2024 augusztusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezer fővel, 4 millió 748 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb adatokat.
Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője szerint a részletes adatok alapján azt látni, hogy augusztusban a gazdaságilag aktívak száma közel 17 ezer fővel csökkent és ezzel párhuzamosan az inaktívak csoportjának létszáma is nagyjából ugyanennyivel emelkedett. A munkanélküliek száma tehát ezért maradt állandó. Mint írta, ez vélhetően két, egymással párhuzamos jelenséget tár fel:
- egyrészt az elbocsátások vélhetően az alacsonyabb keresetű, alacsonyabb képzettségű munkaerőt érinthették, akik jellemzően csak idénymunkákból élnek, így az elbocsátást követően visszatértek inaktív státuszba,
- másrészt mivel még bizonyos szektorokban továbbra is magas a munkaerőkereslet, az újonnan elbocsátottak könnyen találhattak új munkahelyet, így gyakorlatilag stabilan tartva a munkanélküli létszámot.
Hozzátette, emellett természetesen előfordulhatott, hogy néhány tartósan munkanélküli pedig szintén kivonult a munkaerőpiacról. A háromhavi mozgóátlagos adatok esetén kevésbé izgalmas a kép, itt ugyanis csupán minimális változások látszódnak. De ezek is alapvetően pozitívak, mivel a foglalkoztatottság és az aktivitás emelkedése mellett maradt nagyjából változatlan a munkanélküliség. Virovácz Péter kijelentette, az ING így mindezek alapján továbbra is tartja azt a nézetet, hogy már egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy enyhülne a munkaerőpiac feszessége. Sőt, a második negyedévre vonatkozó adatok szerint az üres álláshelyek aránya növekedett a gazdaságban, miközben a munkanélküliség lassan mérséklődő trendet mutat.
Az elemző szerint az előttünk álló hónapokban a munkaerőpiacot kettős erők formálják. Egyrészt a nyár további hónapjaiban a szezonális foglalkoztatás tovább emelkedhet, ami segítheti a ráták további lassú javulását. Szintén ebbe az irányba hathatna, amennyiben valóban tartós lesz az építőipar kezdődő és a szolgáltatások jelenlegi felívelése. Ezzel szemben áll azonban az ipar gyenge teljesítménye, ahol egyre több helyről lehet hallani a rendelések visszaesése miatti munkaidő racionalizálásról, a tervezett kapacitásbővítési tervek mérsékléséről, amelyet az intézményi munkaügyi statisztikák is visszaigazolnak. Virovácz Péter végül kiemelte, mindezek eredőjeként összességében enyhe javulásra lehet számítani a következő hónapokban is, amennyiben a kedvező belső piaci folyamatok kitartanak. Az év végére – némi évközbeni fluktuációt követően – 4,2 százalék közelébe térhet vissza az állástalanok aránya.
Fotó: Pixabay
Van még tartalék a munkaerőpiacon
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a szezonálisan kiigazított adatok arra utalnak, hogy a foglalkoztatás éven belül már tetőzött, hónapról hónapra csak kismértékben változik. Véleménye szerint Ebben szerepet játszik a munkaerőpiac szerkezetének belső átrendeződése: a közfoglalkoztatotti létszám csökkenése az elmúlt fél év során gyorsult fel, illetve a külföldi telephelyen dolgozók számának koronavírus-járvány utáni visszarendeződése is megállt a legfrissebb adatok alapján. Az ő létszámuk hónapok óta 110 ezer fő alatt alakul, amely több mint 10 ezer fővel marad el a 2019 végi csúcstól.
A foglalkoztatáshoz hasonló képet mutat az aktivitás alakulása is, a korábbi időszak gyorsabb bővülése után az elmúlt hónapok itt is megtorpanást mutatnak, hónapról hónapra csak kismértékű elmozdulás látható az adatokban. Ez a folyamat ugyanakkor támogatja a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenését, amely az elmúlt időszakban elsősorban a munkaerőpiacra újonnan belépők miatt emelkedett meg, nem pedig az elbocsátások következtében. A munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, amely 0,4 százalékpontos csökkenést jelent a téli csúcshoz képest.
Kiemelte, a foglalkoztatás várakozásaik szerint az év hátralévő részében a jelenlegi szint környékén alakulhat, csak lassú ütemben emelkedhet tovább, amelynek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is csak fokozatosan tud majd tovább mérséklődni. A munkanélküliek részaránya emiatt csak a jövő év első felében csökkenhet ismét 4 százalék alá. Ezt támogatja majd, hogy a gazdasági növekedés fokozódásával a munkaerő iránti kereslet is tovább élénkülhet, amelynek nyomán ismét erősödésnek indulhat a magyar gazdaságban a munkaerőhiány, ez pedig újabb lendületet adhat a bérdinamikának – tette hozzá.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a magyar gazdaságban továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében. Az ő munkaerőpiaci integrációjukat a kormányzati programok, mint például az Ifjúsági Garancia Plusz Program is támogathatja.
Nem jön lényegi változás?
A következő hónapokban nem számítok lényegesebb változásra a magyar munkaerőpiacon – jelentette ki végül kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Mint írta, A foglalkoztatás a mostani szintje körül alakulhat, hol egy kicsit magasabb, hol egy kicsit alacsonyabb értéket vehet fel. Később azonban a fogllakoztatást felfelé húzhatják az elkészülő beruházások és a várhatóan javuló konjunkturális helyzet, viszont negatív kockázatot jelent a gyenge ipari kereslet elhúzódása.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
