Főként az európai adósságválságról kérdezte egy interjúban Angela Merkel német kancellárt a Deutschlandfunk rádió riportere, majd áttért Magyarországra, amelyet „egy új problémás esetnek” nevezett. A riporter emlékeztetett rá, hogy Magyarország két okból áll az Európai Bizottság kritikájának célpontjában, az egyik az államháztartás eladósodottsága, a másik pedig az „Orbán Viktor nemzeti-konzervatív kormányának beavatkozásai az állami szervezetek függetlenségébe, a jegybank, az alkotmánybíróság függetlenségébe”. Az EU-Bizottság a következő napokban, héten dönti el, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást, ami Magyarország szavazati jogának megvonásával járhat. E bevezető után megkérdezi a kancellárt, hogy ez lenne-e a helyes, megfelelő intézkedés?
Tény az – folytatta Merkel -, hogy Magyarországnak, mint az Európai Unió tagjának természetesen be kell tartania a minket összetartó alapelveket, mint ahogy a többi tagállam is. Ehhez sajtószabadság tartozik, ehhez tartozik a jegybank függetlensége és ehhez tartozik a mindenkori alkotmánybíróság azon képessége is, hogy függetlenül dönthessen.
Az európai adósságválság megoldásával kapcsolatban a kancellár pozitív jeleket lát, bár hozzáteszi, még biztosan sokáig fogunk azzal küzdeni, hogy a befektetők nem nyerték vissza teljesen az euróövezetbe vetett bizalmukat. Azért is tartja nagyon fontosnak a görög problémák megoldását, hogy utána jobban látsszék, Olaszországban Monti kormánya milyen komoly reformprogramot indított, vagy hogy Spanyolországban Rajoy folytatja elődje, Zapatero reformjait.
A görög kérdés megoldása mellett Merkel még egy kiemelten fontos feladatot lát, az európai bankok újratőkésítését, amit júniusig kell végrehajtani. Ezért is tartja nagyon fontosnak, hogy az EKB az utóbbi időben komoly likviditáshoz juttatta a bankokat, ami már meg is látszott a spanyol és olasz kötvényaukciók eredményein. Ez egészen biztosan komoly mértékben járult hozzá az eurozóna stabilizálásához.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
