Meglehetősen ellentmondásos az autóipar helyzete, hiszen a nyugati, például az uniós szabályozás egyértelműen az elektromos autók (EV) mellett tette le a voksát, amihez a gyártók is igyekeznek alkalmazkodni. Emiatt az elmúlt években láthatunk bizonyos fokú EV eufóriát, most viszont, ha nyíltan nem is, a színfalak mögött komoly frusztráció van kialakulóban. A helyzetet jellemzi, hogy a Tesla és a kínai gyártók mögött lépéshátrányba kerülő német cégek például nagyon bizakodóan nyilatkoznak, miközben a piac lassabb változása óriási könnyebbséget jelent számukra. Erre példa, hogy a Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Källenius a Financial Timesnak adott interjújában a napokban azt mondta, hogy ellenzi a kínai autókra az Európai Unió által kivetett vámokat, pláne azok tervezett emelését. Szerinte nem a kínai autókat kellene ellehetetleníteni az európai piacon, hanem az itteni gyártóknak kellene felvenniük a versenyt az ázsiai konkurenciával.
Eközben a nagy múltú német vállalat az elektromos járművek piacán továbbra sem olyan sikeres, mint a hagyományos szegmensben. Hasonló a helyzet a Volkswagen esetében, a hétvégén a társaság azt jelezte, továbbra is meg vannak győződve arról, hogy a jövő elektromos autóé lesz, ezért az autógyár 30 új modell bevezetését tervezi idén, eközben viszont a korábbiakhoz képest rontották a várható eladásokra vonatkozó előrejelzésüket.
Mindenki túl optimista volt
A német óriáscég nincs ezzel egyedül, gyakorlatilag a piac összes klasszikus szereplője (a különutas stratégiát folytató Toyotát kivéve) optimista értékesítési előrejelzéseket adtak ki az elektromos modellekkel kapcsolatban, és ambiciózus célokat jelentettek be az elektromos járművek növekedésére vonatkozóan. Tavaly viszont a valóság és a tervek finoman szólva sem találkoztak. Emiatt úgy tűnik, a korábbi felfokozott várakozásokat elengedve a vállalatok számos régióban módosítják a terveiket. Az utóbbi másfél hónapban a Ford Motor, a General Motors a Mercedes-Benz, a Volkswagen, a Jaguar, a Land Rover és az Aston Martin is visszavett az elektromosármű-terveiből vagy elhalasztja azokat.
Elon Musk vezérigazgató január végén elmondta, hogy még az Egyesült Államokban vezető szerepet betöltő Tesla is, amely a becslések szerint 2023-ban az ország EV-eladásának 55 százalékát tehette ki, felkészült arra, hogy a növekedés mértéke "jelentősen alacsonyabb" lehet, mint azt előzetesen várni lehetett. Nem véletlen egyébként, hogy a Tesla az utóbbi időszakban számos alkalommal csökkentette az árait.
Az iparág számos vállalatánál hangoztatják most azt, hogy amit 2021-ben és 2022-ben láttunk, az egy átmeneti piaci kiugrás volt, amikor az EV-k iránti kereslet látványosan nőtt. Ez a növekedési ütem ugyanakkor tavaly visszaesett és valószínűleg a következő időszakban sem lesz olyan brutális, mint abban a két évben. Éppen ezért vélik sokan úgy, hogy állami támogatások nélkül a szabályozásnak alkalmazkodnia kellene a realitáshoz. Így hosszabb ideig kellene fenntartani a vegyes járműkínálatot, vagyis az EV-k mellett tovább kínálatban kellene tartani a hibrideket és ezek mellett gázüzemű járműveknek is nagyobb szerepe lehetne. Ennek ellenére a szakértők többsége továbbra is azt feltételezi, hogy a teljesen elektromos jövő megvalósul, de a korábban vártnál sokkal lassabb ütemben.
A kezdeti lelkesedés után most gondok vannak
A Cox Automotive becslése szerint az amerikai EV-eladások tavaly rekordszámú, 1,2 millió darabot tettek ki, ami a teljes piac 7,6 százalékát jelenti, ez összességében még mindig nem számít kimagaslónak. Ehhez képest az Európai Unió jobban áll az elektromos átállásban, annak ellenére, hogy a várakozásokhoz képest ezen a piacon is a vártnál lassabban megy végbe ez a folyamat. Az EU-ban az EV-k szegmense 37 százalékkal ugrott meg tavaly is, ennek révén az összes új autó 14,6 százaléka volt teljesen elektromos. A legoptimistább előrejelzések szerint az amerikai piacon az új járműveknél az EV-k aránya az évtized végére maximum 40 százalékra emelkedik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy még nagyon hosszú ideig forgalomban maradnak a belső égésű motorral hajtott autók. Az EU-ban összességben ennél jobbak a kilátások, ám a néhány évvel korábbi prognózisok várhatóan itt sem teljesülnek.
Ahogy az ESG-befektetés – vagyis a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási elvek figyelembevételével megvalósuló befektetés – az elmúlt években megjelent, és ahogy a Tesla az EV-k piacán elért sikerei hatására a tőzsdék sztárja lett, az autószektor más szereplői is hasonló útra szerettek volna lépni. Így vélhetőleg maguk a gyártók is fűtötték azokat a várakozásokat, amelyek arról szóltak, hogy a nem túl távoli jövőben lezajlik majd a közlekedés elektromos átállása, és mindenki kizárólag elektromos járműveket kínál majd. Ezek az álmok azonban úgy tűnik, nem fognak megvalósulni.
Az autógyártók most úgy látják, hogy lassabb átmenet lenne reális, ugyanakkor a szabályozás ezt nem teszi lehetővé. Az Egyesült Államokban a környezetvédelmi előírások miatt, amennyiben a vállalatok nem tudják hozni az elvárt alacsonyabb kibocsátási szinteket, úgy összességében több mint 14 milliárd dollárnyi bírságot kaphatnak 2032-ig. A mérleg másik serpenyőjében viszont ott van, hogy jelenleg nem a gyártók, hanem a fogyasztók akaratán múlik ez a kérdés, hiszen rekordmértékű EV-készletek halmozódtak fel az amerikai gyártóknál és kereskedőknél.
Az EU-ban még érdekesebb a helyzet, hiszen a szabályozás 2035-től konkrétan tiltja a belső égésű motorral szerelt járművek gyártását. Ráadásul az itteni piacon működő cégek többsége ennél előbb, akár már 2030-tól felhagyna az ilyen típusok forgalmazásával. A probléma az, hogy a jelenlegi kilátások alapján a következő 10 évben kis valószínűséggel történik majd meg az EV-k teljes térhódítása.
A magyar gazdaság számára is komoly nehézséggel jár
A globális folyamatok természetesen helyi szinten is hatással vannak, így mindez Magyarországot is érinti. Már csak azért is, mert a gazdaságunk méretéhez képest hazánk autóipara viszonylag nagynak számít. Ráadásul a kormány – számos kritika ellenére – az akkumulátorgyártásban látja a magyar ipar jövőjét. A már bejelentett beruházások alapján 2030-ban évente nagyjából 4-5 millió autóhoz megfelelő akkukapacitás lehet, ami a mostani folyamatok alapján túlzónak tűnik, nem sok remény van arra, hogy erre valóban lesz az európai piacon kereslet.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Persze lehetséges, hogy a piaci folyamatokat látva a beruházások más ütemben fognak megvalósulni, ami viszont lassabb gazdasági növekedést feltételez a jövőben. Illetve lehetséges olyan forgatókönyv is, hogy az idetelepülő cégek még erősebb árversenybe mennek bele, ami olyan módon képzelhető el, ha nagyobb állami támogatást kapnak, vagy a (környezetvédelmi) szabályokat nem tartják be, esetleg még több olcsó ázsiai munkást hoznak be. Nem nehéz belátni, hogy gazdasági és társadalmi okokból egyik forgatókönyv sem szerencsés, hiszen ezek költségeit végső soron a magyar embereknek kell majd megfizetni.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kegyelemben részesített 23, „szélsőségességért elítélt” politikai foglyot – közölte az államfő sajtószolgálata szombaton. 
