TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az Európai Unió jó úton halad a gazdaság beindítása felé, amíg azonban folynak az egyeztetések, Amerika és Kína állva hagyta az öreg kontinenst. Brüsszelben a hagyományos válsággócokon kívül egyre többet figyelnek Franciaországra és a különcködő britekre - amíg azonban az őszi németországi választások nem érnek véget, kevés energia marad az európai ügyekre.

Európai szemeszter: egy lépés a gazdasági és monetáris unió felé

Az Európai Tanács március 14–15-én megrendezett ülésén az uniós vezetők lezárták a 2013. évi európai szemeszter első szakaszát. Az Európai Tanács megvizsgálta, hogyan haladnak a tagállamok a korábban tett ajánlások végrehajtásával.

Az európai szemeszter az az eljárás, amelynek keretében a tagállamok minden évben egy féléves periódus alatt koordinálják gazdasági, költségvetési és foglalkoztatási politikáikat – magyarán előzetesen egyeztetik a költségvetési terveiket Brüsszellel. Amellett, hogy az Európai Unió a szemeszternek köszönhetően egységesebb eszközöket vethet be a válságkezelésben, fontos jelentősége van a gazdasági és monetáris unió megalkotásához szükséges szemlélet kialakításában: a tagállamok ugyanis kezdik elfogadni, hogy a nemzeti jóváhagyás előtt egy nemzetközi kört is kell futniuk a büdzsével - be kell azt mutatni a nemzetközi közösségnek, akik javaslatokat, észrevételeket fogalmazhatnak meg. Ez mindenképp előremutató tény, ez azonban még meglehetősen messze van attól, hogy az egyes tagállamokban a nemzeti közvélemény is elfogadja az EU beleszólását olyan ügyekbe, amelyeket hagyományosan saját hatáskörben szokás elintézni.

Az Európai Tanács Justus Lipsius épülete - egy jobb világot építenek?

A szemeszterrel kapcsolatos következő lépés, hogy egy hónapon belül kell benyújtaniuk a kormányoknak a frissített konvergenciaprogramokat és a nemzeti reformprogramokat. Ezeket a Bizottság értékeli, majd május végén országspecifikus ajánlásokat ad mindegyik tagállamnak, amelyeket a júniusi csúcson hagynak jóvá az uniós tagállami vezetők. Nem mellesleg ezek a mérföldkövek fontos szerepet játszanak az túlzottdeficit-eljárások (EDP) értékelésének kérdésében - magyarán ekkor tudhatunk meg újabb részleteket arról, hogy vajon Magyarország kikerülhet-e az EDP alól, először uniós tagságunk során.

Az uniós csúcson a vezetők értékelték, hogyan halad az európai gazdaság beindítása. Ahogy a csúcsot követő sajtótájékoztatón Herman van Rompuy elnök mondta: az irány jó, ezért tartani kell. Az erőfeszítések középpontjában a meghozott döntések, és főként a Növekedési és Munkahelyteremtési Paktumban foglaltak végrehajtásának kell állnia; különösen fontos feladatként kell tekinteni a fiatalok foglalkoztatásának támogatására, valamint a növekedés és a versenyképesség fokozására - közölte a Tanács a megbeszéléseket követően.

Nem mindenkit nyűgöz le a versenyképességi paktum - transzparens a Schuman körforgalomnál, a brüsszeli EU-negyed közepén

Európa a másodosztályban: amíg az Egyesült Államokat üldöztük, Kína is lehagyott minket

Ami a jó irányt illeti: Európának nagy szüksége van arra, hogy ezúttal tényleg megtalálja az útját. Ahogy azt uniós tisztségviselők a Privátbankárnak Brüsszelben elmondták: az elmúlt években az öreg kontinens nem csak régi versenytársától, az Egyesült Államoktól marad le teljesítményben és versenyképességben, hanem már Kínával sem tudja tartani a lépést – ahogy fogalmaznak, a világgazdaságban ma gyakorlatilag a G2 szabja meg a játékszabályokat.

Az alapvető probléma a gazdasági növekedés hiánya – ennek gyökerei részben demográfiai jellegűek, és már a válság előtt is jellemezték az Európai Uniót. Az EU vezetői ezt persze régen felismerték, az EU 2020 stratégia lényege éppen az, hogy átállítsa a szervezetet egy újfajta növekedési modellre. Néhány ország jobban halad ezen célok megvalósításával, néhány országban kevésbé jól – ami viszont újdonság, hogy bizonyos tagországokban már visszafelé haladnak az úton, például a vállalással ellentétben csökkentik a K+F kiadások arányát a költségvetésen belül.

