|
| "Kedves mafla": Jeremy Hunt egy kormányülés után június 18-án Londonban. EPA/ANDY RAIN |
Theresa May brit miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezére május végén jelentette be, hogy távozik a párt és a kormány éléről, mivel többszöri próbálkozásra sem tudta elfogadtatni a brit parlamenttel kormánya EU-val megkötött kilépési megállapodását.
Becsúszott a döntőbe
Múlt héten kiderült, hogy utóda Boris Johnson korábbi vagy Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter lesz – nekik szavaztak ugyanis bizalmat a párt parlamenti képviselői a többfordulós választási procedúrában. A két állva maradt politikus közül a 160 ezres párttagság választja majd ki az új kormányfőt. A szavazás július hatodikán kezdődik, eredményhirdetés a július 22-i héten várható.
Míg a nagy esélyes Johnson részvétele a „döntőben” a kezdetektől fogva biztos volt, addig Hunt éppen csak kvalifikálta magát: az utolsó körben mindössze két szavazattal előzte meg Michael Gove környezetvédelmi minisztert.
A kedves mafla, akiből miniszter lett
Jeremy Hunt az úgynevezett egynemzet-konzervativizmus követője, ugyanakkor gazdasági és társadalmi kérdésekben liberális elveket vall. A Guardian szerint kollégái és közeli munkatársai nagyon kedves emberként, rendes pasasként írják le, de olyan is volt, aki nemes egyszerűséggel „megnyerő maflának” nevezte.
Nagyjából egyidős Johnsonnal, hozzá hasonlóan elitiskolákba járt, Oxfordban végzett, és már egyetemi évei alatt belevetette magát a politikába. 2005-ben parlamenti képviselővé választották, majd bekerült a későbbi konzervatív miniszterelnök, David Cameron árnyékkormányába. Miután Cameron 2010-ben megnyerte a választásokat, Hunt két miniszteri posztot is kapott: ő felelt a 2012-es londoni olimpia előkészítéséért, valamint ő vezette a kulturális, média- és sportügyi minisztériumot.
2012-ben az egészségügyi és szociális ügyekért felelős tárca élére került, és a May-kormányban is megőrizte posztját. 2018 nyarán azonban a Külügyminisztérium élére „igazolt”: ő lett Boris Johnson utóda, miután a Brexit-párti politikus lemondott May szerinte túlságosan puha kilépési stratégiája miatt.
Hunt tehát jelentős, kilenc éves miniszteri tapasztalattal rendelkezik.
Meggondolta magát Brexit-ügyben
A jelenlegi külügyminiszter a 2016-os Brexit-népszavazás előtt – Boris Johnsonnal ellentétben – az ország EU-ban maradását támogatta, azt követően pedig újabb referendumot javasolt a Brüsszellel kötendő kilépési megállapodásról. 2017-ben viszont már azt mondta, hogy meggondolta magát az Európai Bizottság tárgyalásokon tanúsított arroganciája miatt, és ma már a távozásra szavazna.
2018 végén – már külügyminiszterként – ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a megállapodás nélküli kilépés gazdaságilag óriási kihívást jelentene az országnak, és súlyosan károsítaná az uniós-brit kapcsolatokat: generációkra megváltoztatná a brit közvélemény Európával kapcsolatos attitűdjeit.
Elkerülné a no dealt
Hunt a napokban a BBC-nek adott interjúban kifejtette: bár megállapodás nélkül is kész lenne kiléptetni az országot az EU-ból, de csak abban az esetben, ha nem elérhető egy „jobb megállapodás”.
Hozzátette: az új miniszterelnök személyiségétől függ, hogy lehet-e új egyezséget kötni Brüsszellel. Nem zárta ki, hogy ismét kitolja a kilépés határidejét, amely jelenleg október 31.
Erősen kérdéses ugyanakkor, hogy van-e realitása Hunt tervének, azaz egy új megállapodásnak. Az EU ugyanis számos alkalommal jelezte, hogy nem hajlandó változtatni az egyezségen: az Egyesült Királyságnak el kell fogadnia azt, ha el akarja kerülni a no deal Brexitet. A brit parlament eddig háromszor dobta vissza a megállapodást.
Soft Brexit
Jeremy Hunt tehát enyhébb álláspontot képvisel Brexit-ügyben, mint Boris Johnson, aki a 2016-os kilépéspárti kampány egyik fő alakja volt, és már többször kijelentette, hogy október 31-én mindenképp, akár megállapodás nélkül is kivezeti országát az EU-ból.
(A Boris Johnsonról készült portrénkat itt olvashatják.)
A helyi építési szabályok lesznek mérvadók. 
