50 olyan COVID-19 beteg társállatból, ahol szoros együttélés volt (egy élettér, beltér, stb.) 6 bizonyult PCR pozitívnak – írják a Pécsi Virológusok közösségi oldalukon, de hangsúlyozzák, ezzel együtt is lényeges leszögezni, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a társállatok jelentős vagy akár mérsékelt szerepet játszanának a COVID-19 megbetegedést okozó vírus, a SARS-CoV-2 terjedésében.
A COVID-19 kitörése így is félelmet és bizonytalanságot okoz az állattartók körében, hogy háziállataik elkaphatják vagy terjeszthetik a vírust, ezért a pécsi szakemberek a külföldi forrásokat is számbavéve leginkább tapasztalati úron történt megfigyelésekkel, illetve célzott laboratóriumi kísérletek alapján megnézték, mit lehet tudni a jelenlegi helyzetben.
„Az, hogy a háziállat mennyire fogékony, a vírus belépéséhez szükséges ACE2 receptor emberihez való hasonlósági foka határozza meg. A SARS-CoV-2 egy emberről-emberre terjedő koronavírus, így, ha egy állat receptora nagyon hasonló az emberihez, akkor bizonyos mértékig a vírus képes belépni az adott állat sejtjeibe”.
Ezek után azonban még számos tényezőnek van szerepe, hogy a vírus az állat szervezetében meg tudjon jelenni, az egyik legfontosabb, hogy az ürítésben fontos szerepet játszó légúti vagy bélrendszeri nyálkahártyát eléri-e. A harmadik feltétel az ürítési képesség, hogy mennyiségileg és minőségileg is fertőzésre képes vírust ad-e le.
Ezek alapján a házikedvencek köréből a macskafélék egyértelműen fogékonynak bizonyultak. Egy megfigyelés szerint a COVID-19 beteg társállatok közül, ahol szoros együttélés volt (egy élettér, beltér, stb.) 12 százalékuk bizonyult pozitívnak. Macskák esetében kísérletek kapcsán macska-macska átvitelt is igazoltak.
Szót kell ejteni az állatkerti fertőzésekről is, ahol világszerte több helyen is a beteg gondozó fertőzte meg az állatkert valamely nagymacskáját. Macskáról emberre történő fertőzést egyelőre nem ismer a tudomány, így minden bizonnyal extrém ritka vagy meg sem történik.
Kutyák esetében egyértelműen csupán antitest választ sikerült igazolni, azt is igen ritka esetekben. Ez ugyan minimális fogékonyságot feltételez, de valószínűleg nem vezet se vírus ürítéshez, sem pedig megbetegedéshez.
A menyétfélék (görény, nyest, nyuszt, nyérc, stb.) fogékonysága a hollandiai nyércfarmok fertőzései miatt érdekes. Náluk nem kérdéses a fogékonyság és a vírus ürítése, és egyértelműen bizonyított a közöttük tapasztalható fertőzés, két esetben pedig sejthető, hogy a farmon dolgozó munkások elkaphatták az állatoktól, ám ezt nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani.
A rágcsálók közül a hörcsögfélék fogékonyak a vírusra, laboratóriumi modellállatként is bevethetőek a kutatásokhoz. A nyúlfélék fogékonysága vitatott, bár kísérletekben bizonyított, mégis inkább mérsékeltnek mondható.
A SARS-CoV-2 emberről állatra történő esetleges átvitelének aggályai miatt az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) azt javasolja, hogy a COVID-19 betegség miatt az otthoni karanténban lévő betegek korlátozzák az egy háztartásban élő állatokkal való gyakori és szoros kontaktusokat (állatsimogatást, összebújást, az azonos helyen való alvás, stb.), hasonlóan a háztartás többi tagjához. Ha lehetséges, a háztartás egy nem beteg tagjának ajánlott gondoskodni a háziállatról, amíg a gazda meggyógyul.
Itt is kiemelten fontos a tudatos odafigyelés és a megfelelő ajánlások betartása, mint például a kézmosás az állatokkal való találkozás előtt és után, vagy bármi más interakció kerülése, ami lehetőséget teremt a vírus átadására.
A Pécsi virológusok megjegyzik, hogy a SARS-CoV-2 egy emberi koronavírus, fő terjedését az emberről-emberre irány jelenti, így továbbra is ezt kell minimalizálni a járvány legyőzéséhez. A társállatok érintettsége, ha meg is jelenik, a járvány szempontjából nem jelent hajtóerőt, de ezzel együtt rájuk is figyeljünk!
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
