők kiképzésére.
Amerika joggal tarthat attól, hogy a Kínai Kommunista Párt, miután lenyelte Hongkongot, a nemzetközi félvezető-üzletágban központi szerepet játszó technológiai nagyhatalom, Tajvan felé szeretne továbblépni. Tajvan annektálása Kínát még félelmetesebb riválissá tenné Amerika számára, és előmozdítaná azon célját, hogy a kommunista uralom 2049-es 100. évfordulójára globális elsőbbséget érjen el.
Sötét fellegek gyülekeznek Ázsia egén is
Ezek a fenyegető kelet-ázsiai fejlemények abban az időszakban történnek, amikor már egy háború lángol Európa küszöbén, miután Oroszország kontinensünk status quóját felrúgó inváziót indított Ukrajnában. Az ukrán háború továbbra is szítja a globális feszültségeket, és szélesíti a törésvonalat a Nyugat és a Kína-Oroszország tengely között. Pelosi látogatása pedig csak tovább mérgezte a két tömb közötti kapcsolatot.
Kína és az Egyesült Államok 1950 és 1953 között már vívott háborút egymással Koreában. Csekély vigasz, hogy mára léteznek deeszkalációs mechanizmusok és az tavaly derült ki, hogy a két katonaság legmagasabb tisztjei között forródrótok működnek.
Az időzítés kérdése
Pelosi látogatásának időzítése továbbra is rejtély. Lehet, hogy gyengeséget érzett a kínai rezsimben. Ez az egész felhajtás ugyanis rossz pillanatban jött Hszi elnök számára.
Kína elnökének gazdasági és politikai zavarokkal kell szembenéznie a „zéró Covid” zárlatokkal, az ingatlan- és jelzáloghitel-válsággal, valamint a gyorsan lassuló GDP-növekedéssel kapcsolatban. Mindezt úgy, hogy a Kommunista Párt novemberi kongresszusára készül, ahol példátlan harmadik ciklust kaphat Kína vezetőjeként – hacsak a fenti fejlemények alá nem aknázzák a terveit.
Kim a pácban
Eközben az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun sincs pályafutásának legerősebb pozíciójában. Július 27-én, a koreai háborút 1953-ban lezáró fegyverszünet évfordulóján Kim nukleáris erői mozgósításáról és Dél-Korea „felszámolásáról” beszélt.
Ebben a hónapban Szöul és Washington számos közös katonai gyakorlatot indít újra. A gyakorlatokat 2018 óta csökkentették vagy leállították – először azért, hogy „teret adjanak a diplomáciának a munkához”, később pedig a Covid-19 miatt.
Kim ingerlékenységét magyarázhatja, hogy az ország gazdasága gyakorlatilag összeomlott a szigorú határzárak miatt, amelyek leállították a Kínával folytatott kereskedelmet. A közelmúltban ráadásul a nagyrészt beoltatlan lakossága a Covid-fertőzések késői hullámát szenvedte el.
Ennek ellenére aktív rakétakísérleteket folytat – amelyet Kína és Oroszország is támogat azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának májusi ülésén megvétózták az Egyesült Államok által javasolt szankciók új körét. Phenjan sokak szerint a közeljövőben nukleáris kísérletet fog végrehajtani – immár a hetediket.
