7p

Az egyik orosz titkosszolgálat lehallgatta, ahogy a német légierő vezetői azt latolgatják, le lehet-e rombolni a Taurusokkal a Krími hidat. A német robotrepülőgépekkel valószínűleg Moszkvát is el lehetne érni, ezért is ellenzi leszállításukat a német kancellár az ukrán hadsereg számára. Ennek ellenére az orosz állami média már német hidakkal szembeni ellencsapásokról beszél.

Az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) állhat a német politikai életet megrázó lehallgatási botrány mögött a Der Spiegel információi szerint.

Kapott "valami nagyon érdekeset" 

Mint arról beszámoltunk, egy orosz állami média, a Russia Today (RT) pénteken hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen magas rangú német katonai vezetők a nagyhatótávolságú német robotrepülőgépek, a Taurusok ukrán háborúban történő bevetésének lehetőségeit mérlegelik.

Taurus KEPD 350 robotrepülőgép egy Eurofighter Typhoon vadászgéphez kapcsolva. Moszkvát is elérhetnék vele. Fotó: Wikipédia
Taurus KEPD 350 robotrepülőgép egy Eurofighter Typhoon vadászgéphez kapcsolva. Moszkvát is elérhetnék vele. Fotó: Wikipédia

Az RT vezetője, Margarit Simonjan a felvétel nyilvánosságra hozása előtt közösségi oldalain már arról írt, hogy “váll-lapos bajtársai” “valami nagyon érdekeset" adtak át neki.

A lap szerint a GRU embereiről lehet szó. Emlékeztetnek arra, hogy Simonjan már részese volt a 2018-as Salisbury-ügy kirobbanását követő “zavarkeltő és dezinformációs kampánynak” is.

Akkor a gyanú szerint szintén orosz ügynökök próbálták megmérgezni Szergej Szkripal orosz kettősügynököt és lányát, Julia Szkripalt. Mindketten túlélték a támadást.

A lehallgatás mindenesetre óriási visszhangot váltott ki Németországban, a legnagyobb ellenzéki erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) pedig már parlamenti vizsgálóbizottság felállításának a lehetőségét is felvetette. De pontosan mi is történt, és mit jelentene a Taurusok leszállítása az ukrajnai háború szempontjából?

Célkeresztben a Krími híd

Az RT által közölt, csaknem 40 perces hangfelvételen a német légierő vezére, Ingo Gerhartz és a légierő további három magasrangú vezetője hallható. A beszélgetés február 19-én zajlott le WebExen keresztül – a német hadsereg belső távkommunikációja nagyrészt ezen az alkalmazáson keresztül történik. A német védelmi minisztérium egyik szóvivője szombaton megerősítette, hogy „a légierőn belül egy beszélgetést lehallgattak” – azaz gyakorlatilag beismerte a felvétel eredetiségét.

A beszélgetés előkészítésként szolgált annak a félórás prezentációnak, amely Boris Pistorius német védelmi miniszternek készül a Taurusok esetleges ukrajnai leszállításáról. Erről Németországban hosszú hónapok óta komoly politikai vita folyik, Olaf Scholz német kancellár ugyanakkor ellenzi a szállítást.

A lehallgatott beszélgetés során a légierő vezetői többek közt azt vitatják meg, hogy a német robotrepülőgépek technikai szempontból képesek lennének-e a Krími híd lerombolására, és ezt az ukránok – például a célkoordináták programozását tekintve – véghez tudnák-e vinni német segítség nélkül.

A Kreml egyik presztízsprojektjének számító, 2018-ban átadott építményt, amely a 2014-ben annektált Krím-félszigetet köti össze az orosz Krasznodari határterülettel, már régóta szeretné lerombolni az ukrán haderő – részben szimbólumértéke, részben pedig amiatt, hogy ezen keresztül zajlik az orosz utánpótlás-szállítások egy jelentős része.

A német katonai vezetők emellett azt is megvitatták a felvétel szerint, hogy mennyi ideig tartana az ukránok kiképzése a Taurusok használatára. Megemlítik ugyanakkor azt is, hogy politikai szinten továbbra sem kapott zöld jelzést ez a fegyverszállítás (annak ellenére sem, hogy NATO-diplomaták tavaly kora ősszel már biztosra vették az engedély megadását.)

Scholz nem akar eszkalációt

Az ellenkezés oka, hogy a német kancellár szeretné elkerülni a háború eszkalálódását – sokáig ugyanezzel az indokkal ellenezte a Leopard-tankok szállítását is (ezt végül egy nemzetközi koordináció keretében engedélyezte). Emiatt ellenőrzést szeretne gyakorolni afelett, hogy milyen célpontok ellen vetik be az ukránok a fegyvert. A kontroll személyes német részvételt igényelne, amivel Berlin a háború közvetlen részesévé válna – ezt pedig mindenképp el akarja kerülni.

“Nem szállíthatunk le egy nagy hatótávolságú fegyverrendszert anélkül, hogy ne gondolnánk át az ellenőrzését. Az ellenőrzés pedig csak német katonák bevonásával lehetséges, ami számomra teljesen kizárt” – mondta Olaf Scholz hétfőn.

A Taurusok hatótávolsága eredetileg mintegy 500 kilométer, azaz körülbelül dupla annyi, mint azoké a brit-francia fejlesztésű Storm Shadow-ké, amelyeket már használ az ukrán hadsereg – a német "csodafegyverrel" tehát mélyen Oroszországban fekvő célpontokat is el lehetne érni.

