Az Európai Unió komoly kihívások elé néz. Németországban először fordult elő 1949 óta, hogy egyetlen párt sem ért el 30 százalékos támogatottságot a szeptemberi általános választáson. A várhatóan felálló, töredezett hárompárti koalíció világképe és szakpolitikái több ponton mérföldekre esnek egymástól, így az elkövetkező négy évben az EU első számú hatalmánál nem garantált már a kormányzati stabilitás.
Nagyon is elképzelhető, hogy az új koalíció befelé fordul majd, mert a hazai ügyek, illetve a koalíció belső súrlódásai elvonják a figyelmét Európáról.
Franciaország komoly politikai kihívás elé néz 2022 első félévében, hiszen az Európa sorsát is nagyban befolyásoló elnökválasztást tartják meg áprilisban, ahol egyáltalán nem garantált az, hogy az európai integrációt támogató jelölt fut be győztesen. Marcon elnököt tehát az elkövetkező hónapokban leköti a saját újjáválasztása, azaz pont akkor nem áll majd erős kezű vezető a földrész élén, amikor arra nagy-nagy szükség volna.
Felbomló protokoll
Az EU nyugati frontján eközben nő a feszültség. A brit kormány állásfoglalása szerint az EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll jelentős és mélyreható módosításával lehet rendezni az Európai Unióval kialakult vitát. London szerint meg kell szüntetni az EU bíróságának (ECJ) észak-írországi felügyeleti és jogérvényesítő fennhatóságát az uniós jogszabályokat érintő ügyekben.
A brit kormány szerint ugyanis a protokoll jelenlegi formája alapján az uniós jogszabályok – az EU-bíróság jogérvényesítő fennhatósága mellett – a demokratikus eljárásrend teljes mellőzésével érvényesülnek Észak-Írországban. London kilátásba helyezte a protokoll alkalmazásának egyoldalú felfüggesztését is a megállapodás elmaradása esetére.
Az uniós álláspont szerint ez a nemzetközi jog megsértésével érne fel. Összességében pedig Brüsszel láthatóan türelmének a végéhez érkezett a több, mint 5 éve húzódó angol önsorsrontó drámában és nem hajlandó további kompromisszumokra. Ez a hangulat tükröződik a francia „Le Monde” szerkesztőségi állásfoglalásában, amely frusztráltan kiemeli, hogy az aláírt szerződések ellenére folytatódik a „Brexit rémálma”.
Ráadásul a Varsó és Brüsszel közötti válság az ECJ joghatóságáról még inkább valószínűtlenné teszi, hogy az EU engedményeket tenne Észak-Írország ügyében.
Ármányos Albion
Mindennek tetejébe a brit sajtó értesülése szerint London további olajat öntene a tűzre azzal, hogy jövő év elején Boris Johnson miniszterelnök a tervek szerint találkozna a Visegrádi Négyek vezetőivel. Ez természetesen tovább eszkalálná a feszültséget az EU és London között.
Brit külügyi források elmondták, hogy a London és Párizs közötti egyre komolyabb politikai feszültség miatt a brit kormány szorosabb szövetséget akar kiépíteni a vele szimpatizáló tagállamokkal. London kívülről támogatná Budapest, Pozsony és Prága erősebb szuverenitást követelő álláspontját, Varsó esetében pedig a kiválást, a „Polexitet”. Liz Truss brit külügyminiszter egy magasrangú, meg nem nevezett tanácsadója azzal viccelődött a sajtónak, hogy „talán föl kellene állítanunk az EU elhagyását támogató osztályt”.
A kétoldalú feszültséget mutatja, hogy Truss szeptemberi miniszteri kinevezése óta még nem konzultált francia kollégájával. A külügyi forrás szerint Truss úgy gondolja, hogy „az EU valójában Franciaország”, mivel Merkel távozása óta a német befolyás lecsökkent és Macron diktálja az Unió politikáit. Macron a választási kampányában a Brexit kapcsán várhatóan erőteljesen fel akarja korbácsolni a brit-ellenes érzelmeket.
Orbán támogatása
A források elmondták a sajtónak, hogy London még a jövő áprilisban esedékes magyar általános választás előtt rendezné meg a Visegrádi Négyekkel a csúcstalálkozóját, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kampányát támogassa. Orbán esetében – teszi hozzá a brit lap – az első EU vezetőről beszélünk, aki a Brexit népszavazás eredményének tiszteletben tartására szólított fel.
A lap szerint a Varsó és Brüsszel között elmérgesedett vitát követően a Visegrádi Négyeknél és más EU tagállamok esetében is a határok agresszívabb tesztelésére kerülhet sor. Többen arra spekulálnak, hogy Varsó végül az EU elhagyására kényszerülhet, míg más tagállamok meg akarják szüntetni az EU törvénykezés felsőbbrendűségét a belföldi törvényeik felett.
Egy brit diplomáciai forrás szerint London „már várja Ausztria döntését egy hasonló ügyben és ez rendkívül jelentős lehet”.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy London évek óta erősíti az észak-európai biztonságpolitikai tengelyt, amely a brit szigetektől Lengyelországon át a Baltikumig húzódik és amely tengely államai egészen másképp állnak az orosz kihívástól elkezdve szabadkereskedelmi kérdésekig, mint a gazdaságilag hazavágott déli államok. Ez egyben gyengíti Berlin és Párizs terveit egy szuverénebb európai szövetség kialakítására.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
