„Amennyiben nem lesz új gyártás, aminek felpörgetése hónapokba telik, nem leszünk képesek fegyverrel ellátni az ukránokat”, figyelmeztetett még szeptember végén Dave Des Roches, az amerikai Nemzeti Védelmi Egyetem professzora a CNBC-nek nyilatkozva.
Josep Borrel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig ugyanebben a hónapban kijelentette: az európai NATO-tagországok hadikészletei „nagyon megcsappantak, mivel sok kapacitást adunk az ukránoknak.” Jens Stoltenberg NATO-főtitkár akkor külön ülésen vitatta meg a blokk katonai vezetőivel, hogyan lehet feltölteni a tagállamok fegyverkészleteit.
Az Egyesült Államoknak és Európának tehát egyre komolyabb problémát okoz Ukrajna ellátása fegyverrel, márpedig a nyugati fegyverszállítmányoknak döntő jelentőségük van abban, hogy az ukrán hadsereg kilenc hónapja tartani tudja magát az orosz hadsereggel szemben, és még területeket is vissza tudott foglalni az elmúlt hónapokban.
A téma természetesen a NATO-tagországok külügyminisztereinek tegnap kezdődött bukaresti találkozója előtt is középpontba került. A hét elején Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter figyelmeztette a szövetség tagállamait: sürgősen növelniük kell a fegyvergyártást, ez ugyanis döntő jelentőségű a háború kimenetele szempontjából.
Ukrajna még több fegyvert akar
„Miközben megvívjuk a jelen csatáit, gondolnunk kell arra is, hogyan fogjuk majd megvívni a holnap csatáit” – mondta Kuleba a Politicónak adott interjúban. Szerinte a NATO-tagországoknak már „ma el kell kezdeniük a szükséges fegyverek gyártását”, ellenkező esetben „nem leszünk képesek megnyerni a háborút – ez ilyen egyszerű.”
Mint mondta, amikor legutóbb részt vett egy NATO miniszteri ülésen, három üzenettel jött: „fegyverek, fegyverek és fegyverek.” Ez a kérése továbbra is aktuális, most többek között légvédelmi eszközöket és tankokat kér a tagországoktól.
Az ukrán miniszter arról is beszélt, hogy a jövőben kevésbé szabad majd hagyatkozniuk az ingadozó partnerekre.
„Szembe kell néznünk egy ténnyel: vannak olyan országok a világon, amelyek rendelkeznek azzal, amire Ukrajnának szüksége van, de politikai okok miatt nem fogják azt nekünk elégséges mennyiségben eladni.” Szerinte ahelyett, hogy őket győzködnék, inkább a gyártás felfuttatására kellene koncentrálni.
Kuleba méltatta azokat az országokat, amelyek fegyverrel támogatják Ukrajnát, ugyanakkor világossá tette, hogy változást szeretne látni az ezzel kapcsolatos nyugati döntéshozatalban.
Ezzel arra utalt, hogy egyes államok (például Németország) egy ideig nem voltak hajlandóak nehézfegyverekre is kiterjeszteni támogatásukat, és csak fokozatosan, az orosz agresszió okozta felháborodás növekedése után változtattak politikájukon. (Hivatalosan messze az Egyesült Államok adja a legnagyobb hadieszköz-támogatást, ugyanakkor az ukránok maguk is zsákmányolnak sok orosz fegyvert.)
„Túl sok időt pazaroltunk el – és túl sok életet, túl sok négyzetkilométert az országunkból. Tehát azt gondolom – remélem –, hogy győzni fog a bölcsesség, mindenre időben sor kerül majd” – mondta. Reményei szerint nem kell újabb tragédiát megvárniuk ahhoz, hogy megszülessenek a megfelelő döntések.
Az ukrán külügyminiszter kitért a problémás magyar-ukrán kapcsolatra is. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök „saját játszmáját játssza az EU-val, és ennek során „néha túszként használja Ukrajnát.” Egyúttal üzent a magyar átlagembereknek.
„Bármit is olvasnak a hivatalos médiában, az ukránokban semmilyen gyűlölet nincs a magyarokkal szemben. Barátok voltunk, vagyunk és leszünk” – mondta – „De meg kell nyernünk ezt a háborút, és Magyarországnak is a legalapvetőbb érdeke Ukrajna győzelme.”
Magyar vétó
Az mindenesetre aligha baráti gesztus a magyar kormány részéről, hogy a Financial Times információi szerint ellenezte Kuleba részvételét a NATO kétnapos találkozójának hivatalos ülésén. Emiatt az ukrán külügyminiszter csak egy vacsorán vesz majd részt a tagállami kollégák társaságában.
Ráadásul, emlékeztet a brit gazdasági lap, Magyarország jelenleg blokkolja az Ukrajnának jövő évre szánt 18 milliárd eurós támogatást. (Ami alighanem összefüggésben van a Magyarország és Brüsszel közötti csörtével az uniós pénzekért.)
Szijjártó Péter Facebook-posztjában szenzációhajhásznak nevezte a Financial Times cikkét, ugyanakkor megerősítette, hogy Magyarország akadályozta meg a NATO Ukrajna Bizottság hivatalos ülésének összehívását.
„Álláspontunkban nincsen semmi új és semmi meglepő. Évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, addig nem járulunk hozzá ezen testület összehívásához” – írta a külgazdasági és külügyminiszter.
Felpörgetnék a fegyvergyártást
Visszatérve a fegyverszállításokra: a NATO tagországok most arról tárgyalnak Brüsszelben, hogy miként tudják növelni az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, például légvédelmi rendszerekkel és lőszerekkel (Magyarország semmilyen fegyvert nem szállít szomszédunknak), és hogyan tudnak segíteni a civileken, akiknek rendszeres áramszünettel és fűtéshiánnyal kell megküzdeniük az orosz rakéta-támadások miatt.
Az észak-atlanti szövetség egyúttal nyomást gyakorol a hadiipari cégekre a gyártás felgyorsítása érdekében. Ugyanakkor – mint azt egy uniós diplomata is elismerte a Reutersnek – egyre nagyobb problémák vannak a kapacitással.
A csúcson részt vesz Finnország és Svédország is. Felvételükről a NATO-ba már döntött a szövetség, ugyanakkor Törökország és Magyarország még nem ratifikálta azt.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter november közepén a Kormányinfón azt mondta, hogy a magyar parlament előbb megteszi majd ezt a lépést, mint a török. Orbán Viktor pedig ma azt üzente Sanna Marin finn kormányfőnek a Twitteren, hogy a kormány támogatja a finn NATO-tagságot, a ratifikációt pedig a jövő évi ülésszak kezdetén veszi napirendre a parlament.
A tagországok megvitatják Ukrajna NATO-tagság kérelmét is.
A várakozások szerint megerősítik, hogy a szövetség minden ország előtt nyitva áll, ugyanakkor a jelenkori segítségnyújtásra koncentrálnak, az ukrán NATO-tagság inkább egy távoli lehetőség marad.
Bár az Egyesült Államok korábban cselekvési terv (a taggá váláshoz szükséges útmutató) megadását javasolta Ukrajnának, azt Németország és Franciaország elutasította arra hivatkozva, hogy ne provokálják Oroszországot.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
