Jövőre legalább 38, de inkább 40 milliárd dollár kell ahhoz, hogy finanszírozható legyen Ukrajna – adta meg az alaphangot a néhány napja kinevezett új jegybankelnök első nyilatkozatában. Andrij Pisnij a helyi Oscsadbank első embere volt és már a háború előtt szóba került a neve, pár napja hivatalosan is ő lett az Ukrán Nemzeti Bank vezetője. Elődje egészségügyi okokra hivatkozva maga kérte a felmentését.
Az ukrán főbankár szigorú pénzpolitikát ígért és kijelentette, hogy a hrivnya dollárhoz mért árfolyama – sajnos – tükrözi a háború miatt szenvedő ország gazdaságának állapotát. Szerinte az év végére 37 hrivnya lesz egy dollár, jövőre 42 dolláros átlagárral számolnak, 2023 végére viszont már 50 hrivnyával. A jegybank júliusban hajtott végre egy 25 százalékos leértékelést, akkor érte el az árfolyam a 35-36 hrivnyás árfolyamot. Az idei év egészére nézve várhatóan 32-33 hrivnyás átlagár jöhet ki, mert a nyáron többhetes javulás volt.
A mostani 25 százalékos alapkamaton viszont egyelőre nem kíván változtatni a központi bank vezetője. Az idei infláció várhatóan 26-28 százalékos, a jövő évi pedig vélhetően kicsit több mint 30 százalékos lesz. Természetesen a háború menete sokat módosíthat ezeken a számokon.
A fogyasztói árak 1,9 százalékkal nőttek szeptemberben augusztushoz képest és 21,8 százalékkal emelkedtek az év eleje óta. Tavaly szeptemberhez képest 24,6 százalékos volt az infláció. Szeptemberben 1,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek, a legnagyobb mértékben, 22,7 százalékkal a tojás. A zöldségfélék 10,4 százalékkal kerültek többe, mint augusztusban. A szeszes italok és dohánytermékek ára 1,1 százalékkal, a ruházati cikkek és lábbelik ára pedig 9,8 százalékkal nőtt. A rezsi 0,9 százalékkal, a háztartási cikkek és háztartási gépek 2,8 százalékkal, a közlekedés 0,4 százalékkal drágult.
A jegybank új elnöke szerint a deficit eltüntetéséhez legalább 30 milliárd dollár szükséges, erről folyamatos az egyeztetés a nemzetközi pénzintézetekkel, viszont a Nemzetközi Valutaalap nélkül semmiképp sem tudnak előre lépni. Üdvözölte egyúttal a pénzügyminiszter bejelentését, miszerint leállnak a pénznyomtatással, viszont úgy vélte, hogy ez csak akkor lehet sikeres politika, ha a külföldi partnerek és donorok időben és még nagyobb mértékben támogatják az országot.
Közben a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács), az ország parlamentje első olvasatban elfogadta a jövő évi költségvetés alapszámait, amelyekből egyértelmű, hogy kifejezetten nehéz év elé néz az ország. A bevételek 45 százalékát fogják a biztonságra és a védelemre fordítani. Szociális kiadásokra 16 százalékot szánnak, mintegy 7 százalék megy az egészségügyre, 6,2 százalék az oktatásra.
Az egészségügy különösen nagy figyelmet kapott, miután több képviselő kevesellte a betervezett 143 milliárd hrivnyát (1 hrivnya=12 forint). Ez egyébként legalább 10 milliárd hrivnyával kisebb összeg, mint idén. A felszólalók erőteljesen követelték, hogy „találják meg” ezt a pénzt költségvetésben, vagyis vegyenek el valahonnan.
A felszabadított területek veszteségeinek ellensúlyozására közel 24 milliárd hrivnyát, míg az újjáépítésre közel 20 milliárd hrivnyát költenek. Ezen felül jelentős összegekkel támogatják a vállalkozások újraindítását részben vissza nem térítendő segítséggel, részben pedig kedvezményes hitelekkel. Smigal kormányfő mindezt azzal kommentálta, hogy
„háborús költségvetés ez, sok tényező változhat, ami rugalmasságra kényszerít minket, de az alap értékek és arányok nem változnak”.
Rekordnagyságú kiadásokra kényszerült az orosz állam. 
