Közzétette gyorsjelentését az EU statisztikai hivatala az első negyedéves GDP-növekedésről. Eszerint év/év alapon, tehát az idei első negyedévet hasonlítva az egy évvel ezelőttihez, és a szezonális hatások kiszűrésével Románia 3,8, Lengyelország 3,5, Magyarország 3,2 százalékos növekedést ért el.
(Nem mennénk bele a módszertan rejtelmeibe, de annyi magyarázat még tartozik ehhez, hogy ez a 3,2 százalékos adat megegyezik a KSH pár napja közzétett megfelelő adatával. A hazai sajtóban azonban a 3,5 százalékos, szezonálisan ki nem igazított adat terjedt el.)
A nyomunkban minimális mértékben, 1-2 tizeddel lemaradva következik Nagy-Britannia és Litvánia is. A magyar gazdaság számára olyannyira fontos Németország a nyolcadik helyen van a listán 2,3 százalékkal, egyébként a németeknél is kellemes meglepetést okozott a napokban az eredmény. A világgazdaság szempontjából lényeges USA is épp 2,3 százalékot mért.
Mindezek még csak előzetes számok, sőt egyes országok még nem is tették közzé az adatukat, más országoké, mint Görögország, nincs a szezonális hatásoktól megtisztítva. A képzeletbeli verseny eredménye tehát még változhat. A magyar gazdaság mindenesetre, ha dübörög is, nem egyedül dübörög. Romániát egyébként éppen most minősítette fel a Standard & Poor’s.
Amint az ábrán látni, van jó néhány negatív növekedésű ország is, és nem is csak a krízis-országok között. Az EU 28 országában így átlagosan csak 1,4 százalékos volt a növekedés.
Ha pedig nem az előző év hasonló negyedévéhez viszonyítunk, ahogy szokták, hanem a 2014-es utolsó negyedévhez, akkor 1,1-1,1 százalékos növekedéssel Magyarország és Lengyelország van az élen.
A félelemkeltés politikájával vádolta a Trump-adminisztrációt Kamala Harris volt alelnök. 
