A NATO-tagállamoknak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene emelniük védelmi kiadásaikat - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn Varsóban, jelezve, hogy ezt hivatalosan is javasolni fogja másnap az amerikai elnöknek a washingtoni Fehér Házban.
Andrzej Duda a Joe Biden amerikai elnökkel tervezett keddi találkozója előtt hívta össze tanácsadó testületét, a nemzetbiztonsági tanácsot, amely Lengyelország legfontosabb politikai vezetőiből áll. Szerinte senki sem meri megtámadni a NATO államait, ha "erősek, hatékony védelemre képesek lesznek, azonnal kiállnak határaik, területük védelme mellett". Ezért a lengyel elnök kedden az amerikai elnöknek, majd csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak is javasolni fogja, hogy az észak-atlanti szövetség tagállamai "közösen döntsenek azon követelményről, hogy a védelemre a GDP 3 százalékát szánják". Ez lenne majd "az a küszöb, amely alá semmiképpen sem szabad kerülni" - tette hozzá Duda. Megerősítette: a lengyel védelmi kiadásokra jelenleg a GDP több mint 4 százalékát szánják.
A NATO-nak "világos és bátor választ kell adnia az orosz agresszióra", mégpedig a szövetség katonai képességeinek növelésével - jelentette ki az államfő. Úgy látta: a megerősítés éppen a védelmi kiadások növelése révén "reálisan lehetséges", és erősebbé tette a NATO-t Finnország és Svédország csatlakozása is. Csehország, Lengyelország és Magyarország 1999-es NATO-csatlakozása teljességgel megváltoztatta az európai erőviszonyokat, véglegesen lerombolta a "vasfüggönyt". Reményét fejezte ki, hogy a szövetség ezentúl is képes lesz bátor döntések meghozatalára, és a "viszonylag közeli jövőben" befogadja Ukrajnát is.
Az amerikai elnök elemezte az iráni helyzetet. 
