5p

Az AfD referendumot tartana Németország uniós tagságáról hatalomra kerülése esetén. A protesztpárt a keleti tartományokban már messze a legnépszerűbb politikai erő, az ország nyugati felében viszont százezrek tüntetnek ellene. Az ellentétek áthidalhatatlannak látszanak. Mi lesz ebből? Nagyító alatt ezúttal az AfD és ami mögötte van.

Bombaként robbant tegnap a hír, hogy a német Alternatíva Németországért (AfD) hatalomra kerülése esetén az ország EU-ból való kilépéséről is hajlandó lenne népszavazást tartani. Ezt Alice Weidel, a párt társelnöke jelentette be a Financial Times brit lapnak adott interjúban.

A hír azért is szólt nagyot, mert a Dexit – a német kilépés Weidel által használt rövidítése – eddig nem volt téma a németeknél. Ráadásul Németország az EU legerősebb bástyája és egyben motorja, már a kilépésének a mérlegelése is igencsak megrengetné az uniót.

Brexit után Dexit? 

Az AfD, amelyet a német média jobboldali populistának, radikális jobboldalinak vagy szélsőjobboldalinak nevez (a párt viszont konzervatív-liberálisként definiálja magát), egyelőre messze van a hatalomtól, és egyetlen más parlamenti erő sem hajlandó összefogni vele.

Folyamatosan növekvő népszerűsége ugyanakkor már vetekszik a nagy pártokéval, azaz korántsem szabad félvállról venni.     

Hiába a botrányok, egyre népszerűbbek. Az AfD parlamenti frakciója a Bundestagban, elöl középen Tino Chrupalla társelnök, tőle jobbra pedig Alice Weidel, a másik társelnök látható. Fotó: EPA/CLEMENS BILAN
Hiába a botrányok, egyre népszerűbbek. Az AfD parlamenti frakciója a Bundestagban, elöl középen Tino Chrupalla társelnök, tőle jobbra pedig Alice Weidel, a másik társelnök látható. Fotó: EPA/CLEMENS BILAN

De pontosan mit akar az AfD, és mennyi realitása van a felvetésének?

Weidel, aki politikai karrierje előtt a Goldman Sachs banknál dolgozott, és PhD-t szerzett közgazdaságtanból, az interjúban úgy fogalmazott: egy általuk vezetett kormány megpróbálná megreformálni az EU-t és megszabadítaná „a demokratikus deficittől”. Ennek keretében megnyirbálnák például a „senki által meg nem választott” végrehajtó hatalom, az Európai Bizottság hatáskörét.

Ha ezt a reformot nem tudnák keresztülvinni – márpedig ez több mint valószínű –, és „nem leszünk képesek újjáépíteni az EU-tagországok szuverenitását, akkor hagyni kell az embereket dönteni, ahogy Nagy-Britannia tette”,  mondta az AfD-főnök. „Akkor lehetne egy referendumunk a Dexitről – a német EU-kilépésről.”

A Financial Times szerint az ötlet „nagy tabut” dönt le Németországban, ahol a fősodorhoz tartozó pártok elkötelezetten EU-pártiak, ráadásul a német alkotmány nagyon szigorú a népszavazások kiírása tekintetében. De ha még meg is tartanák a referendumot, a németek nagy többsége jelen állás szerint a maradásra szavazna. A Dexit tehát egyelőre szinte elképzelhetetlen. 

EU-pártiak a németek, de...

Ezt támasztják alá egyéb közvéleménykutatások is.

A Konrad Adenauer Alapítvány tavaly június és szeptember között készült felmérése szerint a németek 87 százaléka van az EU-tagság mellett, és mindössze 10 százalék ellenzi azt.

Igaz, az AfD-szavazók közül már csak 52 százalék áll ki az uniós közösség mellett. 

Az Európai Bizottság által kiadott Eurobarometer-felmérés tavaly decemberi jelentése szerint a németek 78 százaléka uniós polgárnak érzi magát, 68 százaléka szerint az EU a stabilitást jelképezi egy nyugtalan világban, 59 százalékuk pedig optimistán látja a közösség jövőjét.

Figyelmeztető jelzés ugyanakkor, hogy Kelet-Németországban – tehát az egykori NDK-ban – már korántsem ilyen pozitív az EU megítélése. Míg a nyugati tartományokban a megkérdezettek 53, addig a keleti tartományokban mindössze 30 (!) százaléka bízik az uniós közösségben.

Érdemes észben tartani azt is, hogy németek közül a legtöbben (43 százalék) a bevándorlást, tehát az AfD egyik „slágertémáját” tartják az EU legnagyobb problémájának.