Az általában jól értesült Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint német kormányzati körökben nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy az ukrán hadsereg Moszkvát is célba venné a Taurusokkal, ha nagyon sarokba szorítva érezné magát (márpedig az orosz hadsereg az utóbbi hónapokban átvette a kezdeményezést a keleti fronton, februárban pedig elfoglalta Avgyijivka városát). A kancellárnak már a Krími híd lerombolása német fegyverrel is sok lenne, pedig az előkelő helyen áll az ukránok célpontlistáján.  

Ilyenkor a német stratégáknak ugyanis eszébe ötlik, hogy az oroszok a balti-tengeri Kalinyingrádban nukleáris robbanófejekkel is felszerelhető Iskander-rakétákat állomásoztatnak, amelyek sokkal gyorsabban elérnék Berlint, mint a Taurusok Moszkvát.

Ha pedig figyelembe vesszük azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten tragikus következményekre figyelmeztette a Nyugatot abban az esetben, ha katonákat küld Ukrajnába – megemlítve például a nyugati célpontokra mért csapások lehetőségét, valamint a nukleáris konfliktus és a civilizáció pusztulásának a veszélyét –, akkor a kancellár óvatossága – tesszük hozzá – indokoltnak tűnik.

Németországi hidakat bombáznának

A FAZ szerint mindenesetre a lehallgatási botrány Putyin számára újabb muníciót, a német kormány, a német hadsereg és Németország, mint „megbízható szövetséges” számára viszont katasztrófát jelent. Washingtonban például alighanem „levonják a következtetést” abból, hogy a beszélgetésből kitudódott az is: az amerikaiak már jelen vannak Ukrajnában. Ez szakmai körökben persze már „nyílt titok” volt eddig is (múlt héten például a New York Times tényfeltáró cikkben rántotta le a leplet az amerikai CIA ukrajnai tevékenységéről).

Eközben persze az oroszok a Nyugat-ellenes érzelmek szítására használják fel a történteket azt állítva, hogy Németország már mélyen benne van a háborúban, és – mint Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője fogalmazott – „Oroszország elleni harci cselekményekre, köztük a civil infrastruktúra elpusztítására” sző terveket.

A Spiegel moszkvai tudósítója szerint az orosz állami televízió vasárnap esti elemző műsorában, „A hét hírei”-ben úgy tálalták a történteket, mintha már küszöbön állna egy Taurus-támadás.

Arról nem ejtettek szót, hogy a német légierő vezetői egy hipotézisről beszéltek, a német kancellár pedig ellene van a szállításnak. 

Sőt, a műsor moderátora, Dmitrij Kiszeljov már fel is sorolta azokat a német hidakat, amelyeket az orosz hadsereg egy válaszcsapás keretében célba vehet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Valami történt az amerikai gazdaságban
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 17:57
Az amerikai gazdasági aktivitás lassuló ütemben nőtt áprilisban az S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet kompozit beszerzésimenedzser-indexének (BMI) kedden közzétett előzetes értékei alapján.
Makro / Külgazdaság Mit jelez Matolcsy Györgyék lépése?
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 17:12
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte.
Makro / Külgazdaság Nem várt helyről kapott beszólást Varga Mihály
Dobos Zoltán | 2024. április 23. 16:44
A szolgáltatások visszatekintő árazása és a nemzetközi környezet romlása, elsősorban a Fed felfelé tolt kamatpályája negatívan hat a magyar monetáris politika lehetőségeire. Az erős dezinfláció, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a magas devizatartalék-szint miatt viszont jók a kilátások. A kamatdöntő ülés után Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tartott háttérbeszélgetést, ahol odaszúrt a pénzügyminiszternek is.
Makro / Külgazdaság Kitilthatják a kényszermunkával készült termékeket az EU-ból
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 15:59
Az Európai Parlament (EP) megszavazta a kényszermunkával készült termékek kitiltását az EU piacáról. A most elfogadott szabályoknak köszönhetően jobban megéri majd, és könnyebb lesz a javíttatás, kevesebb hulladék képződik, és hátszelet kapnak a javítással foglalkozó vállalkozások.
Makro / Külgazdaság Friss külföldi pénzzel pöröghet fel az ukrán lakások újraépítése
Mester Nándor | 2024. április 23. 15:01
Kormányprogram indult a hitelpiacon, viszont az építkezéseket hátráltatja az egyre erősebb munkaerőhiány.
Makro / Külgazdaság Lehullt a lepel, Matolcsy Györgyék léptek
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 14:01
Kedden ismét kamatdöntő ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ahol változtattak a jegybanki alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Aki gázzal fűt, örülhet az új prognózisnak
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 11:55
Ursula von der Leyen szerint lejjebb mehetnek a gázárak. 
Makro / Külgazdaság Meglepetés született az eurózónában
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 11:11
A vártnál jóval kedvezőbben alakult az euróövezeti szolgáltatóipar teljesítménye áprilisban, aminek a hatására a kompozit beszerzésimenedzser-index is a becsültnél jobb lett annak ellenére, hogy a feldolgozóipar teljesítmény tovább romlott. 
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter 25 ezer munkahelyet ígér
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 10:35
A kínai cégek hatbillió forintért ruháznak be Magyarországon Szijjártó Péter külügyminiszter szerint. 
Makro / Külgazdaság A magyar útra lépnek a franciák, jön a bolti szigor
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 09:22
Sokat várnak Franciaországban attól, hogy a kormány kötelezi a kiskereskedőket az áruzsugorítások feltüntetésére. Ez a burkolt áremelés jó ideje bosszantja az áruházak vásárlóit.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG