Az eredmény nem különösebben lepte meg az elemzőket, hiszen a piaci várakozások nagyjából belőtték ezt a várakozást. Az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya elmondása szerint a bank 2,7 százalékos várakozásánál némileg alacsonyabb lett a mutató, az adat belső szerkezete megfelelt az előzetesen gondoltnak. Hozzátette: decemberben – döntően a bázishatásnak köszönhetően – ismét lassulásra számítanak majd az éves indexben, ami várhatóan 2,2-2,3 százalékra lassul majd. 2018-tól pedig egy lassú, fokozatos emelkedésre számítanak, és véleményük szerint az év második felében az infláció eléri majd a jegybank 3 százalékos középtávú célját.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint a meglepetést a dohánytermékek további emelkedése okozta novemberben, amit bőven ellensúlyozott a szolgáltatások árának vártnál nagyobb visszaesése, a többi termékkörben az áremelkedések – és egyes esetekben csökkenések – megfeleltek a várakozásoknak. A Takarékbanknál idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számítanak, majd jövőre éves átlagban 2,7 százalék lehet az infláció.
Az ING vezető makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter szerint az infláció a jegybank inflációs célja alatt tartózkodik, valamint a mostani folyamatokat látva az infláció emelkedése csupán átmeneti hatások következménye lehet. Mindezek alapján nem várják ők sem az MNB-től monetáris politikai reakciót a most megjelent adatra, így továbbra is laza marad a monetáris politika. Az ING várakozásai szerint az év utolsó hónapjában némileg csökkenhet az infláció, ezzel az év egészét tekintve 2,4 százalékos inflációt kalkulálnak, és bár jövőre emelkedhet az inflációs nyomás, az továbbra is elmaradhat a 3 százalékos jegybanki céltól.
Ismét közelíti a 80 dollárt a Brent ára. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
