A KornFerry Hay Group globális tanácsadó cég februárban készült kutatása alapján Magyarországon az idén átlagosan 5,1 százalékos béremelést hajtanak végre a vállalatok, miközben a jegybank legfrissebb inflációs jelentése szerint 2,4 százalékos infláció várható. Így 2017-ben is bőven két százalék fölött lesz a reálbér növekedése, ami három éve folyamatos az országban.
Nem minden magyar kap egyformán emelést
A kutatás szerint Budapesten jóval magasabbak a bérek, mint Kelet- vagy Nyugat-Magyarországon. Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy a különböző régiókban működő vállalatok eltérő bérpolitikát alkalmaznak, hanem azt is, hogy a nagy, több régióban is telephellyel rendelkező cégek 22 százaléka a cégen belül is különbséget tesz regionális alapon alkalmazottai között.
Az ágazatok közül a kiskereskedelemben, valamint az autóiparban nőnek a legerőteljesebben a bérek az idén, míg a sor végén a legkisebb emelésekkel olyan, hagyományosan magas keresetet biztosító iparágak állnak, mint a gyógyszeripar vagy a gáz- és olajipar.
A vállalatok kétharmada tömeges munkaerőhiánnyal küzd
A kutatás szerint a munkaerőhiány Magyarországon már egyértelmű tény: a magyar vállalatok 67 százaléka tapasztal tömeges munkaerőhiányt bizonyos pozíciókban.
A felmérés 110 ország 25 ezer gazdálkodó szervezetének jövő évi béremelési terveit mutatja meg a cégeknél dolgozó 20 millió munkavállalóra. A magyarországi felmérés 575 vállalat több mint 330 ezer munkavállalóra vonatkozó adatát tartalmazza.
Fáj a cégeknek a béremelés - de szükséges
Egy másik, szintén a napokban publikált felmérés arra jutott: a hazai kkv-kat súlyosan érintette a minimálbér és a garantált bérminimum emelése - derült ki egy friss felmérésből. A garantált bérminimum emelése minden méretkategóriában okozott kisebb-nagyobb problémát: a nagyvállalatok is jelentős gondokról számoltak be. Itt ugyanis a dolgozók közel harmadát érintették az intézkedések.
A garantált bérminimum érdemben változatlan árfolyammal számolva 600 euró lett idén, ami megfelel a görög szintnek, de kissé elmarad a portugáltól, az 1500 eurós jellemző nyugat-európai szintnek pedig 40 százaléka. Ezek már nem olyan rossz értékek, és ha megvalósulnak a 6 évre tervezett program emelései, akkor 2022-re elérhetjük a 750 eurót, a mai nyugati szint felét. Ez jelenlegi és a következő pár évben várható gazdasági fejlettségünknek teljesen megfelelő, vagyis ennél többet nem lehetne erőltetni. A Privátbankár.hu korábbi elemzése a témában >>>>
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 378,98 pontos, 0,44 százalékos csökkenéssel, 86 674,79 ponton zárt csütörtökön. 
