Az elmúlt bő egy hónapban sorra kapta meg a beígért nyugati harckocsikat az ukrán hadsereg: február végén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök személyesen adta át hadserege első, német gyártmányú Leopard 2 tankjait az ukrán egységeknek (és összesen 14-et szállított le), március végén pedig a német védelmi minisztérium közölte, hogy „befutott” Ukrajnába 18 darab, szintén Leopard 2 típusú harckocsi.

Minderre azután kerülhetett sor, hogy a német kormány január végén, több hónapos mérlegelés után a Leopardok szállítása mellett döntött, valamint engedélyezte, hogy más országok is adjanak Ukrajnának ilyen típusú tankokat.

Lengyelország és Németország mellett más országokból is érkeznek már vagy fognak érkezni hamarosan kisebb Leopard-szállítmányok – Svédország, Finnország és Portugália is ígéretet tett erre.

Eddig kilenc ország összesen több mint 150 ilyen típusú harckocsi szállítását vállalta be. Emellett Ukrajnában vannak már a Challenger 2 brit harckocsik is.

Mindezeken felül szintén az ukrán hadsereg rendelkezésére állnak a német Marder páncélozott szállító harcjárművek, úton vannak az első amerikai Bradley-k, és meg nem erősített hírek szerint hamarosan megérkezhetnek a svéd CV90 gyalogsági harcjárművek is.

Készül az ellentámadás

A nagy kérdés most az, hogy hol és mikor veti be az ukrán hadsereg a nyugati harckocsikat, és azok mennyiben tudják érdemben befolyásolni az összecsapások kimenetelét.

A Die Welt elemzése szerint nem valószínű, hogy Kijev azonnal harcba küldi a Leopardokat az orosz hadsereg által hosszú hónapok óta ostromolt Bahmutnál vagy olyan helyeken, ahol a harckocsiknak – szimpla mobil tüzérségi eszközként – csak korlátozott szerep juthat.

Ehelyett egyelőre tartalékolja őket, valamint integrálja azokba a most formálódó csapatokba, amelyekkel majd megindulhat a tavaszi ellentámadás.

„Ukrajna három új hadtestet hoz létre, valamint megerősíti azokat a harci és támogató egységeit is, amelyek résztvesznek majd a támadásban”, idézte a német lap Mick Ryan ausztrál extábornokot.

Olekszij Resznikov ukrán védelmi miniszter az észt közszolgálati adónak, az ERR-nek megerősítette, hogy a Leopardokat az áprilisban vagy májusban induló ellentámadásban vetik majd be. Mick Ryan szerint az ellenoffenzíva – tekintettel arra, hogy az orosz támadás lassul és kifulladni látszik – a vártnál korábban is elindulhat (annak idejét nyilván nem fogja előre felfedni az ukrán hadsereg).     

A hadműveletet ugyanakkor mindenképp késlelteti az időjárás. „A tél alkalmas háborús hadműveletekre, mivel megfelelően szilárd a talaj a csapatmozgásokhoz. Most viszont megkezdődött a raszputyica, azaz a hóolvadás utáni sáros, esős, melegebb idő, amikor a haditechnika belesüllyed a sárba. Ez semmilyen támadásnak nem kedvez” – mondta lapunknak Anton Bendarzsevszkij még március elején.

A posztszovjet térség szakértője szerint tavaszra befejeződhet az ukrán erők nyugati kiképzése is, és április második felében, májusban indulhat az ellenoffenzíva. A Die Welt információi szerint ukrán katonák például a bajorországi Grafenwöhn gyakorlótéren próbálták ki a nyugati tankokat nyugati kiképzők segítségével, és egyúttal gyakoroltak a készülő hadműveletre.

Keresik a gyenge pontokat

Ukrán források szerint az orosz haderő annyira tart az ellentámadástól, hogy hónapok óta mélyen a jelenlegi frontvonalak mögött is kiépít védelmi állásokat, és még a Krím-félszigeten is három védelmi gyűrűt hozott létre.

Az ukrán védelmi miniszter szerint a „NATO-partnerek” ismerik és megvalósíthatónak tartják katonai terveiket. Szakértők úgy vélik, hogy az ukránok délen, Metiopol térségében próbálhatnak majd éket verni az orosz csapatok közé, de az is elképzelhető, hogy a ritkábban lakott északkeleti régióban indítják a támadást.

„Az offenzíva időzítését, legalábbis a kezdeti fázist tekintve döntő szempont, hogy hol adódnak majd lehetőségek. Az ukrán titkosszolgálatok nagyon pontosan figyelik az orosz csapatok erősségeit és morálját, és azt is, hogy hol vannak központi lőszerraktárak, tartalékok és olyan dolgok, amelyek kihasználható gyengeségekről árulkodnak” – véli Mick Ryan. A stratégia része lehet nyilván a félrevezetés is – tehát az, hogy a nyilvánosság előtt pedzegetnek bizonyos helyszíneket, de végül máshol indítják meg a támadást.

Az ausztrál extábornok nagy áldozatokkal járó offenzívára számít. Szerinte azok valószínűleg nem fogják összeroppantani az orosz hadsereget Ukrajnában, ugyanakkor ha a Nyugat megőrzi a hidegvérét, az ukránok pedig kitartóak lesznek és sikerül nagy területeket visszafoglalniuk, akkor a háború végének a kezdetét jelenthetik.