Az Európai Unióban a Kínával szembeni szkepticizmus egyre erősödő hangjaihoz szokott fülnek feltűnő a magyar diplomaták nyelvezete. Ők nem arról beszélnek, hogy „kockázatmentesíteni” kell a Kínával való kapcsolatokat, és „rendszerszintű riválisként” kell kezelni. A Magyarország és Kína közötti együttműködés „inkább lehetőségeket, mint kockázatokat” jelent − mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter május 15-én Pekingben. Vang Ji, Kína külügyi vezetője azt közölte vele, hogy a két ország közötti kapcsolatok most a legjobbak az egész történelem során − írja az Index.hu a The Economistra elemzését szemlézve.
Miközben Kína európai külpolitikájának képe az ukrajnai háborútól kezdve az ujgur emberi jogok megsértésén át a Tajvan körüli kínai erődemonstrációig terjedő ügyek miatt meglehetősen zord, Magyarország kitartó barátsága Kína − és Oroszország − iránt kiemelkedő.
Kína komoly hasznát látja az Európával való barátságnak. Az Európai Unió létfontosságú kereskedelmi partner. Magyarország azonban különleges. Orbán Viktor és Kína vezetője, Hszi Csin-ping világnézete sok közös vonást mutat. Mindketten tekintélyelvűek (bár különböző mértékben), tartanak az amerikai hatalomtól, és úgy vélik, hogy a Nyugat hanyatlóban van. Közös bennük az Oroszország iránti vonzalom, és Orbán Viktor üzleti világban mozgó barátai számára előnyösek lehetnek az autoriter rezsimekkel kötött üzletek − áll a The Economist írásáan.
Magyarország jó helyzetben van ahhoz, hogy Kína külpolitikai érdekeit szolgálja.
Az EU tagjaként vétójoga van a kül- és biztonságpolitikában. Ezt arra használta fel, hogy felhígítsa vagy meghiúsítsa a Kínát bíráló uniós nyilatkozatokat. Tagja a NATO-nak is, a katonai szövetségnek, amelyet Kína egyre nagyobb kételyekkel szemlél. Magyarország időnként hajlandónak mutatkozott arra, hogy ott is keresztbe tegyen ügyeknek, például amikor a közelmúltban támogatta Törökországot Svédország csatlakozásának megakadályozásában.
Kína meglátása szerint tehát egy kevesebb mint 10 millió lakosú országnak, amely az egyik legszegényebb az EU-ban, kiemelkedő szerepet kell játszania.
A kormány 13 százalékos minimálbér-emelést tervez, a cégek örülnek, ha 5 százalékot tudnak adni – írja a GKI. 
