A várakozásoknak megfelelően nagy fölénnyel nyerte a Keresztényszociális Unió (CSU) a tartományi választásokat Bajorországban vasárnap: a jobbközép párt a voksok 37 százalékát szerezte meg az előzetes eredmények szerint, ami nagyjából megfelel az 5 évvel ezelőtti eredménynek (37,2 százalék).
Tarolt a jobboldal, buktak a kormánypártok
A második helyen a Szabad Választók nevű liberális-konzervatív, helyi önrendelkezést hirdető politikai erő végzett 15,8 százalékkal, ami 4,2 százalékos plusz 2018-hoz képest.
Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke már jelezte, hogy továbbra is a Szabad Választókkal közösen szeretne kormányozni egy „polgári koalíció” keretében, a tárgyalások pedig már a héten elkezdődhetnek.
Bár a választók újabb öt évre bizalmat szavaztak az eddigi tartományi kormánynak, a CSU túlzottan elégedett nem lehet: fölényes győzelme ellenére a mostani a leggyengébb eredménye Bajorországban 1950 óta.
A legnagyobb mértékben – 10,2-ről 14,6 százalékra – az AfD népszerűsége nőtt, így a bevándorlásellenes párt már Bajorországban is a legnagyobb ellenzéki erő.
Az AfD-t elemzők általában szélsőjobboldali, jobboldali populista vagy nemzeti konzervatív erőként emlegetik. A párt hivatalosan konzervatív-liberálisként, a német érdek védelmezőjeként azonosítja magát.
Mindeközben a szövetségi kormányt alkotó pártok gyengültek: a Zöldek támogatottsága 17,6-ról 14,4-re, a szociáldemokratáké 9,7-ről 8,4-re, a liberálisoké pedig 5,1-ről 3 százalékra csökkent, azaz utóbbiak nem kerültek be a tartományi parlamentbe.
Hasonló eredményeket hozott a hesseni választás is: a közép-németországi tartományban a CSU testvérpártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) végzett az első helyen 34,6 százalékkal, ami 7,6 százalékpontos növekedés 2018-hoz képest.
A CDU eddig a Zöldekkel együtt kormányzott, akik azonban itt még súlyosabb veszteségeket szenvedtek el, mint Bajorországban: 14,8 százalékos eredményük 5 százalékponttal gyengébb a 2018-asnál.
A szociáldemokraták 15,1 százalékkal (mínusz 4,7 százalékpont) történelmi mélypontra csúsztak, míg a liberálisok 2,5 százalékpontot gyengülve 5 százalékon végeztek, azaz éppen csak bekerültek a tartományi parlamentbe. Még ez sem sikerült a Baloldal nevű pártnak, amely 3,2 százalékpontot veszítve a voksok mindössze 3,1 százalékát szerezte meg.
Nyugaton is berobbant az AfD
A CDU mellett a választás másik legnagyobb nyertese Hessenben is az AfD, amely 5,3 százalékpontot javítva 18,4 százalékra erősödött, és már a második legnépszerűbb politikai erő.
A mostani eredmények azt jelzik, hogy az eddig alapvetően Kelet-Németországban erős AfD Nyugaton is kezd egyre inkább tért hódítani.
A párt országosan is a második helyen áll 21-23 százalékos támogatottsággal, és egyértelműen megelőzi a kormánypártokat. Kormányzati pozícióra azonban jelen pillanatban tartományi szinten sincs esélye, mivel egyetlen más parlamenti erő sem hajlandó szövetkezni vele.
Ami a választások hátterét illeti, Németország gazdasági problémákkal küzd: a GDP a vártnál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal zsugorodhat idén.
Mindeközben a menedékkérők és bevándorlók újabb áradatával is meg kell küzdenie, amely egyre inkább túlterheli a helyi közösségeket – ez a mostani kampányok során is fontos téma volt.
Fokozódó migrációs aggályok
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a mostani eredmények elsősorban a kormányzó pártoknak (szociáldemokraták, Zöldek, liberálisok) jelentenek pofont, az AfD pedig már nem csak a CDU-CSU-tól és a liberálisoktól csábít el szavazókat, hanem minden párttól – már nem csak protesztből, hanem meggyőződésből voksolnak rá a szavazók.
A befolyásos német napilap úgy véli, hogy mindez Olaf Scholzot sem hagyhatja hidegen: a kancellárnak „saját témájává” kellene tenni a migrációt, és konkrét tervvel kellene a nyilvánosság elé állnia.
Mint írják, a kormány nagyrészt eljátszotta a választók bizalmát, nagyon sok polgár pedig elégedetlen a (túl engedékenynek tartott) migrációs politikával.
Bár tartományi és önkormányzati politikusok – pártállástól függetlenül – már eddig is egyértelműen jelezték azokat a nehézségeket, amiket a bevándorlók újabb tömegeinek elhelyezése jelent a helyi közösségek számára, a szociáldemokraták és a Zöldek eddig nem értették meg a helyzet komolyságát, vagy legalábbis nem volt elég bátorságuk véghez vinni a már megkezdett fordulatot a migrációs politikában.
A FAZ szerint nem elég folyamatosan rámutatni „az AfD részben antidemokratikus és szélsőséges karakterére”, hanem tényleg lépni kellene a migráció ügyében: ezt a politikát a „humanitás és rend” jelmondat szellemében kellene alakítani a jövőben.
Az AfD-vel és erősödésének okaival ebben a cikkben is foglalkoztunk:
