Az összesen mintegy 6300 ember részvételével, telefonon vagy interneten készített adatfelvétel során a megkérdezettek három lehetőségből választhattak: a megszorítások nem működnek, idővel eredményt hoznak majd (a válaszadók 34 százalékának ez a véleménye), illetve igen, működnek (5 százalék). Emellett meg is lehetett tagadni a válaszadást.
Sok magyar szerint működnek a megszorítások
A megszorításokat legkevésbé a bolgárok tartják bukott politikának: közülük csak 28 százalék mondta, hogy nem működnek a takarékossági intézkedések, 61 százalék szerint idővel, 6 százalék szerint pedig teljes mértékben beváltak az ilyen intézkedések, vagyis a válaszadók több mint kétharmada szerint van értelme a megszorításoknak.
Bulgáriát ebben a sorban Magyarország követi, ahol az emberek harmada vallja, hogy a megszorítások politikája nem működik, 43 százalék szerint idő kell, hogy az intézkedések beérjenek, 19 százalék viszont úgy gondolja, hogy a megszorítások működnek. Az összes uniós tagállam lakói közül a magyarok választották a legnagyobb arányban az utolsóként említett válaszlehetőséget.
Ahol kemény megszorítások vannak, ott hisznek benne a legkevésbé
A megszorítások elutasítása azokban az országokban a legnagyobb, ahol maga a szigor is a legnagyobb mértékű: Görögországban 80 százalék véli így, Cipruson, Spanyolországban és Portugáliában pedig az emberek mintegy kétharmada szerint bukott meg a takarékossági politika. Hasonló az arány az unió egyik leggazdagabb tagállamában, Ausztriában is.
A megkérdezetteknek arra a kérdésre is válaszolniuk kellett, hogy szerintük egész Európa vagy csak egyes országok érdekeit szolgálják a megszorítások. A hollandok és a dánok mondták a legnagyobb, 35-36 százalékos arányban, hogy ez az egész kontinens érdekét szolgálja. Magyarországon 30 százalék véli így, 59 százalék szerint ez csak egyes országok érdekét szolgálja. Görögországban, Portugáliában, Cipruson 80-90 százalék fölötti az így felelők aránya, de sok tagállamban is 75 százalék fölötti ez a mutató. Uniós átlagban az emberek kétharmada, 67 százaléka véli úgy, hogy a megszorítások csak egyes országok érdekeit szolgálják míg alig több mint minden ötödik ember, 22 százalék véli úgy, hogy ez egész Európa érdeke.
Van jobb lehetőség?
Arról is kérdezték az embereket, hogy szerintük van-e jobb lehetőség a megszorításoknál, amire 60 százalék felelt igennel, és csak minden hatodik ember mondta azt, hogy nincs. Igen magas viszont ebben a kérdésben azok aránya, 25 százalék, akik azt mondták: erre nem tudnak vagy nem akarnak válaszolni.
Az uniós tagállamok közül ebben a kérdésben is magasan kiemelkedik Görögország, ahol az emberek 94 százaléka szerint lenne jobb lehetőség a megszorításoknál. Nyolcvan százalék körüli az így vélekedők aránya Portugáliában, Spanyolországban, Cipruson és Szlovákiában is. A magyar megkérdezettek ebben a kérdésben nagyjából az uniós átlagnak megfelelően válaszoltak. Nyolc olyan uniós ország is van, ahol a válaszadók kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy van jobb megoldás a megszorító intézkedéseknél. Ezekben az országokban viszont jellemzően nem azok vannak relatív többségben, akik szerint a megszorításoknak nincs jobb alternatívája, hanem azok, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésre. Dániában például 53 százalék nem felelt erre a kérdésre. Ennek az egyik oka akár az is lehet, hogy a Gallup a kérdésben nem kínált alternatívát, csak arra volt kíváncsi, hogy a válaszadók szerint létezik-e ilyen.
Működnek a megszorítások? A magyarok hisznek benne leginkább
Az európaiak szűk többsége, 51 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdasági megszorítások politikája nem működik, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket - derül ki a Gallup intézet által készített, szerdán közzétett közvélemény-kutatás eredményéből.
A Budapesti Értéktőzsde kiválóan nyitott, nem úgy a frankfurti. Az árupiaci termékek (az arany, az olaj és a gáz) árfolyama egyaránt csökkent. 
