<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p
Hogy lehet az, hogy olyan magas a fiatalok körében a munkanélküliség, ha egyszer vannak betöltetlen állások? Úgy tűnik, egészen mást várnak el az oktatástól a munkaadók, mint maguk az oktatásban szereplő szakemberek. A PISA-teszteken olyan kulcsterületeken érnek el borzalmas eredményeket a magyar tanulók, mint a matematika, a problémamegoldás vagy épp a digitális szövegértés.

Korszakonként változik, hogy éppen milyen tudásra van szükség az életben. Ma azt látjuk, hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban maradnak munka nélkül, miközben betöltetlen állások vannak – vajon mi áll ennek hátterében? Lannert Judit, a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató senior kutatója az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen ennek oktatási hátterére világított rá előadásában.

Nem az életre nevel az iskola

Egy felmérésben arra keresték a választ: vajon felvértezi az életre az iskola a diákokat? Az oktatók 80 százaléka szerint igen, a fiatalok, munkáltatóknál viszont ez az arány csak 40 százalék volt. Az eltérés tehát igencsak jelentős.

A tanulók teljesítményét mérő PISA-teszten 2000-ben még Lengyelországgal és Németországgal végeztek egy szinten a magyar diákok, a 2012-es vizsgálatra azonban már az OECD átlaga alá estünk. Matematikában jelentős volt a visszaesés, problémamegoldásban pedig az EU tagállamai között az utolsó helyre kerültek a magyar diákok. A gimnazisták jobban szerepeltek, mint a szakközepesek; az interaktív feladatok kevésbé mentek, a statikus feladatok inkább – magyarán ha maguknak kellett tudást szerezni és felhasználni, azzal volt igazán gondja a magyar gyerekeknek.

Kevesebb a matekóra, mégis többet matekozunk és mégis gyengébben teljesítünk – hogy lehet ez?

A matematika területén a magyar, cseh, szlovák, német, lengyel gyermekek teljesítményét mutatta be alaposabban Lannert Judit. Kiderült: a lengyel és magyar gyerekek jóval többet töltenek matektanulással, mint a többiek - hogy lehet, hogy a magyar gyerekek mégis ilyen gyengén teljesítettek? Ráadásul úgy matekoznak többet, hogy az iskolai tanórák száma nálunk alacsonyabb – magyarán iskolán kívül, otthon foglalkoznak többet a magyar gyerekek a matematikával.

A magyarázat a tanulás módszerében rejlik. A magyar gyerekek a többi nemzet gyerekeihez képest kevésbé elaborációs, mint memorizációs stratégiát használnak - magyarán nem az információt dolgozzák fel a legtöbben a tanulás során, hanem csak magolnak, még a legjobbak is. Hiába fordítanak több időt a tanulásra, ha egyszerűen nem tanulnak még tanulni.

Digitális analfabéták a magyar diákok

Digitális szövegértésben az európai országok között az utolsó helyen végeztünk.

Forrás: kölöknet.hu

A PISA-felmérés során a tanulóknak egy fiktív város (Searing) fiktív weboldalán kellett eligazodniuk. Az eredmények elkeserítőek: se nem gyorsak, se nem kitartóak a magyar gyerekek - meghökkentően sokan el sem kezdték a feladat megoldását. Emögött Lannert Judit szerint motivációs problémák vannak: a gyerekek nem hiszik el, hogy meg tudják oldani a feladatot, ezért hozzá sem kezdenek.

Forrás: kölöknet.hu

A motivációs problémákat az is mutatja, hogy egy másik felmérés szerint a matematikát nagyon sokan csak és kizárólag külső ok miatt tanulják (a szülők elvárása miatt például), és nem pedig azért, mert mondjuk örömet okozna a feladatok megoldása.

Nincs közmegegyezés arról, mit kellene tanítania az iskoláknak

Lannert Judit elmondta: az is kiderült, hogy egész mást várnak el az iskoláktól a szakértők, a pedagógusok, a diplomások és a lakosság, teljesen mások a preferenciák az oktatás feladatait illetően. Az iskola és az akadémia tantárgyakban gondolkozik, pedig a munkáltatóknak nem erre van szüksége, hanem kompetenciákra. Jól működő tanulótereket kellene létrehozni, azonban ez Magyarországon nagyon nincs meg; az önálló gondolkodásra való ösztönzés nagyon alacsony.

Nem a számítógép tanítja a gyerekeket

Volt egy másik érdekes eredménye a PISA-felmérésnek: a rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét, sőt:  minél többet használja egy tanuló a számítógépet, annál rosszabbak az eredményei. Ebből jól látszik, hogy a számítógép csak egy eszköz, a tanár a kulcs a valódi tanulási folyamatokhoz. Ha a pedagógus csak a frontális tanítás illusztrálására használja a gépeket, akkor valójában nem ad át hatékonyan tudást. Gyakran épp a számítógép és az internet használata lép a kreatív pedagógusi erőfeszítések helyébe.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség számítógépekre az oktatásban. Lannert Judit szerint sokkal nagyobb jelentősége van a gamificationnek, a játékos tanításnak, amikor a gyerekeket motiváltakká teszik a tanulásra.