Magyarország EU2020 programhoz kapcsolódó vállalásai
  • a 20-64 éves népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 százalékra növelése
  • a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított szintjének 1,8 százalékra növelése
  • a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelése; 10 százalékos energiamegtakarítás elérése; az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedése a 2005. évi szinthez képest
  • a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelése a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentése a 18-24 éves népességen belül
  • a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség arányának 5 százalékpontos csökkentése

Az unióban egyetértés mutatkozik abban, hogy véget értek azok az idők, amikor közpénzek osztogatásával, nyakló nélküli hitelfelvétellel lehetett rendet tenni a nehéz helyzetekben. Mivel azonban a belső fogyasztás a válságban lévő országokban folyamatosan csökken, csak beruházásokkal lehet beindítani a gazdaságok motorját. Komoly gondok vannak azonban a bizalommal és a kockázattal – a befektetők nem bíznak abban, hogy a problémás országok kilábalnak a bajból, ezért nem viselik el a jellemzően megemelkedett politikai kockázatot (nem változtatnak-e kedvezőtlenül a jogszabályokon?), a finanszírozási kockázatot (hozzáférhetek-e elegendő hitelhez?), valamint a profit realizálásának kockázatát (hogyan szállok ki a befektetésből?).

Három C: honnan lesz növekedés?

Herman van Rompuy úgy fogalmazott a csúcstalálkozó után: a növekedéshez 3 dolog kell. Confidence, azaz bizalom; credit, avagy hitelesség; valamint competitiveness, azaz versenyképesség. Ezek elérése érdekében indították be az EU 2020 ambiciózus stratégiáját, aminek elképzelései jók, de uniós tisztviselők megítélése szerint az implementációjához nincsenek meg a kellő eszközök.

A növekedéshez ráadásul úgy kellene visszatérni, hogy közben tovább vágják az államadósságot, újra egyensúlyba hozzák az államháztartást – ami néhány tagállamnak különösen nehezére esik, miután csak borsos áron képesek hitelhez jutni a piacon, magyarán csak magas hozammal képesek kötvényeket kibocsátani.

A britek kifelé tartanak, a franciák lefelé

A megszorítások önmagukban biztosan nem elegendőek a hiány mérséklésére, erre példaként többen is az Egyesült Királyság példáját hozták. Nem véletlen, hogy egyes vélemények szerint a briteknél egyenesen katasztrofális trend van kialakulóban: ahogy egy diplomata fogalmazott a Privátbankárnak, a brit vezetés már nem törődik az európai ügyekkel, minden erejüket befelé koncentrálják, folyamatos konfliktusban vannak az uniós szervekkel. Ennek pedig olyan módon is vége lehet, hogy az Egyesült Királyság és az EU szakítanak egymással.

A mindenki által ismert válsággócok – Görögország, Olaszország, Spanyolország és Portugália – mellett ráadásul egyre többször említik Franciaországot, mint az EU legproblémásabb gazdaságát – ebben a jelentős olasz kitettség mellett komoly, hosszú távú strukturális problémák is szerepet játszanak.

Európa a németekre figyel, a németek a választásokra

A megoldás kulcsa természetesen Németország – hiába vetik fel egyes tagállamokban, hogy lazítani kellene az inflációs célon (a jelenlegi 2 helyett 4 százalékos cél ötlete legutóbb Franciaországból merült fel), ha a Bundesbank legfeljebb 2,9 százalékot lenne hajlandó elfogadni. A különböző gazdasági ösztönzőcsomagoknak nem csak a méretére, hanem a feltételek szigorúságára is a németek vannak a legnagyobb hatással. Az eddig bevezetett rövid távú uniós válságkezelő intézkedések közül az EKB kötvényvásárlási programja az egyik leghatásosabb – Németország bólintása nélkül ez sem tudott volna elindulni.

Ha esetleg semmitmondónak tűnnek a most megrendezett csúcstalálkozóról szóló közlemények, vagy akár a Tanács hivatalos kiadványa, az épp ennek tudható be. Németország ugyanis választásokra készül, ami sok energiát von el az európai ügyektől – Brüsszeli forrásaink egyöntetűen úgy nyilatkoztak, szeptemberig éppen ezért komolyabb konfliktusokat kiváltó döntésekre, vitákra, nagy horderejű intézkedésekre gazdasági ügyekben vélhetően nem érdemes számítani – hacsak a piaci helyzet máshogy nem hozza.

Harc a munkanélküliség ellen – különösen a fiatalok körébenBrüsszelben nagy az egyetértés abban, hogy sem a gazdasági növekedés beindításáért folytatott küzdelem, sem az európai integráció fokozása sem képzelhető el anélkül, hogy munkahelyteremtéssel járna együtt. A magas munkanélküliségi mutatók közül különösen a fiatalok körében mért állástalanság szúrja az EU szemét – ez nem véletlen, Spanyolországban például a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében több mint 50 százalékos (ami persze nem azt jelenti, hogy minden második fiatal spanyol munkanélküli, hanem azt, hogy aki közülük nem tanul, hanem munkát keres, nagyobb részt nem talál magának állást).

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke

Ennek is köszönhető, hogy a csúcstalálkozó után tartott közös Barroso - van Rompuy sajtótájékoztatón egyszer sem hangozhatott el anélkül a „munkanélküliség” szó, hogy ne tették volna hozzá: „különösen a fiatalok körében”.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság A parlamenti többség megszavazta a Kúria új elnökét
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 19. 19:16
Hiába tiltakozott az ellenzék, a kormánypárti többség megszavazta a Kúria új elnökének Varga Zsolt Andrást. 
Makro / Külgazdaság Hiába mentek fel az árak, nem csökken a benzin adója
Király Béla | 2020. október 19. 16:04
Az adózás szempontjából túl olcsó volt az olaj, így 2020 negyedik negyedévében is marad a magasabb adótétel az üzemanyagok esetében.
Makro / Külgazdaság Le kell rohanni Mexikót – Trump lesújtott a tábornokra
Káncz Csaba | 2020. október 19. 15:25
A volt védelmi miniszter amerikai őrizetbevétele ráirányítja a figyelmet a mexikói hatóságok és a szervezett bűnözés közötti összejátszásra, valamint az ottani igazságszolgáltatás impotenciájára. A letartóztatás rossz fényt vet a mexikói hadseregre is, amely 2006 után kulcsszerepbe került a szervezett bűnözés elleni harcban. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Vírus: már csak hat fős esküvőket lehet tartani Ausztriában
Wéber Balázs | 2020. október 19. 13:44
Tovább szigorít a koronavírus-ellenes korlátozásokon nyugati szomszédunk is.   
Makro / Külgazdaság Operatív törzs: több mint ötezren kerültek házi karanténba a hétvégén
Privátbankár.hu | 2020. október 19. 13:16
Iskolai maszkviselés, influenzaoltások, és szabálysértő szórakozóhelyek - ez volt az operatív törzs mai tájékoztatója. 
Makro / Külgazdaság Illetékmentessé válik a csokos lakásvétel
MTI | 2020. október 19. 11:57
Januártól és nemcsak az új, hanem a használt is.
Makro / Külgazdaság Kevesebbet kell fizetni a benzinért, többet a gázolajért szerdától
Privátbankár.hu | 2020. október 19. 10:40
Míg október 21-étől a benzin literjének az átlagára bruttó 2 forinttal csökken, addig a gázolajé 2 forinttal nő.
Makro / Külgazdaság Az orvosok Pintér Sándor belügyminiszter válaszára várnak
Kormos Olga | 2020. október 19. 10:25
A Magyar Orvosi Kamara összeállította és Pintér Sándor belügyminiszterhez címzett levelében el is juttatta a kormánynak, hogy milyen feltételekkel tudják elképzelni az orvosok átvezénylését, valamint a másodállások jövőbeni vállalását. 
Makro / Külgazdaság Koronavírus: 31 magyar halt bele a betegségbe
Privátbankár.hu | 2020. október 19. 08:50
1478 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel  47 768 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.
Makro / Külgazdaság Kiderült: Erre ment eddig a falusi CSOK
Privátbankár.hu | 2020. október 19. 07:27
Az északkeleti régióban vágnak bele legtöbben falusi csokból a korszerűsítésbe, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyéből kerül ki a legtöbb igénylő - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
hírlevél