Márton Péter a Heti Válasz csütörtöki számában megjelenő interjúban elmondta: a jelenleg állami tulajdonban lévő cégek döntő többsége stratégiainak nevezhető, rajtuk kívül szinte csak olyan nonprofit társaságok vannak még állami tulajdonban, amelyek esetében nincs értelme a magánosításnak. Már nincs is azonban mit eladni, ezért – ahogy a Mol-részvények vagy az E.On gázüzletágának példája is mutatja – az állam inkább a visszavásárlást részesíti előnyben.
Se a bankokból, se a Molból nem vesznek többet?
Az FHB Jelzálogbankban lévő 7 százalékos állami tulajdonrész növelése jelenleg nincs napirenden - válaszolta annak firtatására, hogy most, mivel a bankszektorban a magyar jelenlét növeléséről van szó, növelheti-e befolyását az állam - a Gránit és a Széchenyi Bankhoz vagy a takarékszövetkezetekhez hasonlóan - az FHB-ban is.
"Mielőtt megkérdezné: sem a Mol, sem a Richter, sem az OTP esetében nem tervezzük az állami tulajdonrész növelését, részvényeik tőzsdei felvásárlását" - szögezte le Márton Péter.
Rába, vízközmű, MÁV-székház és OPNI
A Rába-projektről azt mondta, hogy a tervek alapján a jövő év második felében gördülhet le a szalagról a Rába első, Volvóval közösen gyártott busza.
A víziközműcégek összevonásának racionális okai vannak - mondta Márton Péter. A kisebb falvakat ellátó társaságok javarészt veszteségesen működnek, szemben a nagyobb városokat kiszolgáló vállalatokkal. A víziközműcégek koncentrációjával a szélsőségek mérsékelhetőek. A vezetésben lévő párhuzamosságok felszámolásával több milliárd forintos költségmegtakarítást lehet elérni. A nagyobb városok önkormányzati tulajdonban lévő társaságait nem érinti az integráció - tette hozzá.
|
| Németh Lászlóné fejlesztési miniszter és Márton Péter, az MNV vezérigazgatója |
Az MNV vezérigazgatója az interjúban beszámolt arról is, hogy a MÁV volt székházának hasznosítására több alternatíva is létezik, az épület eladását nem tervezi az állam.
A bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) épülete jogszabályi kötöttségek miatt nem értékesíthető, de ez egyébként sem vetődött föl. Az épületet csak egészségügyi intézményként lehet hasznosítani, az erre vonatkozó koncepció várhatóan szeptemberre készül el.
|
Honnan lesz így 100 milliárd forint? Júniusban a kormány döntött arról, hogy 100 milliárd forintot biztosít a takarékszövetkezeti rendszer újjászervezéséhez, és megbízta a fejlesztési minisztert, hogy az állami vagyon értékesítése terhére (tehát privatizációval) biztosítsa az összeget. Az interjú alapján nehéz dolga lesz Németh Lászlónénak, ha már "nincs mit eladni". A fejlesztési miniszter egy korábbi interjúban azt mondta: még vizsgálják a rendelkezésre álló vagyonelemek mobilizálhatóságát, erre szeptember végéig van idejük. Azt is mondta: biztosan nem a költségvetést terheli majd az összeg. Pedig fedezet éppen lenne rá: ahogy legfrissebb elemzésünkből kiderül, akár kétszázmilliárd forint pluszpénz is lehet még az idei költségvetésben, ha kedvezően alakulnak a gazdasági folyamatok. |
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
