Hátha majd idén összejön...

A tavalyi költségvetés zárszámadása alapján 2016-ban a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 556 ezer fő volt. Ez 4 ezer fővel kevesebb (0,7 százalékos csökkenés), mint a 2015. évi adat. Továbbra sem érződik a bürokráciacsökkentés hatása - igaz ugyan, hogy a kormányzati háttérintézmények átszervezése teljes mértékben 2017-ben valósul meg.

t) – költségvetésben tervezett összeg

A gazdasági válság óta 311 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma. Ennek a növekedésnek a jelentős része abból fakad, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását. Ezáltal a korábbi „önkormányzati dolgozók” hirtelen kormányzati alkalmazottak lettek.

Stagnál a vezetők száma, de kevesebb a tanár

2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12,6 ezer fő vezető volt. E körben 69 milliárd forintot tettek ki a rendszeres személyi juttatások (ehhez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány).

Ugyanezek a számok 2015-ben a következők voltak: 19 ezer fő  már 107 milliárd forintot „vitt el” a közös büdzséből. A 2016. évi költségvetési zárszámadás szerint minimálisan (3%-kal) csökkent a vezetők száma, ugyanakkor a béremeléseknek köszönhetően 110 milliárd forintra nőtt a bérköltség. Kérdés (amire a választ csak a 2018-as választások után tudjuk meg, mert övő ősszel lesz nyilvános a 2017. évi zárszámadás), hogy az átszervezések eredményeként lesz-e tényleges költségcsökkenés ezen a területen.

Jó hír mindenképpen, hogy 2016-ban nem nőtt az előző évhez képest a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma, és a vezetői szintek „burjánzása” is megállt. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy miközben a köztisztviselők, kormánytisztviselők, állami tisztviselők száma szintén változatlan maradt, addig a közalkalmazotti kar létszáma 1,2%-kal csökkent. Ezen belül 4,6%-os volt a közoktatásban dolgozók számának visszaesése.

A jelenség mögött két ok állhat egyszerre. Egyrészt több állami intézmény került át egyházi fenntartásba,és így az ott dolgozók kikerültek a költségvetés közvetlen fennhatósága alól. A másik ok a pályaelhagyás, és az ebből következő munkaerőhiány.

Nemzetközi körkép: a lengyelek ebben is leköröztek

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint 2016-ban az állami foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül kb. 30 százalékra nőtt Magyarországon (ebbe nem csak a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak számítanak bele, hanem az állami és önkormányzati cégek alkalmazottai is). Ezzel a környező országok közül Szlovákia után a második legnagyobb a létszám hazánkban.

Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 2010 és 2016 között az állam által alkalmazottak száma 262 ezer fővel nőtt. Ez a teljes foglalkoztatotti létszám-növekedés 46 százalékát jelentette; magyarán az állam jelentős szerepet játszott abban, hogy többen dolgozzanak most, mint a kormányváltáskor. Ezzel szembe állítható Lengyelország, ahol úgy nőtt a foglalkoztatottak száma, hogy a versenyszféra még a közszféra csökkenését is kompenzálta.