Az izlandi állam soha nem rendelkezett haderővel, de stratégiai helyzete miatt – félúton Norvégia és Kanada keleti partja között - a hidegháború kezdetén a NATO alapító tagja lett. Az USA egyik legnagyobb katonai bázisa Izlandon, Keflavíkban helyezkedett el 1951 és 2006 között. Ez a tengeri és légi támaszpont kulcsszerepet játszott a szovjet tengeralattjárók elleni védekezésben. A NATO 2008 óta rotálja vadászrepülő alakulatait Izlandon - a fogadó ország biztosítja a hátteret az ide települt harcászati repülőknek, amik a NATO integrált légvédelmi rendszerén belül látják el fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatukat (Quick Reaction Alert).
A szárazföldi anyahajó az Atlanti-óceánon
A Krím 2014-es elfoglalása óta viszont újra hideg szelek fújnak a NATO és Moszkva között. De még ebben a feszült hangulatban is komoly figyelmet keltett pár hónapja, hogy a 2018-as amerikai katonai költségvetésben „pár tucat millió dollárt” különítettek el a keflaviki bázis modernizációjára, amely azt is jelezheti, hogy Washington visszatérne a bázisra. Katonai megfigyelők szerint ugyanis az orosz tengeralattjárók mára észrevétlenül elérhetik az amerikai keleti partvidéket.
A szovjet időkkel ellentétben ma Moszkvának kisebb, de technikailag világszínvonalú flottája van. A NATO számára a korábban alkalmazott tengeri érzékelők és mikrofonok már nem elegendőek az orosz tengeralattjárók megfigyeléséhez. Az izlandi bázis lehetővé tenné a nagy hatótávolságú, Jet P-8 Poseidon típusú felderítő repülőgépek állomásoztatását a szigeten.
Erre szükség lehet, hiszen egy új tanulmány szerint a mélytengeri kábelek egyszerre létfontosságú, és egyben védtelen infrastruktúrát jelentenek Amerika és Európa között. Márpedig az adathordozó kábeleken naponta 15 millió pénzügyi tranzakció fut, 10 milliárd dolláros összértékben. Ellenséges tengeralattjárókkal viszonylag könnyű megrongálni ezeket a kábeleket, viszont a javításuk annál komplikáltabb.
Orosz mentőhajó két kém-tengeralattjáróval
Amerikai katonai forrásokra hivatkozva a norvég média jelenti, hogy az oroszok az Olenja Guba nevű arktikus haditengerészeti bázison nagy erőkkel fejlesztik azon tengeralattjárókat és különleges felszíni hajókat, amelyek a mélytengeri hírszerzésre specializálódnak. A katonai bázis közvetlenül az orosz vezérkar felügyelete alá tartozik. A cikk kiemeli a ’Jantar’ nevű hírszerző hajót, amelyet hivatalosan Moszkva mentőhajóként tart nyilván. Ezen a hajón két kisebb kém-tengeralattjáró is van, amely képes a mélytengeri kábelek megrongálásra vagy lehallgatására.
|
| Káncz Csaba |
Az amerikai állandó katonai jelenlét visszatérte viszont az izlandi belpolitikában komoly hullámokat keltene. Már csak azért is, mert a 2017 vége óta az a baloldali-Zöld miniszterelnök, Katrin Jakobsdottir van hatalmon, akinek a pártja nemcsak kimondottan pacifista, hanem egyenesen az ország NATO-ból való kilépését szorgalmazza. Jakobsdottir elismeri, hogy ez ügyben nincsen összhang a társadalomban, ezért a pártja adott esetben népszavazást kezdeményezne. De előbb most ellenőriznie kell, hogy egyáltalán illetékes-e a keflaviki bázis modernizációja ügyében. 1951 óta ugyanis Rejkjavik és Washington között szerződés szabályozza a védelmi együttműködést, amely nemcsak hogy hatályban van, hanem 2016-ban még kiegészítésre is került.
Káncz Csaba jegyzete.
Alig 24 óra alatt két hajót ért támadás a Hormuzi-szorosban.
