Trump kitette a pisztolyt a tárgyalóasztalra a holnap folytatódó USA-Kína kereskedelmi tárgyalás előtt és ez hidegzuhanyként hatott a pénzpiacok szereplőire. Az eset feltárta, hogy a tőkepiacok milyen kevéssé vannak tisztában Washington biztonságpolitikai elszántságával Kína vonatkozásában. Ázsia vezető angol nyelvű lapja tegnap szintén mellélőtt, amikor arról értekezett, hogy Trump el akarja terelni a figyelmet a Mueller jelentésről és ezért vagdalkozik Venezuela, Irán és Kína irányába. Ez az értékelés bizony egy óriási tévedés.
Világos üzenetek
Márpedig a Pentagon az elmúlt napokban világos jeleket küldött Peking felé: az amerikai hegemóniát a tengereken nem veszélyeztetheti. Alig pár órával Trump vasárnapi tweetje után két amerikai romboló haladt át a Dél-kínai tenger vitatott vizein, felbőszítve Pekinget. A Pentagon múlt heti jelentése is világosan fogalmazott: Peking azért militarizálja a Dél-kínai-tengert, hogy elragadja a katonai dominanciát a régióban Washingtontól.
A múlt század elején a hétmérföldes léptekkel fejlődő Német Birodalom nyíltan megkérdőjelezte az Egyesült Királyság szupremáciáját a tengereken, és haditengerészetét nyaktörő ütemben kezdte el fejleszteni. A két hatalom összeütközése szinte elkerülhetetlen volt. Ehhez kísértetiesen hasonló napjaink felállása, amikor a hétmérföldes léptekkel fejlődő Kína nyíltan megkérdőjelezi az Egyesült Államok szupremáciáját a tengereken, és haditengerészetét nyaktörő ütemben fejleszti. A két hatalom összeütközése mára a ’fantazmagóriák’ világából bizony a ’lehetséges’ kategóriába csúszott.
Az új feltartóztató stratégia
Patrick Shanahan megbízott védelmi miniszter márciusi meghallgatásán a szenátus védelmi bizottsága előtt is Kínát nevezte meg az USA első számű veszélyforrásának és támogatást kért a Pentagon jövő évi rekord 718 milliárd dolláros költségvetéséhez. Első Pentagon állomány-értekezletén pedig így sorolta fel az amerikai haderő új politikai prioritásait: „Kína, Kína, Kína”. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is március elején látogatott a Fülöp-szigetek fővárosába és félreérthetetlen üzenetet küldött Pekingnek: ha bármilyen kínai támadás történik fülöp-szigeteki hajó-, avagy harci gép ellen, az amerikai katonai választ fog szülni.
Az amerikai külügyminisztérium eközben megkezdte egy átfogó Kínát feltartóztató stratégiájának kidolgozását annak mintájára, amelyet George Kennan, az amerikai hidegháborús külpolitika atyja dolgozott ki a Szovjetunió ellen 1947-ben. Először az amerikai történelemben a jelenlegi Kína-elleni koncepció célja „egy egészen más civilizáció elleni harc”, miközben az amerikai külügy Oroszországot egyszerűen csak egy „globális túlélőnek” tartja. De Kínát nemcsak gazdasági versenytársnak tekinti a washingtoni diplomácia, hanem „ideológiai versenytársnak” is, amely globális befolyásra törekszik. Ennek pedig gátat kell vetni és fel kell tartóztatni.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el)
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
