Megroggyanhat Európa gazdasága az újabb karanténok miatt
Elemzők sorra korrigálják lefelé GDP-előrejelzésüket a második hullám nyomán elrendelt korlátozások miatt. A mostani zuhanás ugyanakkor kisebb lehet, mint az első hullám idején.
A Financial Times (FT) által megkérdezett szakértők szerint az eurózóna gazdasága a korábban jelzettnél nagyobb mértékben, 2,3 százalékkal zuhanhat a negyedik negyedévben az elmúlt hetekben Németországban, Franciaországban és más országokban bejelentett részleges vagy teljes karanténok miatt.
Az FT, amely összesen 18 közgazdászt kérdezett meg vezető bankoknál és gazdaságkutató intézeteknél, azt jósolja, hogy egy kivételével az eurózóna összes gazdasága zsugorodni fog az utolsó három hónapban. A legtöbb európai országban korábban még növekedést jeleztek előre év végére, a harmadik negyedévben pedig – a nyári lazítások miatt – még rekordmértékű,12,7 százalékos visszapattanást könyvelhettek el.
Bár a feldolgozóipar kilátásai még relatív jók maradtak, az annál sokkal nagyobb szolgáltató szektorban, amelyet közvetlenül érintenek az új korlátozások, visszaesés várható. Ez pedig valószínűleg ismét negatív tartományba húzza majd az eurózóna gazdaságát
- véli Christian Keller, a Barclays vezető közgazdásza.
Karantén light Európában
Mint arról mi is beszámoltunk, Németországban novemberben bezárják a bárokat, klubokat, diszkókat, kocsmákat és hasonló vendéglátóhelyeket, betiltják a rendezvényeket, és turisztika célú szállásfoglalást, valamint szigorítják az üzletek nyitva tartását is.
Franciaországban múlt péntektől december elsejéig van érvényben általános karantén.
Az éttermek, bárok és a nem létszükségleti termékeket árusító üzletek, valamint a sportlétesítmények, a színházak, a mozik, a múzeumok bezártak,
de az élelmiszerboltok, a piacok és barkácsboltok nyitva tarthatnak.
A lakhelyet csak indokolt esetben és meghatározott körzetben lehet elhagyni. Ugyanakkor aki nem tud távmunkát végezni, bejárhat a munkahelyére, az iskolák nem zárnak be és az idősotthonok és a kórházi betegek is látogathatók, valamint a parkokban és a tengerpartokon is engedélyezett a levegőzés.
Angliában – amely nem az eurózóna tagja - csütörtöktől szintén csaknem teljes zárlat lép életbe: kijárási korlátozás jön, minden, ami nem létfontosságú üzlet, bezár.
Lesz visszaesés, de kisebb
Igaz, a szigorítások általában kevésbé drasztikusak, mint tavasszal, a járvány első hulláma idején,
ráadásul a cégek most már felkészültebbek a rendkívüli helyzetre: van már tapasztalatuk abban, hogyan lehet átvészelni ezt az időszakot.
A feldolgozóipar ellátási láncai például relatív sértetlenek maradtak, az export pedig növekszik.
Emiatt elemzők várakozása szerint a negyedik negyedéves visszaesés kisebb lesz, mint az első félévben, amikor 15 százalékkal zuhant az eurózóna GDP-je.
A francia kormány például feleakkora – 30 helyett 15 százalékos – visszaesésre számít a mostani zárlat idején a gazdasági aktivitást tekintve, mint a tavaszi karantén idején.
(A német és a francia gazdaság jelenlegi állapotával ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen – a harmadik negyedéves számok a vártnál jobbak lettek.)
Ami az aktuális járványhelyzetet illeti, Európában a legtöbben, csaknem 47 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg a koronavírussal összefüggésben; Olaszországban 39 ezer, Franciaországban 37 ezer, Spanyolországban 36 ezer áldozatot regisztráltak. A különutas Svédországban 5938-an hunytak el, Magyarországon 1889-re nőtt az elhunytak száma.
Globálisan 46,5 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. Közülük 1,2 millióan haltak meg, több mint 31 millióan meggyógyultak.
