Vlagyimir Putyin elnök aláírta, hogy az Északi-tengeri Út (NSR) teljes irányítását a Roszatomnak, az állami nukleáris vállalatnak adja, ezzel a lépéssel mellőzve a többi kormányzati minisztériumot, amelyek eddig osztoztak a Kreml egyik legnagyobb gazdasági projektjének kialakításában.
Egy eldugott hír
A RIA Novosztyi hivatalos hírügynökség szerint - amely május 23-án egy rövid, nem feltűnő cikket közölt a hatalomváltásról - ez a többmilliárd dolláros feladat most egyedül a Roszatomra hárul.
Az állami ügynökség szerint Putyin arra utasította a kabinetet, hogy módosítsa azt a 2018-tól hatályos jogszabályt, amely kodifikálta a Roszatom felhatalmazását az Északi-sarkvidéken áthaladó 6000 kilométeres tengeri artéria felett, de az adminisztratív ellenőrzést és az átjárón való áthaladásért fizetendő úthasználati díjak kivetését a kormány a Közlekedési Minisztérium kezében hagyta.
Putyin új parancsai viszont megkövetelik
„a [Roszatom] hatáskörének központosítását az Északi-tengeri út igazgatására és a hajózás megszervezésére az NSR vizein”
– ami anélkül, hogy ezt kifejezetten kimondaná, kiveszi ezeket a feladatokat a Közlekedési Minisztérium kezéből.
Úgy tűnik, hogy ez a lépés rendezi a 2018-as jogszabály körül - annak életbe lépése óta - dúló vitákat, amely során a Közlekedési Minisztérium azt követelte, hogy fenntarthassa a felelősséget az átjárón áthaladó hajók engedélyeinek kiadásáért. Nos, mostantól ez a minisztérium ebben a stratégiai kérdéskörben a Roszatom kiszolgálója lesz.
Kirijenkó üstökös-szerű emelkedése
Ez egyben nagyobb hatalmat is ad Szergej Kirijenko kezébe, aki a Roszatom igazgatótanácsát vezeti – és akinek neve folyamatosan felmerül, amikor Putyin lehetséges utódairól beszélnek a Kreml bennfentesei, miközben elhúzódik Moszkva Ukrajna elleni háborúja. Az orosz média értesülése szerint a milliárdosok állítólag belefáradtak abba, hogy vagyonukat elpárologtatják a nyugati szankciók. Szerintük pár orosz politikus van, aki bekerülhetne az elnöki székbe, és megjavíthatná a kapcsolatokat a Nyugattal – mégpedig leginkább Kirijenko.
Valójában Kirijenko közel három évtizede agilis bürokratának bizonyul, először 1998-ban Borisz Jelcin rövid életű miniszterelnökeként vált ismertté, majd számtalan Kreml-típusú politikai megrázkódtatást élt át, és végül Putyin adminisztrációjának főnöke lett.
2005 és 2015 között a Roszatom vezérigazgatójaként is dolgozott, amelyet egy nyugati típusú technológiai góliáttá alakított.
Kirijenko ellen az egyre erősödő orosz mélyállamnak sem lehet egy szava sem. Sőt: nagyapja, Jakov Izraitel elkötelezett kommunistaként és a Cseka (a KGB elődszervezete) tagjaként tette le a névjegyét, így Lenin elvtárs feliratos pisztollyal tüntette ki jó szolgálataiért.
A Roszatom terve
Az NSR Észak-Norvégia és a Bering-szoros között halad, és egészen a közelmúltig nagyrészt járhatatlan maradt a nyári hónapok kivételével. A NASA adatai szerint azonban az elmúlt évtized szokatlanul magas hőmérséklete miatt a sarkvidéki jégtakaró mintegy 13 százalékkal zsugorodott.
A Roszatom – amely Oroszország összes atomerőművét, valamint atomjégtörő flottáját üzemelteti – ezentúl teljes jogkörrel fog rendelkezni az infrastruktúra, a hozzáférés, a biztonság és a hajózás felett az északi vízi úton. Meg akarja nyitni egész évben az Északi-sarkkört a kereskedelmi hajózás számára– így Moszkva szerint felére csökkentve az Európa és Ázsia közötti hajózási időt.
Az Északi-sarkvidéki Tanács szétesése
Ukrajna orosz inváziója az egész világon óriási hullámokat okoz, de a legerősebbek a messzi északon csapnak össze. Ott az orosz agresszió az Északi-sarkvidéki együttműködés fő nemzetközi fóruma, az Északi-sarkvidéki Tanács felfüggesztéséhez vezetett, amelynek elnöki tisztét – kínos módon – 2023-ig Oroszországra bízták.
Az ukrajnai orosz invázió és az éghajlatváltozás konverziója visszavonhatatlanul megváltoztatja a kereskedelem és a biztonság egyensúlyát az Északi-sarkvidéken, amely hosszú ideig elkerülte a világ többi részének bajait.
Oroszország - a leghosszabb északi-sarkvidéki partvonallal rendelkező ország - az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővítette lábnyomát az Északi-sarkvidéken. Utakat, repülőtereket, erőműveket és atom-meghajtású jégtörőket épített gazdaságának fellendítése érdekében a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére támaszkodva. Az olaj és a gáz adja Oroszország szövetségi költségvetésének 40 százalékát és exportjának 60 százalékát.
Összességében bruttó hazai termékének mintegy 20 százalékát állítja elő az Északi-sarkkör felett, főként olajból és gázból, de ásványok és fémek bányászatából is. Valóban, az Egyesült Államok hadseregének 2021-es stratégiai terve szerint „az elkövetkező 30 évben az Északi-sarkvidék létfontosságú lesz az orosz gazdaság túlélése szempontjából”.
A geopolitikai feszültséget tovább növeli, hogy Svédország és Finnország, hogy Oroszország inváziója miatt csatlakozni szándékozik a NATO-hoz. Ez pedig állandó ékké válhat a sarkvidéki nemzetek között és lehet, hogy Moszkva már soha nem tér vissza az Északi-sarkvidéki Tanácshoz. A NATO-tagság bővítésének lehetősége komoly oka volt annak, hogy Oroszország letámadta Ukrajnát.
Nem véletlen, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette: új sarki szervezetet szeretne felépíteni Kínával.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A magyar miniszterelnök Rómában négyszemközt tárgyalt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. 
