A sporttal összefüggő költségvetési kiadások tekintetében némi spórolásra enged következtetni a kedden délelőtt benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslat. Hogy pontosan mely előirányzatok estek a vágás áldozatául, az egyelőre nem látható, mivel a kormány a korábbi évekkel ellentétben valamivel egyszerűbb formában állította össze a dokumentumot. Több előirányzatot összevontak, így részleteiben nem beazonosítható több konkrét tétel sem. Az viszont biztos, hogy a jelenlegi válsághelyzet a sportcélú kiadások átgondolására késztette a kormány, mint azt az indoklásban meg is fogalmazzák:
"Számos, a gazdaság újraindítása szempontjából halasztható programra, például sportcélú előirányzatokra, állami vagyonnal kapcsolatos célokra az előző évinél kisebb forrást biztosít a tervezet".
A vágásnak azonban jó eséllyel nem estek áldozatul olyan fejlesztések és előirányzatok, melyek a következő 2-3 évben esedékes nemzetközi sportesemények (pl. a 2022-es kézilabda eb és a 2023-as atlétikai vb) és rendezvények megrendezését szolgálják. Mint azt néhány héttel ezelőtt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter laptársunk kérdésére elárulta: ezen rendezvény megtartása Magyarország érdekét szolgálja és bíznak abban, hogy 2-3 év múlva már túl leszünk a járványhelyzeten.
A most benyújtott költségvetési törvényjavaslat fejezet részében beazonosítható tételek alapján összesen 122 milliárd forintos előirányzatot kapott a sport ágazata. Ez az idei költségvetésben szereplő összegnél mintegy 50 milliárd forinttal kevesebb.
Az egyes tételek és előirányzatok alapján az jövő évi büdzsében a teljesség igénye nélkül nem szerepel már sem az Újpesti Torna Egyelet, sem a 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása, ugyanígy sem a Garancsi Istvánhoz köthető Magyar Természetjáró Szövetség, vagy a Kósa Lajoshoz kötődő Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség sem kapott önálló jogcímet. Igaz, utóbbi kettő például idén alig egymilliárdos forrást jelentett, tehát az nem kizárt, hogy valamelyik összevont előirányzat alatt jövőre is megkapja a két szövetség a költségvetési támogatást.
Ugyanígy nincs nyoma kisebb stadion, uszoda, sportlétesítmény-fejlesztések forrásának sem a 2021-es büdzsében. Véleményünk szerint ezek lehetnek azok a sportcélú előirányzatok, melyeket a kormány a jelenlegi válsághelyzetre tekintettel megvágott. Ám ha a helyzet jövőre megengedi, erre külön rendeletekkel is biztosíthat forrást a kormány a költségvetési törvény módosítása nélkül
A jövő évi sporttal összefüggő előirányzatokat nézve az látszik, hogy - feltehetően az összevonások miatt is - sokkal kevesebb jogcím között oszlik meg a 122 milliárd forint, ami így egy-egy feladat esetében kiemelkedő forrást jelent. Ezek alapján jövőre a legtöbb forrás az autó-motorsportba mehet el, ennek támogatására ugyanis kicsivel több mint 36 milliárd forintot szán a kormány. Véleményünk szerint ez részben a fejlesztéseket fedezi, részben pedig a Hungaroring Sport Zrt. tőkeemelését, az elmúlt években ugyanis rendre jutott erre pénz a büdzséből.
A második legnagyobb összeg,
- 20,3 milliárd forint a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggőfeladatok támogatására mehet (idén erre 22,2 milliárdot szánt a kormány).
- 17,8 milliárd forint a versenysport és szakmai feladatok támogatását fedezi,
- 13,3 milliárd pedig a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatására megy jövőre.
- Jelentős összeget, 9,8 milliárdot szánt a kormány a sporteredmények, sportszakmai tevékenységek, sportteljesítmények elismerésére,
- 8,5 milliárdot pedig egyedül a Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatására szán a kormány 2021-ben.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
