Januárhoz képest emelkedett az Ausztriában hagyományos munkaszerződéssel dolgozó magyarok száma. 2026 februárjában 132 389 fő dolgozott ilyen szerződéssel, ami az előző hónaphoz képest 0,67 százalékos növekedést jelent az osztrák Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási hivatala, az AMS adatai szerint.
Az előző években megszokottól ugyanakkor továbbra is elmaradnak a számok: 2025. januárról februárra az ilyen formában kint munkát vállaló magyarok száma 0,78 százalékkal növekedett.
Az előző év azonos hónapjához viszonyítva idén februárban 1,04 százalékkal lett nagyobb a „sógoroknál” munkát vállaló magyarok száma. Ez több évre visszatekintve is a legalacsonyabb év/év alapú növekedés volt ebben az időszakban, azaz „kihűlni” látszik az osztrák munkaerőpiac.
A tárca emellett ismételten közzétette azoknak a magyaroknak a számát is, akik eltérő jogi helyzetben vállaltak munkát, így például részmunkaidőben foglalkoztatták őket, vagy szabadúszó szerződés keretében dolgoztak:
- szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 173 fő
- részmunkaidőben foglalkoztatottak: 6676 fő
- részmunkaidőben szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 270 fő
- önfoglalkoztatók: 10 174 fő (itt a legfrissebb adat január, de az általános foglalkoztatási tendenciákat figyelembe véve februárban feltehetőleg ezen a téren is stagnált vagy csökkent a kint dolgozók száma).
Az összes foglalkoztatási formát figyelembe véve 2026 februárjában tovább közeledett a kint dolgozó magyarok száma a 150 ezres álomhatárhoz, azonban azt továbbra sem sikerült elérni.
Most mindenki a munkanélküliségi adatokat figyeli
Ausztriában a munkaerőpiac egészét tekintve 8,3 százalékra csökkent a munkanélküliség februárban az előző havi 8,8 százalékról, míg egy évvel korábban, 2025 februárjában 0,2 százalékponttal alacsonyabban, 8,1 százalékon állt a munkanélküliségi ráta.
Február végén mintegy 357,5 ezer munkanélkülit tartottak nyilván az egy hónappal korábban jegyzett közel 379,8 ezret követően. 2025 februárjában kevesebb, mintegy 347 ezer munkanélküli volt hivatalosan. A havi munkanélküliségi adatok 2023 áprilisa óta, sorban a 35. hónapban mutattak emelkedést februárban.
A magyar munkavállalók helyzete szintén érdekes alakult ezen a téren. Ha az állampolgárság szerinti munkaerőpiaci adatok alakulását nézzük azon országok körében, amelyek a legnagyobb súllyal megjelennek a szomszédos ország munkaerőpiacán, feltűnő, hogy februárban a magyarok körében mért 5,3 százalékos munkanélküliségi ráta volt a legalacsonyabb, míg a törökök, a románok és a bosnyákok esetében továbbra is 10 százalék felett maradt a mutató.
Ezek a számok arra utalnak, hogy a magyar munkavállalók munkaerőpiaci integrációja továbbra is kedvezőbb az osztrák átlagnál, és jelentősen jobb a nagy létszámú, nem uniós háttérrel rendelkező csoportokénál – bár az vitathatatlan, hogy összességében minden kiemelt nemzet esetében csökkent a munkanélküliségi ráta.
Az osztrák munkaerőpiac az elmúlt hónapokban dokumentáltan rossz időszakon esett át, de egyre több jel utal a fordulatra. A februári munkanélküliségi adatok közzétételekor Johannes Kopf, az AMS vezetője úgy fogalmazott, hogy a munkanélküliként vagy képzésben résztvevőként regisztrált személyek száma ugyan emelkedés mutat, egyes területeken már egyértelmű jelei mutatkoznak a prognosztizált javulásnak: Felső-Ausztriában és Karintiában csökken a munkanélküliség, ugyanakkor ismét növekszik a betöltetlen álláshelyek száma.
Ismét a magyarok és a németek versengtek
Végül a munkanélküliség alakulása mellett érdemes megemlíteni a foglalkoztatottak számának alakulását a legjelentősebb küldőországok körében. Februárban ezen a téren tendenciaszinten nem történt változás, így ismételten a németekkel versengtek a magyar munkavállalók a legjelentősebb külföldi csoport címéért Ausztriában – csakúgy, mint az elmúlt hónapokban, ismét a németek voltak a legtöbben a hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatottak körében.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
