Ha nem szedi össze magát Németország, akkor a magyar gazdaság sem fog felpörögni, már pedig ma Németország súlyos beteg – többek között ezzel magyarázta a vártnál rosszabb harmadik negyedéves GDP-adatokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben. A friss hírek alapján bajban vagyunk: nem fog felpörögni a magyar gazdaság.
A német kormány ugyanis jelentősen csökkentette a 2025-re vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését a gazdasági minisztérium honlapján szerdán publikált legfrissebb jelentésében:
0,3 százalékos GDP-növekedést helyeztek kilátásba az őszi jelentésben publikált 1,1 százalék helyett.
Az MTI összefoglalója emlékeztet: tavaly már a második egymást követő évben zsugorodott Németország gazdasági teljesítménye.
A németeknél nincs mellébeszélés: beismerik, hogy alapvető bajok vannak
„A német gazdaság 2025 elején nehéz kiinduló helyzetben van. Az elmúlt évek globális válságai különösen keményen sújtották iparunkat és exportorientált gazdaságunkat. Az energiaválságot sikerült elhárítani és az inflációt visszaszorítani. A reálbérek is érezhetően emelkedtek, és az embereknek ismét több pénz van a pénztárcájukban. Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Németország alapvető strukturális problémákkal küzd: munkaerő- és szakmunkáshiánnyal, túlzott bürokráciával, valamint a magán- és állami beruházások hiányával” – kommentálta Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter a jelentést.
Az MTI felidézi: a kormány elsősorban a lakossági fogyasztás és a beruházások növekedésétől vár pozitív lendületet az év folyamán. Mivel a prognózisok szerint az export az év során tovább csökken, az import pedig ezzel párhuzamosan növekszik, a külkereskedelem várhatóan érezhetően negatív hatással lesz a bruttó hazai termék alakulására.
A munkanélküliség emelkedhet, de az infláció nem lesz kiugró
A munkaerőpiacon a foglalkoztatás tavaly új csúcsot ért el, a mérsékelt gazdasági fellendülés miatt azonban idén a foglalkoztatás stagnálására kell számítani, a munkanélküliség pedig emelkedni fog.
A fogyasztói árak éves átlagos emelkedése 2,2 százalékkal alig haladja meg a 2 százalékos célt. Az energiaköltségek tovább csökkentek, a megújuló energiahordozók kiaknázása és a villamosenergia-hálózat bővülése rekordot ér el.
A főbb számok az alábbi táblázatban találhatóak:
