4p
A NATO elbizonytalanodása és a Brexit is hozzájárul a közös hadsereg napirendre kerüléséhez. Az önálló hadsereg alátámasztaná Európa globális szerepvállalását a kül- és biztonságpolitikában. Egy közös haderő esetén új alapra kell helyezni az EU és Oroszország viszonyát. A meglévő nukleáris rendszert is át kell dolgozni, amely következményekkel jár Németországra vonatkozóan.
Egy finn, egy amerikai és egy észt katona egy júniusi hadgyakorlaton. Fotó: EPA / valda Kalnina

Múlt pénteken tartották az EU jövője kapcsán a varsói V4-csúcstalálkozót, amelyen Merkel kancellár is részt vett. A magyar és a cseh miniszterelnök szerint hozzá kell kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához. Orbán részéről ez a felvetés már nem először hangzik el, hiszen az idén nyári tusványosi beszédében már kiemelte, hogy a kontinentális Európának szüksége lenne egy ütőképes közös hadseregre.

A közös európai haderő terve az 1950-es években merült fel először, de azóta sem valósult meg, bár az EU formálisan rendelkezik a tagállamok által kiállított gyorsreagálású hadtestekkel. 2009-ben az Európai Parlament támogatott egy indítványt egy 60 ezer fős európai hadsereg felállításáról. Tavaly tavasszal Juncker bizottsági elnök pedig már szintén javasolta az EU-s közös hadsereg felállítását azzal a céllal, hogy a kontinens komolyan vehető külpolitikai szereplővé váljon.

De miért vált ez most aktuálissá?

Látnunk kell, hogy a NATO szerepe folyamatosan erodálódik a hidegháború vége óta. Tagjainak az érdekei, katonai képességei és hajlandóságuk más NATO-tagok megvédésére folyamatosan divergál. A gyakorlatban ugyanakkor erős korlátok léteznek a NATO képességeit illetően egyes tagjainak a megvédésére. A török politikai válság pedig csak tovább tépázza a szervezet tekintélyét.

Korábban többször értekeztünk Trump amerikai elnökjelölt egyre nyíltabb NATO-ellenességéről. Trump szerint a dolgok a világban megváltoztak és Amerika túl sokat fizet Európa biztonságáért. Ezt a figyelmeztetést komolyan kell vennünk, mert az amerikai republikánusok kemény magjában hónapok óta erősödik a meggyőződés, miszerint véget kell vetni egyes NATO-tagállamok potyautas bliccelésének és felül kell vizsgálni a Washington által korábban adott háborús garanciákat.

Új európai tájkép a Brexit után

Mi több, bizonyos értelemben jogosak az amerikai kritikák, hiszen a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási szintet Európában csak a britek, lengyelek, észtek és görögök teljesítik. Új fejlemény, hogy az Egyesült Királyság kiválásával a legütőképesebb nukleáris haderő távozik az EU-ból. London pedig eddig vehemensen ellenezte a közös európai hadsereg felállításának ötletét, tehát most a Brexittel megnyílhat az út egy önállóbb európai kül- és biztonságpolitika kialakítása felé.

Nem tekinthető véletlennek, hogy egy nappal a Brexit népszavazás után a német és a francia külügyminiszter már egy „Európai biztonsági paktum” létrehozására szólítottak föl. A német védelmi minisztérium erőteljes szakmai tanácsadásával tető alá hozott friss EU-s Globális Stratégia Európát autonóm cselekvésre szólítja föl „ha és amikor ez szükségessé válik”. Valóban, az új stratégia az önálló európai hadsereg létrehozásának egyik lépcsőfoka, amely egyben alátámasztja Európa globális szerepvállalását. A tervezetben új, uniós szintű állandó katonai-hadműveleti struktúra szerepel, saját főhadiszállással.

Németország, mint nukleáris hatalom?

Káncz Csaba

Ahogyan Kiss J. László professzor a minap kifejtette, a jövőben jelentősen növekedni fog Németország védelempolitikai szerepe, miután az ország komoly fegyverkezésbe kezdett. Utóbbi tényt jól mutatja, hogy Németország a következő 15 évben 130 milliárd euró értékben kívánja megújítani elöregedett fegyverzetét, és emlékeztetett arra is, a német katonai doktrína hosszú idő után most újra kijelölt egy ellenséget: Oroszországot.

Katonai szakértők szerint a NATO bürokraták viszont egyelőre nem rajonganak az EU haderő létrejöttért, mert azzal óhatatlanul új alapra kell helyezni az atlanti együttműködést. Ez nyilván olyan érdekellentét a NATO bürokrácia és a lehetséges EU erők szorgalmazói közt, amit igen nehéz (lesz) felszámolni. Lényeges vetület továbbá, hogy egy EU haderő esetén új alapra kell helyezni az EU és Oroszország viszonyát, és a meglévő nukleáris rendszert is át kell dolgozni. Németország pedig akár atomfegyvert is rendszeresíthet a kontinens erőegyensúlya végett. Nos, az már egy más Európa lenne, mint amihez hozzászoktunk.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megremegett az olajpiac, a befektetők attól tartanak, hogy Trump Iránban is beavatkozhat
Privátbankár.hu | 2026. január 29. 19:52
Mintegy 3 százalékkal, öthavi csúcsra emelkedtek ma a világpiaci kőolajárak. A háttérben az áll, hogy egyre több amerikai hadihajó érkezik Irán partjaihoz, és nő a beavakozás kockázata. Ha ez megtörténne, az a globális olajkínálatra nagyon negatív hatással lenne.
Makro / Külgazdaság Óriási kilengések, érdekes eredményeket hoz eddig Donald Trump vámháborúja
Privátbankár.hu | 2026. január 29. 16:15
Az amerikai külkereskedelmi hiány az elemzők által vártnál jóval jelentősebben nőtt novemberben – derült ki az amerikai kereskedelmi minisztérium csütörtökön közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Hosszú árnyékot vet az infláció, ezermilliárdos teher húzza vissza a gazdaságot
Imre Lőrinc | 2026. január 29. 14:29
Sorozatban a harmadik évben nem sikerült számottevő növekedést elérni a magyar gazdaságban. Sőt, ezen periódus átlagában gyakorlatilag stagnált az ország GDP-je. Bár a reálbérek már két éve ismét emelkednek, a 2022-es inflációs sokk hosszú árnyékot vet és a lakosság még mindig jóval magasabb drágulási ütemet érzékel. Persze az is lehet, hogy inkább a Központi Statisztikai Hivatal téved. A Klasszis Befektetői Klub elemzői kerekasztalán azzal kapcsolatban sem volt egyetértés, hogy mi lesz a forinttal akkor, ha a Fidesz, vagy ha a Tisza nyer áprilisban.
Makro / Külgazdaság Nem Kína, nem az Egyesült Államok, lehet, hogy jó lóra tettek Ursula von der Leyenék Indiával
Imre Lőrinc | 2026. január 29. 14:10
Az előrejelzések szerint India gazdasága a 2027-es pénzügyi évben 6,8–7,2 százalék közötti mértékben növekedhet, amivel megelőzné a világ vezető hatalmait.
Makro / Külgazdaság Donald Trump közvetíthetne az egymásnak feszülő magyarok és ukránok között?
Privátbankár.hu | 2026. január 29. 12:56
A csütörtök délelőtti Kormányinfón szóba került az elmérgesedett magyar-ukrán viszony is, ahol feltették a kérdést Gulyás Gergelynek, mi lenne, ha Donald Trump mediálna a két fél között. 
Makro / Külgazdaság Nagy Márton alaposan megjutalmazza a postásokat
Privátbankár.hu | 2026. január 29. 09:23
Jutalmat és extra béremelést kapnak. 
Makro / Külgazdaság Így járt a magyar külkereskedelem 2025-ben: ugrott az import, csökkent az export
Privátbankár.hu | 2026. január 29. 08:30
Decemberben és 2025 egészében is romlott a külkereskedelmi mérleg egyenlege.
Makro / Külgazdaság Mintha csak Varga Mihály kottájából játszana a hivatal: jó hírek érkeztek az árakról
Privátbankár.hu | 2026. január 29. 08:30
2025. decemberben az ipari termelői árak átlagosan 3,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól és az előző hónaphoz viszonyítva 0,4 százalékkal alacsonyabb szinten realizálódtak
Makro / Külgazdaság Nem engedett az amerikai jegybank Trump nyomásának
Privátbankár.hu | 2026. január 29. 06:01
A Fed változatlanul hagyta az irányadó dollárkamatot januári ülésén.
Makro / Külgazdaság Továbbra is bajban van Európa igáslova
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 19:27
Lefelé módosították a német gazdasági várakozást.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG