|
| Szavazófülkét helyeznek el rotterdami szavazóhelyiségben 2016. április 5-én, az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés létrejöttéről Hollandiában tartandó népszavazás előtti napon. (MTI/ EPA/Robin Utrecht) |
Az EU és Ukrajna közötti társulási szerződés ratifikálásáról ma tartanak nem kötelező érvényű népszavazást Hollandiában. Tavaly ősszel három holland eurószkeptikus szervezetnek 300 ezer támogató aláírás megszerzésével sikerült elérnie, hogy az országban referendumot írjanak ki a kérdésről. A legutóbbi felmérések fej-fej melletti küzdelmet jósolnak a két tábor között.
Kijev nem teljesített, sőt...
Még ha a népszavazás nem kötelező érvényű is, mérvadónak tekintik majd egy olyan országban, ahol az euroszkeptikusok állnak a népszerűségi listák élén és egy februári felmérés szerint a hollandok 53 százaléka szeretne egy brit típusú népszavazást az EU-s tagságról. Külön súlyt ad az eredménynek, hogy Hollandia éppen ebben a félévben az EU Tanácsának soros elnöke.
Bár az EU és Ukrajna között 2014-ben létrejött társulási szerződés részének számító szabadkereskedelmi megállapodás január 1-jén ideiglenesen életbe lépett, az egyezményt még ratifikálnia kell az EU mind a 28 tagállamának. A társulási egyezménynek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mellett a politikai párbeszéd erősítése is a célja.
Kijev a társulási szerződésben átfogó reformokat ígért, amelyeket azonban nem hajtotta végre. Az ország súlyos recesszióban van, a kormány iránti bizalom rekord mélységekben, a Porosenkó elnök által ígért korrupció-ellenes kampány pedig teljesen megbukott. Ha mindez nem lenne elég, Porosenkó az elmúlt órákban belekeveredett a panamai offshore botrányba is és pozíciója megrendült.
Ahogyan az elmúlt időszakban a holland vezető sajtó hangsúlyozta, a 320 oldalas társulási egyezmény több helyen utal politikai és védelmi ügyekre. Többek között az egyezmény megemlíti a konfliktus-megelőzést, a válság-kezelést és katonai- valamint a műszaki együttműködést. Nem véletlen, hogy holland ellenzői szerint az egyezmény feleslegesen hozna be Európába egy erőszakos konfliktust („geopolitikai darázsfészket”) és jóváhagyást adna egy korrupt oligarchák által uralt ország pénzügyi támogatására.
Szkander lett Brüsszel és Moszkva között
Juncker EU Bizottsági elnök az elmúlt hetekben azzal próbálta elvenni a referendum élét, hogy hangsúlyozta, Ukrajna az elkövetkező 20-25 évben nem lesz sem az EU, sem a NATO tagja. Berk Koenders holland külügyminiszter pedig a napokban azzal emelte ki a népszavazás jelentőségét a választók számára, hogy szerinte az egyezmény elutasítása Európa destabilizálódásához vezetne.
|
| Káncz Csaba |
Moszkva kiemelten követi a holland fejleményeket és eközben nem mulasztja el kritizálni Brüsszelt. Maria Zakarova külügyi szóvivő kijelentette, miszerint „a holland népszavazás annak az EU külpolitikának a természetes következménye, amely nem veszi figyelembe a tagállamok közakaratát.” Nigel Farage UKIP elnök és eurószkeptikus EP képviselő is részt vett az egyezményt elutasítók kampányában és párhuzamot vont a holland és brit eurószkeptikusok szándékai között.
Valóban, ha a ma a választók elutasítják az egyezményt, az komoly PR-győzelem lenne Putyin elnök számára a Moszkva és Kijev közötti konfliktusban, erősítené az európai eurószkeptikus mozgalmakat és hosszas magyarázkodásra kényszerítené a holland kormányzatot.
Káncz Csaba jegyzete
Ez a „gig economy.” 