Miért nem változtatunk rajta, ha nem jó?

Ha mindenki tudja és látja hogy ez így nem jó, miért nincs változás, ki akadályozza az átalakulást? Kérdésre válaszolva Lannert Judit elmondta: az oktatás egy óriási ágazat, csak lassan képes változni. A legerősebb behatást akkor kapják a pedagógusok, amikor maguk is tanulnak, az iskolapadban ülnek - nehéz átállítani a fejekben régóta meglévő mechanizmusokat. A pedagógusképzés megváltoztatásának legnagyobb akadályát a meglévő professzorok jelentik, akik ragaszkodnak saját meglévő feladatkörükhöz. Az oktatás minősége természetesen az oktatáspolitikán is múlik - Lannert Judit szerint most egy technokrata, nem koncepciózus oktatáspolitikánk van, ami nem jelöl ki pontokat, célokat, hogy milyen irányba kellene menni - emiatt nagy a tanácstalanság a szakmában.

Problémát jelent a pedagógusok bérének alacsony szintje is. A szakember példaként említette Finnországot, ahol a legkeresettebb szakma a pedagógus, így a legjobb felvételizőkből tudnak szelektálni - nincs is tanfelügyelet, mert maguk végzik a pedagógusok. Ez persze a finneknél is 15-20 éves folyamat volt - hívta fel a figyelmet Lannert Judit, melynek az elején maguk is ellenőriztek. Nálunk is 15-20 évre kéne tervezni, nem pedig 4 éves ciklusokban gondolkodni.

Emellett a szülőknek is sokat kellene változniuk, az ő hozzáállásukon is javítani kellene, ez azonban csak nagyon lassan megy.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Szó sincsen arról, hogy végleg eltűnhet a globális minimumadó ötlete
Privátbankár.hu | 2022. december 7. 16:53
Lekerült az európai pénzügyminiszterek tanácsának tegnapi napirendjéről a globális minimumadóról szóló vita.
Makro / Külgazdaság Matolcsy Györgyék közt nagy volt az egyetértés
Privátbankár.hu | 2022. december 7. 16:17
Egyhangúan szavazott a jegybank monetáris tanácsa.
Makro / Külgazdaság A Nyugat nincs felkészülve egy hosszú háborúra Putyinnal
Káncz Csaba | 2022. december 7. 15:44
Nem világos, hogy a Nyugat meddig tudja még ellátni az ukrán harcoló csapatokat, hiszen a nyugati lőszerkészlet már közelít a kritikus szinthez. A gyártósorok nem tudják azonnal pótolni a Kijevnek küldött hadianyagot, így Ukrajna Oroszországgal szembeni ellenálló képessége csökkenni fog. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Tovább hízik Kína aranya
Privátbankár.hu | 2022. december 7. 15:21
Gyűlik a kínai arany a jegybank közlése szerint.
Makro / Külgazdaság Nagyon ígérgeti a kormány, hogy néhány napon belül aláírják a megállapodást az uniós pénzekről
Privátbankár.hu | 2022. december 7. 14:59
Most éppen a területfejlesztési miniszter államtitkára beszélt minderről.
Makro / Külgazdaság 25 millió eurót költ az EU Putyin egyik barátjának demokráciájára
Privátbankár.hu | 2022. december 7. 14:30
Megtámogatja az Európai Bizottság a fehérorosz demokráciát.
Makro / Külgazdaság Átírták a számokat: erősebb lett az európai gazdaság, mint várták
Privátbankár.hu | 2022. december 7. 13:44
Közzétette a harmadik negyedéves végleges GDP-adatokat az Eurostat.
Makro / Külgazdaság Mit lép Moszkva az olajársapkára? Három válaszlépést is mérlegelnek a Kremlben
Privátbankár.hu | 2022. december 7. 12:18
Készül az orosz válaszlépés, de még nincs végleges döntés.
Makro / Külgazdaság Puccs készült Németországban: háromezer rendőr és terrorelhárító csapott le
Privátbankár.hu | 2022. december 7. 10:26
A berlini tartományi bíróság egyik szélsőjobboldali kötődésű bíráját is lekapcsolták a nagyszabású akcióban.
Makro / Külgazdaság Jól teljesített a magyar ipar tavalyhoz képest
Privátbankár.hu | 2022. december 7. 09:00
Októberben 5,9 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene 2021 azonos hónapjához képest a KSH friiss adatai szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG