Reform és fordulat címmel tartott előadást az 51. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén Matolcsy György. A jegybankelnök a nem-hagyományos magyar válságkezelés eredményeit tekintette át.
Amikor beütött a válság, Európában 3 fajta válság ütötte fel a fejét: adósságválság, költségvetési és gazdasági válság volt – a struktúrák voltak válságban. Nem csoda, hogy mindenhol strukturális reformokra biztatták a gazdaságpolitikai döntéshozókat az európai szervezetek. Ez azonban időigényes, és 3-5 év alatt hozza meg az eredményét. Jellemzően először pénzbe kerülnek, és csak később hoznak megtakarítást – időt kellett tehát nyerni.
A hagyományos válságkezelés erre egyetlen módszert ajánl: a megszorításokat, be kell szedni a bevételt a családoktól, vállalkozásoktól. Az európai társadalmak azonban sorra fellázadtak az EU által diktált megszorítások ellen. A politikai stabilitás elvesztése pedig a reformok lassulásához vezet. 16 kormány bukott meg Európában, 15 országban - mondta Matolcsy.
A nem-hagyományos magyar válságkezelés használja a strukturális reformokat használja, de nem megszorításokkal, hanem a költségek, terhek szétosztásával (a bankrendszer, az energiaszektor és más szektorok között). Magyarországon éppen ezért sikerült megőrizni a politikai stabilitást. Demokráciában nem lehet a hagyományos eszközökkel kezelni a válságot - mondta a jegybankelnök. Később hozzátette: ennek következménye az is, hogy nálunk a legmagasabb a bankadó szintje.
Így változik a monetáris politika
Matolcsy György elmondta: a monetáris politika megújul. Ami változatlan marad, az egyrészt a "horgony", a középtávú inflációs célkitűzés, másrészt a jegybank 3 mandátuma: az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás és - ha az előbbi kettő rendben van - a gazdaságpolitika támogatása. Matolcsy szavai szerint nem változik a konzervatív devizatartalékolás sem: továbbra is szem előtt tartják a Guidotti-Greenspan szabályt (eszerint a devizatartalék akkor elegendő, ha fedezi a nemzetgazdaság rövid távú, legfeljebb egyéves lejáratú devizakötelezettségét – így súlyos piaci turbulencia esetén sem állhat fenn fizetésképtelenség, ha a piacról nem lehetséges megújítani a lejáró hiteleket – a szerk.).
Több dolog viszont változik a monetáris politikában: a középtávon alacsony inflációs nyomás tartósan laza monetáris kondíciókat tesz lehetővé Matolcsy György szerint. A jegybanknak elég mozgástere van a gazdasági növekedés támogatásához a Növekedési Hitelprogramon keresztül, melynek keretösszege az első két körben maximálisan 750+2000 milliárd forint.
| Mit tett a jegybankokkal a válság? Hogy kerül a PSZÁF az MNB-hez?Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank korábbi igazgatója a Közgazdász-vándorgyűlésen korábban elmondta: a válságban szétesett a pénzügyi közvetítőrendszer, a jegybankok korábbi stabilizációs politikája kudarcot vallott. Azóta nem szokványos eszközök tömkelegével sikerült visszanyerni az irányítást, de az alap ugyanaz: az inflációt pórázon kell tartani. Az előadásról itt olvashat >> |
A monetáris politika és a pénzügyi szabályozás erősebb összehangolása érdekében integrálják a mikroprudenciális szabályozásért felelős PSZÁF-ot a jegybankba. Emellett az MNB eredményét is figyelik – ha ugyanis működési vesztesége van a jegybanknak, ami meghaladja a korábban felhalmozott eredménytartalékot, azt a következő évi költségvetésből kell megtéríteni. Matolcsy György elmondta: 2013-ban 0 közeli eredményre számítanak (a jegybank működési eredménye egyébként elsősorban az euró forintárfolyamán illetve az eurókamatok és forintkamatok különbségén múlik).
Le lehetett vinni az alapkamatot 4 százalék alá
Az infláció (ideértve a fogyasztóiár-indexet és az adószűrt maginflációt) szintje mélyen a 3 százalékos cél alatt van. Matolcsy György szerint ez egy tartós folyamat: a jegybankelnök által bemutatott legyezőábra szerint az alappálya alapján a 2014-es enyhe emelkedés után 2015-re beállhat a 3 százalékos szint. Ez jelentős kamatcsökkentést tett lehetővé (kezdetben a korábbi jegybanki vezetés ellenszavazatai ellenére, a külső monetáristanács-tagok szavazataival): nagyjából változatlan MNB-kötvényállomány mellett 7-ről 4 százalék alá csökkent az alapráta. Ezzel több mint 80 milliárdot takarított meg az ország a fizetett kamatokon 2012 augusztusa óta – mondta Matolcsy. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a jegybank eredménye 0 legyen, ne legyen szükség a költségvetési feltöltésre.
Az alapkamatcsökkentés végiggyűrűzik a bankrendszeren; a betéti termékek és a hitelek kamata is csökken.Ez még önmagában nem élénkítette azonban a vállalati hitelezést, ezért hívták életre a Növekedési Hitelprogramot.
3 ezer milliárddal jobban állnak a családok
A pénzügyi stabilitás megvalósult Magyarországon, a bankok tőkehelyzete stabil, miközben a hitel-betét arány egészségesebb - mondta Matolcsy György. A lakosság nettó pénzügyi vagyona pedig az elmúlt 3 évben közel 3 ezer milliárd forinttal nőtt (nagyrészt a középosztály járt jól): ez nagyrészt a hitelállomány csökkenésének (a végtörlesztést is beleértve, 2 ezer milliárd) másrészt a megtakarítások állományának növekedésének (ezermilliárd forint) következménye.
A Növekedési Hitelprogram I. pillérében 60 százalék az új hitelek aránya (ebből 32 százalékpont az új beruházási hitelek, 28 százalékpont az új forgóeszközhitelek aránya), a források 40 százalékát korábbi hiteleik kiváltására fordították a vállalkozások.
A monetáris politika reformját a gazdaságpolitika fordulata tette lehetővé – összegezte Matolcsy. Egy pénzügyi elemző véleményét idézve azért azt is elmondta: ha lehetett 7-ről 4 százalék alá csökkenteni az alapkamatot, akkor a csökkentés ellen szólóknak nem volt igaza, a jegybank régi vezetése hibázott.
Matolcsy megvédi az unortodoxiát
A jegybankelnök nem felejtette el, hogy korábban ő volt a nemzetgazdasági miniszter, így előadásában sokat foglalkozott az általa végrehajtott intézkedésekkel, a leginkább unortodoxként emlegetett nem-hagyományos gazdaságpolitikai eszközökkel és azok eredményével előadásában. Matolcsy György a GDP-arányos államadósság csökkenését kivételesnek nevezte, mind regionális mind pedig európai összehasonlításban. Az államadósság trendje a jegybankelnök szerint a politikai ciklusoktól függ: a GDP-arányos államadósság legalábbis 1998 és 2002 között csökkent, majd 2010-ig nőtt, azóta pedig újra enyhén csökkent. Matolcsy szerint "egészen biztosak lehetünk benne", hogy az év végére 80 százalék alá csökken a GDP-arányos államadósság szintje.
A költségvetési válság kezelése ráadásul adóemelés, az adócentralizáció növelése nélkül ment végbe Magyarországon - mondta.
Matolcsy György a foglalkoztatás növekedését az EU-ban kivételesnek nevezte (a napokban jelent meg a KSH friss munkaügyi statisztikája, ami valóban a foglalkoztatottság emelkedéséről és az infláció csökkenéséről tanúskodik. Ennek forrásáról azonban Varga Mihály és Surányi György eltérő véleményt fogalmazott meg a Közgazdász-vándorgyűlésen – részletek >>)
Az IMF programjaiban résztvevőkhöz hasonlítva mind a költségvetési egyenleg, mind pedig a folyó fizetési mérleg tekintetében kiemelkedő Magyarország teljesítménye. Ezek a folyamatok pedig a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez vezettek, ami fordulatot jelentett.
Matolcsy György a gazdasági növekedésben is látja a trendfordulót, a magyar gazdaság növekedése újra a német gazdaságéhoz mérhető – mondta. Összességében a strukturális reformok gazdasági-pénzügyi fordulatot hoztak a magyar gazdaságban a jegybankelnök előadása szerint, miközben az európai válságkezelés versenyében elbuktak a csak hagyományos eszközök.
Nem volt szép a nyitás. 
