November 12-én a Türk Tanács nyolcadik csúcstalálkozója kritikus pontot jelentett a szervezet intézményesítésében, és egyben tökéletesen illeszkedett Erdogan török elnök regionális geopolitikai terveibe.  Ankara számára a Türk Tanács egy olyan eszköz, amellyel növelni lehet a török jelenlétet Eurázsiában, miközben a kapcsolatai megrendültek mind Európával, mind az Egyesült Államokkal. 

Mit kell tudni a Türk Tanácsról?

A Türk Tanács egy 2009-ben létrehozott kormányközi szervezet. Jelenleg öt török nyelvű tagállamot, Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztán, Üzbegisztánt és Kirgizisztánt tömöríti. Magyarország 2018. óta megfigyelő státusszal rendelkezik. Az örökös semlegességet képviselő Türkmenisztán a mostani - immár nyolcadik - csúcstalálkozón szintén megfigyelői státuszt kapott.

A török nyelvű világ 4,5 millió négyzetkilométeren terül el, mintegy 160 milliós népességgel és 1,5 ezermilliárd dollárt meghaladó nemzeti összetermékekkel.

Mit ért el a csúcstalálkozó?

A találkozó az együttműködés fokozására koncentrált az energia, az infrastruktúra és a közlekedés területein.  Ezen kívül különös figyelmet fordított Afganisztán fejleményeire, a ciprusi konfliktus megoldására szólított fel „sziget etno-politikai realitásaira alapozva” és támogatta kirgiz-tádzsik határkonfliktus békés megoldását.  A csúcstalálkozón Ilham Alijev azeri elnök megkapta a „Török Világ Legfőbb Rendje” kitüntetést a tavaly őszi Második Karabahi Háborúban elért győzelmének elismeréseként.   

A résztvevők elfogadták a „Török Világkép – 2040” című dokumentumot, amely az elkövetkező két évtizedre célokat fogalmaz meg a külpolitika, a biztonság, a gazdasági együttműködés és a külföldi aktorok vonatkozásában.  Erdogan kiemelte, hogy a tagállamok erőfeszítéseket tesznek együttműködésük erősítésre kardinális globális kérdésekben.

Stratégiai cél a török behatolás Közép-Ázsiába

A csúcstalálkozón mind a török, mind az azeri elnök hangsúlyozta az úgynevezett „Zangezur-folyosó” jelentőségét, amely örmény területen keresztül kötné össze Azerbajdzsánt a Nakicseván nevű autonóm exklávéval.  Ankara számára ez a folyosó behatolási lehetőséget biztosítana a Kaszpi-tenger medencéje és Közép-Ázsia felé. 

Ankara az elmúlt időszakban Közép-Ázsia két legnagyobb államával, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal is katonai együttműködési szerződést kötött, ami nyílt kihívás a Kreml számára.  Kazahsztán esetében a szerződés magában foglalja a hadiipar együttműködését, hírszerzési információk cseréjét és közös hadgyakorlatokat.  Üzbegisztán hasonló megállapodást kötött tavaly október végén a török védelmi miniszter látogatása alkalmával.  Árulkodó, hogy a látogatás alatt megvitatásra került egy „Turáni Hadsereg” esetleges megalapítása a türk országok - Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán - által.

A magyar miniszterelnök álláspontja

Orbán Viktor felszólalásában arról számolt be, hogy Magyarország a Türk Tanácsnak tett mely korábbi vállalásait teljesítette. Közölte: Magyarország Üzbegisztánnal és Kirgizisztánnal stratégiai partnerségi szintre emelte a kapcsolatokat, amelynek keretében Biskekben is nyílt magyar nagykövetség.

A magyar miniszterelnök oktatásügyi lépésként kiemelte: Magyarország 870-re emelte az egyetemein az ösztöndíjas helyek számát a türk országok hallgatói számára. "A program sikeres, a mostani tanévre több mint ötezren adták be jelentkezésüket" - tette hozzá.

A gazdasági vállalásokra vonatkozóan elmondta: a magyar Eximbank megnyitott egy 545 millió dollárnyi hitelkeretet a vállalatok közötti együttműködés finanszírozására, továbbá Magyarország és Kirgizisztán a múlt héten megindított egy 16 millió dolláros fejlesztési alapot is.

Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a magyar kormány kiváló kezdeményezésnek tartja a türk beruházási alap létrehozását. Egyúttal arra kérte a tanácsot, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor tegyék lehetővé ahhoz Magyarország mielőbbi csatlakozását. A kormányfő kiemelte: Magyarország készen áll pénzügyi hozzájárulást is tenni az alap tőkéjéhez.

Magyarország egyben indítványozza, hogy a Türk Tanács és a visegrádi országcsoport (V4) tartson legmagasabb szintű vezetői tanácskozást Budapesten 2022 első felében.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)