|
| Macedón zászlót és Szkopje nevezetességeit ábrázoló képeslapok egy szkopjei ajándékboltban (Forrás: MTI/EPA/Georgi Licovszki) |
A szavazás egész napon át tartó halogatása után végül a 120 tagú parlament 80 képviselője voksolt igennel, 39 pedig nemmel arra, hogy megváltoztassák az ország alaptörvényét.
A jobboldali ellenzék legnagyobb pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) szerdán közölte: nem vesz részt a parlamenti vitában, és azonnali szavazást követelt.
A VMRO-DPMNE képviselői akkor bejelentették, hogy mindenképpen az alkotmánymódosítás ellen fognak szavazni, így nincs értelme a további vitának. Az ellenzék legalább 9 képviselőjének támogatása nélkül viszont nem lett volna meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség. A voksoláskor jobboldali képviselők a pártfegyelmet megszegve igennel szavaztak.
A szavazás volt az utolsó akadály
Zoran Zaev balközép kormányfő korábban azt mondta, amennyiben első körben nem sikerül módosítani az alaptörvényt, előrehozott választásokat fog kezdeményezni. Noha az alkotmánymódosítás több hónapot is igénybe vehet, a macedón parlament pénteki szavazásával voltaképpen az utolsó akadály is elhárult Szkopje euroatlanti integrációja elől. A görög parlamentnek ugyan még ratifikálnia kell a júniusban megkötött macedón-görög egyezményt, egyes szakértők szerint azonban ez már csak formaság, a legnehezebb feladat a macedón alkotmánymódosítás volt, más elemzők viszont úgy vélik, a görög parlamentben is hasonlóan heves vitára, és bizonytalan kimenetelű szavazásra lehet számítani, mint Szkopjéban.
27 éves vita végére tettek pontot
Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát.
| Mikor csatlakozhatnak az EU-hoz?2025 előtt nem valószínű a nyugat-balkáni országok csatlakozása az Európai Unióhoz – mondta nemrég Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Ugyanakkor, ha a nyugat-balkáni országoktól - Bosznia, Albánia, Szerbia, Macedónia, Montenegró, Koszovó - elveszik a csatlakozás lehetőségét, újabb háborús konfliktus alakulhat ki a térségben. Részletek >>> |
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
Eldőlhet, hogy Izland folytatja-e a csatlakozási tárgyalásokat.
