5p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Giorgia Melonit sokáig szélsőjobbosnak tartotta a mainstream politika, amióta azonban Olaszország miniszterelnöke lett, megnyíltak előtte az uniós és pártvezérek ajtói. Az Európai Néppárt akár szövetkezne is vele, hogy megerősítse pozícióit a közelgő EP-választások előtt. Az ötlet ugyanakkor a pártcsaládon belül is vitatott.   

Szélsőjobboldali, radikális jobboldali, posztfasiszta, nemzeti-konzervatív, jobboldali populista – ezekkel a jelzőkkel illették (és részben illetik) elemzők az Olaszország Fivérei nevű pártot.

A perifériáról a centrumba

A posztfasiszta Nemzeti Szövetségből kinőtt politikai erő sokáig szalonképtelennek számított mainstream körökben, az Európai Parlamentben is a politikai spektrum jobbszéléhez tartozó Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjában kapott helyet. Az ECR elnöke a párt vezére, Giorgia Meloni.

Meloni eddig távol állt a politikai centrumtól, és inkább olyan vezetőkkel találta meg a közös hangot, mint Orbán Viktor miniszterelnök, akivel számos kérdésben – bevándorlás-ellenesség, uniós kötelékek lazítása, hagyományos családmodell – egy platformon áll.

Az Olaszország Fivérei, amely a 2018-as olasz parlamenti választásokon még csak a voksok 4,4 százalékát gyűjtötte be, az elmúlt években puhított ugyan az imázsán – felvizezte az EU-ellenes retorikáját, kiállt Ukrajna és az atlantista politika mellett –, de még így is komoly meglepetést okozott azzal, hogy a szavazatok 26 százalékát beseperve, a  többi jobboldali párttal szövetségben megnyerte a tavaly októberi választásokat. Legerősebb pártként, szövetségeseivel kormányt alakíthatott, és vezetője, Meloni lett Olaszország új miniszterelnöke.

Az egykori posztfasiszta vezér a hatalomba kerülve bejáratos lett vezető európai jobbközép politikusokhoz.

Az elmúlt hónapokban személyesen, négyszemközt és hosszan egyeztetett vele többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság néppárti elnöke, Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke és Roberta Metsola, az Európai Parlament szintén néppárti elnöke.

Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen találkozója Rómában 2023. január 9-én. Fotó: EPA/RICCARDO ANTIMIANI
Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen találkozója Rómában 2023. január 9-én. Fotó: EPA/RICCARDO ANTIMIANI

Új szövetség készül?

Az általában jól informált brüsszeli hírportál, a Politico értesülései szerint jóval többről volt szó, mint udvariassági vizitekről:

a mainstream konzervatívok ugyanis össze akarnak fogni a keményvonalas jobboldaliakkal, főleg Giorgia Melonival a hatalomban maradásuk érdekében.

Terveik szerint megnyerésével egy olyan jobboldali szövetség jönne létre, amely az Európai Parlamentben (EP) és az Európai Tanácsban is elég erős lenne a top vezetői pozíciók megszerzéséhez. Egyúttal – írja a lap – részben így pótolnák a visszavonult német kancellárt, Angela Merkelt, aki évtizedekig meghatározta a német kereszténydemokrata politikát. (Bár tegyük hozzá, hogy a centrista Merkel politikailag távol áll Melonitól.)

A tét már csak azért sem kicsi, mert jövő tavasszal EP-választások lesznek, azt követően pedig a többi kulcsintézmény (Európai Bizottság, Európai Tanács) élére is új vezetést választanak. 

Az Európai Néppárt persze már évtizedek óta az egyik vezető erő az EP-ben (is) a szociáldemokraták mellett, és jelenleg a Bizottságot is dominálja. Az elmúlt években azonban jelentős veszteségeket szenvedett el többek között Németországban és Franciaországban, miközben a tőle jobbra álló ECR egyre növekszik – azaz most előbbinek jól jönne utóbbi népszerűsége.

Ráadásul az EPP-ECR szövetség már realitás például Olaszországban – Meloni kormányának része az EPP-hez tartozó Forza Italia is –, és részben Svédországban is, ahol Ulf Kristersson konzervatív kormányfőt kívülről támogatják a keményvonalas Svéd Demokraták.

Antonio Tajani olasz kormányfőhelyettes és külügyminiszter, a Forza Italia alelnöke nemrég lehetségesnek nevezte a szövetséget az EPP és az ECR között, amit szerinte akár még a liberálisokra (Újítsuk meg Európát, Renew Europe) is ki lehetne terjeszteni.

Thanasis Bakolas, az EPP főtitkára pedig a Melonival való összefogást firtató kérdésre a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy fenntartja ezt a lehetőséget, és szeretné “növelni a táborát.”

Nem mindenki örül

Mások ugyanakkor szkeptikusak a potenciális összefogással kapcsolatban. Az EPP-hez tartozó lengyel jobbközép Polgári Platform például politikai öngyilkosságnak tartana egy ilyen lépést – már csak azért is, mert akkor egy táborba kerülnének nagy ellenségükkel, a kormányzó, EU-szkeptikus Jog és Igazságossággal. (Ráadásul Lengyelországban ősszel paramenti választások lesznek.) 

Emellett az EPP-t domináló, alapvetően centrista német kereszténydemokraták is inkább óvatosak az ötlettel kapcsolatban.

Ezen felül – tesszük hozzá – a Meloni-EPP paktum azért is meglepő lenne, mert a Néppárt az elmúlt években inkább elhatárolódott az Olaszország Fivéreihez hasonló politikai erőktől, ennek jegyében kényszerítette például a pártcsalád elhagyására a Fideszt.

Persze azt is tudjuk, hogy a politikában gyorsan változnak a dolgok (például már Meloni sem feltétlen szövetségese Orbán Viktornak: sajtóhírek szerint támogatta például a Magyarországnak járó uniós pénzek csökkentését), és hatalmi szempontok miatt elsőre meglepőnek tűnő szövetségek is megvalósulhatnak – hogy ez így történik-e majd a Néppárt és Meloni esetében is, az egyelőre kérdés.  

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Putyin izgulhat: India után Kína is jelentősen visszafogja az orosz olajvásárlásokat
Privátbankár.hu | 2025. október 23. 17:30
Kína is azonnal lépett az új amerikai szankciókra.
Makro / Külgazdaság India fejet hajthat Trumpnak: ez lehet a megállapodás ára
Imre Lőrinc | 2025. október 23. 12:00
India jelentősen visszafoghatja az oroszországi olajimportot.
Makro / Külgazdaság Megszólalt az államtitkár a fix 3-as kkv-hitelről
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 13:00
Szabados Richárd elmondta, hogy a kis- és középvállalkozásokat célzó, fix 3 százalékos kölcsönt már 2600 vállalkozás igényelte, 140 milliárd forint értékben.
Makro / Külgazdaság Az Airbus bemutatott az Egyesült Államoknak: Kínában nyit céget a francia óriás
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 12:43
A gyártó célja, hogy 2027-re rekordmennyiségű A320-ast szállítson. Az Airbus új összeszerelő sorokat nyitott Tiencsinben és Mobile-ban, így a világ két legnagyobb légi közlekedési piacán erősíti pozícióját.
Makro / Külgazdaság AI-központot hoz létre a kormány a vállalkozásoknak
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 12:00
Ezt a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos árulta el.
Makro / Külgazdaság Már a kormány is elismeri: irreálisak a minimálbér-emelési tervek
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 11:40
Irreálisnak nevezte a 13 százalékos jövő évi minimálbér-emelésre vonatkozó terveket a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 műsorában.
Makro / Külgazdaság Minél tovább húzza Putyin a háborút, annál nagyobb kárt okoz az oroszoknak
Király Béla | 2025. október 22. 11:11
Az egyelőre bizonytalan budapesti béketárgyalások hírére a hurráoptimizmus uralta el a propagandamédiát, miközben a háborút valóban lezáró megállapodásra kevés az esély. Ugyanakkor az idő immár az oroszokat is szorítja: a gazdasági problémáikat egyre kevésbé tudják elkendőzni.
Makro / Külgazdaság Így változnak az üzemanyagárak a százhalombattai tűzeset után
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 10:57
Emelkedés a kutakon, mindkét típusnál.
Makro / Külgazdaság Kína után Japán is megkerülte Trump vámjait
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 10:45
Úgy tűnik, hogy Japán is eredményes volt az új exportpiacok megtalálásában.
Makro / Külgazdaság Több lett a munkanélküli Magyarországon
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 08:30
Augusztushoz képest 4,4 százalékról 4,5 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon – közölte a KSH.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG