A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.
A kormány kedden délelőtt nyújtotta be a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, mely már egy részben megújult foglalkoztatási alapot tartalmaz. Mint arról mi is beszámoltunk, a veszélyhelyzet ideje alatt a gazdaságvédelmi alapba csatornázták a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásait, az intézkedés azonban nem csak átmeneti volt. Az önálló alapot jelen állás szerint végleg megszüntették, így a most benyújtott költségvetésben sincs már ennek nyoma. A veszélyhelyzet miatti módosításoknak megfelelően a Gazdaságvédelmi Alap tartalmaz egy Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap címet, melynek összetétele azonban megegyezik az eddig ismert foglalkoztatási alappal. Ez a cím tartalmazza a munkanélküli ellátásokat, a közfoglalkoztatásra szánt összeget, valamint az egyéb, munkaerőpiacot közvetlenül érintő intézkedések forrásait.
A most benyújtott dokumentum alapján jövőre sem elhanyagolható méretű problémákra számít a kormány a munkaerőpiacon, legalább is így értelmezhetjük azt, hogy bizonyos előirányzatoknál az ideinél jóval több forrást biztosítana a kormány.
Passzív ellátásokra az idei 83 milliárd forint után jövőre 108,5 milliárd forintot biztosítanak, ez sor tartalmazza a munkanélküliek számára fizetett álláskeresési támogatásokat és járadékot. A 2021-re tervezett előirányzat egyébként kiemelkedő összegnek tekinthető, az elmúlt évtized zárszámadásait végignézve az erre a célra elköltött összeg 50 és 72 milliárd forint között mozgott.
Az előirányzat növekedése két tényezővel magyarázható: egyrészt a konvergencia program alapján jövőre is az elmúlt éveknél magasabb munkanélküliséggel számol a kormány, tehát várhatóan több embernek kell folyósítani munkanélküli segélyt. A várakozások szerint a tavalyi 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta idén 5,6 százalékra emelkedhet, jövőre pedig 4,3 százalékra. Másrészt, mivel ez az összeg a bruttó bér 60 százalékában meghatározott támogatás - felső korlátja a mindenkori minimálbér -, ezért az ellátások nagysága is emelkedhet jövőre. Az ugyan csak év végén derülhet ki, hogy 2021-től milyen mértékben emelkedik a minimálbér, de valamekkora növelésre jó eséllyel számítani lehet.
A munkaerőpiaci problémák kezelésében még jövőre is fokozottabb mértékben támaszkodhat a kormány a közfoglalkoztatásra. Start-munkaprogramra ugyanis összesen 165 milliárd forintot szánnak az eredetileg idei évre tervezett 140 milliárd után. Bár fontos megjegyezni, hogy a kormány a válsághelyzet kezelése érdekében, ha a piaci folyamatok igénylik, 100 ezerről akár 200 ezer főre is bővítheti a közfoglalkoztatási programok keretszámát. A bővítés valós forrásigénye jelenleg nem ismert, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbbi kijelentése alapján eddig 5000-rel több embert vontak be ilyen állami foglalkoztatási programba.
Ami az egyéb kiadásokat illeti, picit megvágták a foglalkoztatási és képzési támogatásokat, erre 18 milliárd forintot szánnak az idei 20 milliárd után. Szakképzési és felnőttképzési támogatásokra változatlanul 25 milliárd forint az előirányzat. Bérgarancia kifizetésekre 4,5 milliárd után 4 milliárd menne, az EU-s elő- és tárfinanszírozásra pedig az ideivel megegyezően 85 milliárd forintot igényelhet a terv szerint.
Jövőre mindenesetre a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap számára 422 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetés tervezete szerint, melyből a kiadások 407 milliárd forintot emésztenek fel. A kormány tehát szükség esetére biztosított az alap számára némi mozgásteret is.
Bezárnak egy konzulátust, de ez még csak a kezdet: a lengyel külügyminiszter nem csak diplomáciai válaszlépéseket ígér. 