Keleten erős a protesztpárt

És kezdeni kell valamit azzal a ténnyel is, hogy az AfD ma már pariban van a nagy pártokkal. Még 2013-ban alakították közgazdászok és akadémikusok euróellenes, a mainstream politikával szembeni alternatívaként, 2017 óta pedig tagja a parlament alsóházának, a Bundestagnak. Proteszt karaktere idővel kibővült a migrációelleneséggel, ami jelentősen hozzájárult a népszerűség növekedéséhez.

Az elmúlt bő két évben több mint megduplázta támogatottságát, és 22,5 százalékkal ma már a második legkedveltebb párt országosan a jobbközép CDU/CSU szövetség mögött. Jócskán megelőzi a kormányzó szociáldemokratákat, a Zöldeket és a liberálisokat.

Egyes kelet-német tartományokban pedig már utcahosszal vezeti a közvéleménykutatásokat: Türingiában 31 százalék, Brandenburgban 28 százalék, Szászországban 34 százalék támogatja az AfD-t januári felmérések szerint, miközben a CDU-t mindössze 20, 18, illetve 31 százalék.

Jelentős ugyanakkor az ellentábor is: a hétvégén becslések szerint több mint egymillióan tiltakoztak az AfD ellen, főleg Nyugat-Németországban mentek ki nagy tömegek az utcákra.

Sok tüntető a nácikhoz hasonlította a pártot, amely szerintük veszélyt jelent a demokráciára.

A potsdami botrány

A tiltakozások apropója az volt, hogy – a német Correctiv tényfeltáró portál cikke szerint – november végén  „magasrangú AfD-politikusok, neonácik és tehetős vállalkozók” gyűltek össze egy potsdami szállodában (más források szerint CDU-tagok is jelen voltak), és „több millió ember Németországból történő elűzéséről” szőttek terveket – konkrétan a „remigrációról”, a menedékkérők és a nem asszimilálódott bevándorlók visszatelepítéséről beszéltek.

Az AfD azt közölte, hogy privát-, nem pedig pártrendezvényről volt szó, amin az érintett AfD-tagok magánemberként vettek részt. Szerintük a párt nem felelős az ott elhangzottakért, a migrációval kapcsolatos nézeteik pedig összhangban vannak a törvényekkel.

Ami tény: az AfD-nek már óriási tábora és ellentábora van, a kettő közötti ellentét pedig egyre inkább áthidalhatatlanannak látszik.

Ez pedig, ha nem sikerül kezelni, időzített bombát jelent Németország számára.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Új esély zöld autóra: meghosszabbítják a céges e-autó támogatást
Privátbankár.hu | 2025. március 29. 10:42
Áprilistól ismét lehet pályázni céges e-autó támogatásra a megmaradt keret erejéig.
Makro / Külgazdaság Brüsszel digitalizálja az EU-t
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 16:13
Az Európai Bizottság 1,3 milliárd eurót biztosít mesterséges intelligenciára, kiberbiztonságra és digitális készségek fejlesztésére.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály is összehúzza szemöldökét ettől az amerikai bejelentéstől
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 14:30
Meglehetősen borúlátó a Fed döntéshozója.
Makro / Külgazdaság Trump miatt drágulnak a tűzpiros autók is
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 13:51
10 százalékos áremelésre készül a Ferrari a vámok miatt.
Makro / Külgazdaság Van egy ruhaüzlet, ahol a felhalmozódott készlet a baj
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 13:24
A túl nagy árukészlet okozott gondot a H&M-nek.
Makro / Külgazdaság Felszisszen, aki szombaton óvatlanul behajt egy benzinkútra
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 12:33
Legalábbis akkor, ha tankolni szeretne.
Makro / Külgazdaság Az elemzőket is meglepte ez a német adat
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 10:52
Közeledik a hárommillióhoz a német munkanélküliek száma.
Makro / Külgazdaság Olyan számokat közölt a KSH, hogy a fal adja a másikat
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 08:46
A lényeg: több mint 5 ezerrel vagyunk kevesebben, 10 százalékkal még emelkedett is a „természetes fogyás”.
Makro / Külgazdaság Tessék: ennyien dolgoztak februárban Magyarországon
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 08:33
Kijöttek a KSH friss adatai a foglalkoztatottságról. Az álláskeresők közel 37 százaléka már egy éve nem talál munkát, 41,5 százalékuk még három hónapja se keres.
Makro / Külgazdaság Jöhet a svéd atom – újra
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 07:38
Évtizedek óta nem tettek ilyet, de most akár tíz új atomreaktort is építene Svédország. De állami támogatás nélkül nem fog menni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG