Mint lapunk is hírül adta, nem sikerült az uniós tagállami vezetőknek megegyezésre jutniuk az Unió legfontosabb posztjainak betöltéséről a hétfőn rendezett informális brüsszeli csúcstalálkozón. Korábban már született egy nem hivatalos megegyezés arról, hogy a Bizottság elnökének újraválasztják a néppárti Ursula von der Leyent, az EP elnökének pedig párttársát, Roberta Metsolát. Az Európai Tanács elnöke pedig a szociáldemokrata António Costa portugál miniszterelnök lett volna, míg a külügyi főképviselő tisztjére Kaja Kallas észt miniszterelnököt jelölték.
A megállapodás azonban kútba esett. A kiszivárgott, és a Politico brüsszeli hírlevelében összeszedett hírek szerint azért, mert az EP-választásokon jelentősen megerősödött Európai Néppárt (EPP) túl "mohón" viselkedett, és amellett kardoskodott, hogy az Európai Tanács elnökének posztján vezessenek be váltógazdaságot. A Tanács elnöként hivatalosan két és fél évre választják (míg a többi vezetőt öt évre), de eddig az volt a tradíció, hogy a második turnust is megkapja az elsőre megválasztott személy. A Néppárt most azt javasolta, Costa 2,5 éve után az ő jelöltjük töltse be a harmadik uniós csúcsvezetői posztot is - de a Szocialisták és Demokraták (SD) erre nagyon idegesen reagáltak, és kihátráltak Von der Leyenék mögül is, legalábbis egyelőre.
A másik gondot az jelentette, hogy miután Giorgia Melonit Ursula von der Leyen korábban már teljesen az európai fősodor részeként kezelte, a mostani tárgyalások során az EPP és az SD, illetve a többi "centrista" párt (elsősorban a Renew és a Zöldek) kihagyták az egyeztetésekből, és kész tények elé állították. A Politico szerint Meloni igencsak dühösen érkezett meg a brüsszeli talákozóra, főként az zavarta, hogy az EP-választások eredményeinek megvitatása helyett rögtön a korábbi, nélküle leegyeztetett tervek léptek volna életbe. (Az olasz kormányfő arckifejezése valóban magáért beszélt, amikor megérkezett az ülésre, mint az alábbi videón is látszik.)
Monday motivation pic.twitter.com/bOQj9N68n4
— Marco Bresolin (@marcobreso) June 17, 2024
Erről szól tulajdonképpen Orbán Viktor hétfő esti dühös Facebook-bejegyzése is, amelyben arról írt, hogy a Brüsszelben "semmibe vették az európai emberek akaratát".
"A Néppárt viszont ahelyett, hogy a választókra hallgatott volna, végleg összeállt a baloldallal és a liberálisokkal: a mai napon alkut kötöttek és leosztották egymás között az EU vezető pozícióit. Fittyet hánynak a valóságra, fittyet hánynak az európai választás eredményére, és fittyet hánynak az európai emberek akaratára"
- fogalmazott Orbán.
Meloni, illetve az egyelőre két nagy jobboldali/szélsőjobboldali/euroszkeptikus/szuverenista pártszövetség, a Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint az Identitás és Demokrácia (ID) szavazatai nem szükségesek a pozíciók kiosztásához, ha a centrista pártok együtt tudnak működni.
Azonban ezzel a késedelemmel ajtó nyílik a jobboldal számára, amelynek köreiben első körben nem sikerült megegyezni a két nagy pártszövetség, a Meloni fémjelezte ECR és a Franciaországban nagyot nyerő Marine Le Pent is soraiban tudó ID esetleges egyesítéséről.
Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy e "két hölgy" tárgyalásain múlnak a dolgok, a Fidesz pedig szívesen lépne be egy ilyen szövetségbe - eddig sem az ECR-rel, sem az ID-val nem sikerült megállapodásra jutnia a magyar kormánypártnak.
Mivel a vezetői posztok elosztásáról legközzelebb június 27-én, az Európai Tanács ülésén dönthetnek, Orbán Viktorék és a jobboldali pártok esélyt kaptak, hogy addig rendezzék a soraikat, és ha létrejön a jobbszélen egy "szuperpárt", az átrendezheti az uniós erőviszonyokat, és onnantól kezdve könnyebb lenne amellett érvelni, hogy a szélsőjobboldalt sem lehet teljesen kihagyni a pozíciók kiosztásából.
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
A kötvényhozamok nagyjából az idei csúcsaik közelében lehetnek
A duplájába is kerülhetne az OTP? – interjú
