A Huawei alvezérének puccsszerű őrizetbe vétele Vancouverben újonnan rámutatott a negyedik ipari forradalom egyes területein folyó gyilkos nagyhatalmi versenyfutásra. Bár a Fehér Ház kereskedelmi háborúja Kínával az újságok címlapjai szerint főként szójáról és acélról szólnak, valójában az amerikai protekcionista aggodalmak legfőbb mozgatórugója Peking gyors fejlődése a legérzékenyebb iparágakban. A mesterséges intelligenciának (AI) és a digitális gazdaságnak – beleértve az ultragyors 5G mobil távközlési rendszereket – megvan ugyanis az a potenciálja, hogy drámai mértékben szabja újra a globális erőegyensúlyt.
Ki lesz az új főnök?
Az AI körüli politikai felhajtás Washingtonban és Pekingben azzal is összefügg, hogy a verseny győztese komoly katonai előnyre tehet szert. Az AI nemcsak megválaszolja az ügyfélszolgálaton a kérdéseket és vezető nélküli autókat irányít, hanem ugyanaz a technológia bevethető drón-rajok szinkronizálására, kém-drónok felvételeinek kielemzésére és önjáró hadihajók irányítására. Ha Kína nyeri a versenyt, akkor a Dél-kínai-tengeren az úgynevezett hozzáférést akadályozó (Anti-Access/Area Denial – A2/AD) rendszereit AI technológiákkal megerősítve képes lenne az amerikai haditengerészet képességei fölé nőnie, amely egyben megkérdőjelezné a térség szövetségi rendszereit.
Ahogyan a Brookings Institution nevű agytröszt a múlt hónapban fogalmazott: „Az elkövetkező évtizedben az AI és a geopolitika szorosan fog egymáshoz kapcsolódni. Ennek oka az, hogy a geopolitika nagyban múlik olyan a tényezőkön, amiket a mesterséges intelligencia forradalmian megujít a közeljövőben. A technológiai előnyszerzés tárháza milliónyi új lehetőséggel fog bővülni, illetve alapjaiban fog megváltozni a nemzetbiztonsági gondolkodás, és a modern hadseregről alkotott elképzelések is. Azok az országok, amelyek sikeresen becsatornázzák az AI vívmányait, mind gazdasági fejlődés-, mind nemzetbiztonság szempontjából jobb helyzetbe fognak kerülni, mint a továbbra is csak hagyományos infrastrukturális-, és gazdasági modelleket használók.”
Kiteljesedett megfigyelő-állam
|
| Káncz Csaba |
Valóban, ha Kína a ’Made in China 2025’ stratégiájával vezető pozíciót harcolna ki az AI-ban, akkor a jelenlegi növekedési modelljét a nehézipari bázisról át tudná vezetni a csúcstechnológia által hajtott struktúrába. Egyben kiteljesíthetné azt az orwelli megfigyelőállamot, amellyel az anti-kommunista (reakciós) társadalmi elemeket és az ujgur kisebbséget már napjainkban rendszeresen zaklatja és tartja állandó megfigyelés alatt. Ez a technológiai dominancia lehetővé tenné, hogy a kommunista párt teljeskörű cenzúrával ellenőrzés alá vegye, hogyan gondolkodnak a polgárai a politikáról. Peking márcsak ezért sem fog visszavonulni Trump kereskedelmi háborújában, hiszen az AI esetleges hegemóniája a gazdasági hasznok mellett tovább erősítené a kommunisták egyeduralmát Kínában.
Az AI területén elért dominancia egyben esélyt nyújtana Kínának és hasonló autoriter politikai rendszereknek, hogy még nagyobb távolságot tartsanak a nyugati világtól, megindítva a társadalmi rendszerek között egy újabb versenyfutást. Az internet-cenzúra kínai módszereit mostanra már átvette Thaiföld és Vietnám. Mi több, pekingi szakértők segítették a hasonló rendszerek felállítását Sri Lankán, egyben Peking fejlett megfigyelő-rendszereket szállított Etiópiának, Iránnak, Oroszországnak, Zambiának és Zimbabwének.
Káncz Csaba jegyzete
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
