|
| Vlagyimir Putyin. Kép forrása: EPA |
Vasárnap Oroszország 85 régiójából 82-ben rendeztek helyhatósági, regionális parlamenti vagy kormányzóválasztást választásokat. A kormányzó elnöki párt, az Egységes Oroszország jelöltjei mind a 16 kormányzóválasztást megnyerték, ami azt jelzi, nem kell izgulnia Putyin elnöknek sem a jövő márciusi elnökválasztás, sem az egy év múlva sorra kerülő moszkvai polgármester-választás miatt.
Ehhez azért hozzá kell tenni, hogy gyakorlatilag esély sincs arra, hogy a kormányzóválasztáson ne az Egységes Oroszország jelöltje győzzön, hiszen az ellenzéki jelölteknek sokszor még az indulását is ellehetetlenítik. Az induláshoz ugyanis a jelöltnek meg kell szereznie bizonyos számú támogatói aláírást a városi magas rangú tisztségviselőktől. A vasárnapi voksoláson például ezért nem indulhatott a kormányzóságért az ország negyedik legnagyobb városának számító Jekatyerinburg polgármestere, Jevgenyij Rojzman.
Hátat fordítottak a nagyvárosok
De akárcsak Magyarországon és Törökországban, úgy Oroszországban is komoly figyelmeztető jelek érkeztek a központosított hatalom felé a nagyvárosokból. Mint ismeretes, mind hazánkban, mind Törökországban a kormányzó párt értelmiségi és nagyvárosi szavazóbázisa mára megrendült és hatalmuk egyre inkább a vidéki, kistelepülési szavazókra épül.
Vasárnap az orosz nagyvárosokban inkább a távolmaradásukkal tüntettek a választópolgárok. Egy éve még Moszkvában és Szentpéterváron 33 százalék körül mozgott a részvétel, míg most vasárnap ennek kevesebb, mint felére, 15 százalékra esett vissza a moszkvai választási hajlandóság. A megdöbbentően alacsony nagyvárosi részvételi arány megkérdőjelezi a Kreml „70/70”-re keresztelt célját a jövő évi elnökválasztásról, amely szerint Vlagyimir Putyint 70 százalékos részvételi aránnyal és a szavazatok 70 százalékával fogják újraválasztani.
Véres belharcok az alvezéreknél
Mindenesetre az egyetlen látható ellenzéki eredmény az volt, hogy a hatalompárt az országos jó szereplés ellenére Moszkva egyes kerületeiben elveszítette többségét és összességében a főváros önkormányzati képviselő helyeinek mintegy 10 százalékát szerezte meg. Ezek új képviselők közül jó néhányan még pár hónappal ezelőtt rövid börtönbüntetésüket töltötték, sőt olyanok is vannak, akik korábban hivatalosan az „amerikai külügyminisztérium ügynökeinek” lettek kikiáltva.
|
| Káncz Csaba |
De az utóbbi hónapokban inkább az orosz ügynökök belharcaitól visszhangzik Moszkva. Ezen harcok egyik központi alakja a legnagyobb orosz állami olajvállalat, a Rosznyeft feje, az 56 éves Igor Szecsin, akit a köznyelv Putyin Darth Vaderének hív. A 2000-es évek közepére a politikai játszmákban Szecsin a „sziloviki” (azaz a titkosszolgálati, katonai vagy belügyi háttérrel rendelkezők) táborának legmeghatározóbb figurájává nőtte ki magát, részben ennek köszönheti azt is, hogy képes volt megállítani a Gaszprom nyomulását és megőrizni a Rosznyeft függetlenségét.
Az orosz minőségi újságírás egyik zászlóvivője, a Republic.ru egy hosszabb cikkben magyarázza el a titkosszolgálatoknál történt viharokat az elmúlt évben.
Az egyik kiemelkedő eset az Informatikai Biztonsági Központ ezredese, Szergej Mihajlov és munkatársainak nyilvános letartóztatása hazaárulás vádjával tavaly decemberben. Mihajlovot azzal vádolták, hogy információkat adott át a CIA-nek - csakhogy a szerző szerint ezt a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál (FSzB) már 2010-ben tudták. De akkor miért nem léptek eddig?
A Republic szerint az egyik oka ennek az, hogy Mihajlov eddig nem volt útban, viszont mióta kinevezték Szergej Koroljovot a komoly hatalommal bíró Gazdasági Biztonsági Szolgálat (SzEB) igazgatójává, tisztogatások kezdődtek. Koroljov alatt a SzEB befolyása alá akarja vonni az internet ellenőrzését, ami egyébként arra is utal, hogy a jövőben sokkal szigorúbban fogják ellenőrizni Oroszországban az internetes tartalmakat. Nos, ez nem éppen jó ómen a jövő évi választások előtt.
Káncz Csaba jegyzete.
Az ukrán államfő több részletet is megosztott. 
