|
| Lejár az ideje: Angela Merkel (jobbra) és Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU főtitkára a mai elnökségi ülés előtt. EPA/OMER MESSINGER |
A jelek szerint hamar levonta a konzekvenciákat Angela Merkel abból, hogy pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 1966 óta a leggyengébb eredményt érte el a hesseni tartományi választásokon.
Lezárul egy korszak
Egybehangzó német sajtóhírek szerint a német kancellár a CDU ma reggeli elnökségi ülésén felkínálta a pártvezetésnek, hogy 18 év után nem indul újra az elnöki tisztségért a decemberi kongresszuson Hamburgban. „Nem indul többé a választáson” – idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung a párt egyik tagját.
Ez jelentős fordulat ahhoz képest, hogy Merkel nemrég még indulási szándékát jelezte. A bajorországi és a hesseni kudarc után azonban a pártban ismét vita tört ki a személyi kérdésekről, és ezek folyománya lehet a mostani bejelentés.
2021-ig maradna kancellár
Az egyelőre kérdés, hogy Merkel kancellár marad-e. Eddig azt hangoztatta, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség elválaszthatatlan egymástól, azaz a két pozíciót ugyanannak a személynek kell betölteni.
A mostani ülésen viszont azt mondta, hogy mandátuma lejártáig (2021-ig) kancellár kíván maradni. Igaz, ötödszörre már nem akar kormányt alakítani a most 64 éves politikus, és „Brüsszelben sem akar tisztséget vállalni.” (Mindezt a nap folyamán sajtótájékoztatón is megerősítette.)
Angela Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t, és 2005 óta Németországot. Négy szövetségi parlamenti választást nyert meg, tavalyelőtt pedig 89,5 százalékos szavazataránnyal választották újra a párt élén.
Zuhanó népszerűség
A CDU és bajor testvérpártja, a CSU támogatottsága ugyanakkor egy éve folyamatosan csökken: országosan már csak a választók 25-27 százaléka támogatja a pártszövetséget, amely a tartományi választásokon is egymás után kapja a pofonokat.
| Zuhanórepülés: a hesseni választás végeredménye - CDU: 27 ( -11,3) - SPD: 19,8 (-10,9) - Zöldek:19,8 (+8,7) - AfD: 13,1 (+9) - Liberálisok: 7,5 (+2,5) - A Baloldal: 6,3 (+1,1) (zárójelben a változás 2013-hoz képest, százalék) |
A két héttel ezelőtti bajor választáson a CSU tíz százalékot bukott 2013-hoz képest, és 1950 óta a leggyengébb eredményt érte el. A CDU pedig tizenegy százalékot zuhant most vasárnap Hessenben, és mindössze 27 százalékot kapott – ilyen gyenge szereplésre az elmúlt ötven évben nem volt példa.
Bár ezek az eredmények még mindig elegendőek a győzelemhez és a kormányon maradáshoz, a szövetség maga is vereségként éli meg a jelentős szavazatvesztést – ezt jelzi Merkel bejelentése is.
A kudarc hátterében egyrészt az állhat, hogy az embereknek elegük van a kényszer szülte nagykoalícióból és az állandó belső vitákból. Másrészt egyre többen kérdőjelezik meg Angela Merkel menekültpolitikáját főleg azok után, hogy újabb és újabb nagy visszhangot kiváltó bűnesetek történnek. (Október közepén például hét szír menedékkérő és egy német állampolgár csoportosan megerőszakolt egy 18 éves lányt Freiburgban.)
Bukott az SPD is
Hessenben egyébként nem csak a CDU, hanem a koalíciós partner szociáldemokrata párt (SPD) is újabb gyomrost kapott: mindössze a szavazatok 19,8 százalékát szerezte meg.
Az egykori tömegpárt SPD még a CDU/CSU-nál is nagyobb krízisben van: országosan már megelőzi az AfD (Alternatíva Németországnak) és a Zöldek is. A párton belül egyre nagyobb a nyomás, hogy a zuhanás megállítására lépjenek ki a nagykoalícióból.
Felfutóban a Zöldek és az AfD
Az elmúlt hónapok nagy nyertesei a Zöldek. A baloldali, bevándorlóbarát politikát folytató ökopárt Bajorországban megduplázta a támogatottságát (17,5 százalékot ért el), Hessenben pedig a szavazatok csaknem húsz százalékát gyűjtötte be.
Erősödik a másik pólus, a bevándorlás-ellenes AfD is, amely kilenc százalékot javulva 13 százalékot kapott Hessenben. A CDU/CSU-tól jobbra álló, elemzők egy része által szélsőjobboldalinak tartott párt így már minden tartományi parlamentben képviselteti magát.
A német társadalom tehát a jelek szerint polarizálódik: a centrumpártoktól a radikálisabb pártokhoz mennek át a szavazók: a CDU/CSU-tól részben az AfD-hez (de a Zöldekhez is), az SPD-től pedig főleg a Zöldekhez. Mind a két "vándorlási folyamat" gyengíti Merkel hatalmát.
Mit jelent ez Magyarországnak?
Magyar szempontból a fő kérdés persze az, hogy milyen hatása lesz mindennek a magyar-német viszonyra. Merkel hatalmának meggyengülése egyrészt jól jön az Orbán-kormánynak, hiszen az ebben bevándorlásellenes politikájának igazolását láthatja. Szellemiségét tekintve a jelenkori Fidesz amúgy is közelebb áll az AfD-hez, mint a CDU/CSU szövetséghez.
Ugyanakkor Merkel bukása nem feltétlenül érdeke a magyar kabinetnek. Egy új, esetleg a Zöldeket is magában foglaló német kormány ugyanis várhatóan jóval keményebb lenne Magyarországgal szemben, mint a jelenlegi kancellár, aki a nézetkülönbségek ellenére is kereste a párbeszédet az általa olykor „kedves Viktorként” emlegetett magyar kormányfővel.
Ez a „gig economy.” 
