A Nemzetközi Valutaalap csütörtökön közölte, hogy megállapodott Egyiptommal egy gazdasági reformprogram kulcsfontosságú politikai elemeiről, ami újabb jele annak, hogy közeledik a végleges megállapodás az ország 3 milliárd dolláros hitelének kiegészítésére. A hitel folyósítását az IMF tavaly felfüggesztette, miután Egyiptom nem tartotta magát ahhoz a vállaláshoz, hogy hagyja, hogy az egyiptomi font a piaci erőkre reagáljon, és ehelyett márciusban rögzítette a dollárhoz képest.
Az egyiptomi fontot azóta 30,85 fonton rögzítették a dollárhoz képest, de a feketepiacon a héten a keresztárfolyam a 71 fontot is elérte. Ez azt jelenti, hogy a szegényeknek nyújtott havi 400 fontos készpénztámogatás dollárban számolva mindössze 5,70 dollárt, azaz napi 19 centet ér. A szociális védelem egyik pillére több, mint 20 millió egyiptomi számára omlik össze.
Egy választás súlyos visszaesések közepette
Ahogy azt már jó előre meg lehetett jósolni, Abdel Fattah esz-Szíszi elnök, aki Mohamed Murszi 2013 júliusi megbuktatása óta van hatalmon Egyiptomban - és akit 2014-ben és 2018-ban is megválasztottak -, nem ütközött nehézségekbe harmadik hivatali ciklusának biztosítása érdekében tett erőfeszítései során. Tavaly decemberben a szavazatok 89,6%-át szerezte meg, számos áljelölt ellenében és lebénított média-viszonyok közepette.
Legalábbis elméletileg ez arra szolgálhat, hogy újra legitimálja uralmát, mind otthon, mind a regionális és nemzetközi szereplők szemében. Mégis, 2024 elején a bajok és kihívások aggasztó kombinációjával kell szembenéznie - mindenekelőtt gazdasági téren -, amelyek idővel a társadalmi rendet és ezáltal a rezsim stabilitását fenyegető veszélyt jelenthetnek. Jelenleg már így is a becslések szerint 40 ezer politikai fogoly sínylődik az egyiptomi börtönökben, sokan közülük a Muzulmán Testvériség tagjai.
Az egyiptomi gazdaságot több mint egy éve sújtják a súlyos fizetési mérlegproblémák következményei,
az egyiptomi font összeomlása - amely 2022 ősze óta több mint felét vesztette értékének az amerikai dollárral szemben -, valamint a Nemzetközi Valutaalap követelményeinek betartásával kapcsolatos egyre nagyobb nehézségek, ami máris a 2022 decemberében kötött megállapodás értelmében járó hitel folyósításának késedelméhez vezetett.
Ennek következtében a Moody's leminősítette az ország hitelminősítését, és vannak arra utaló jelek, hogy a befektetők - köztük Egyiptom leggazdagabb emberei közül néhányan - az Öböl menti monarchiák stabilabb és kényelmesebb környezetébe helyezik át tevékenységüket.
Több front dőlt be
A gázai háború kitörése előtt az idegenforgalmi ágazat - az egyiptomi gazdaság egyik alappillére és a deviza létfontosságú forrása - már a hanyatlás jeleit mutatta, amit a regionális feszültségek és az erőszak is fokozott. A Covid-19 válság végét követő lassú fellendülés ismét visszafordult. A második és újabb csapás - bár ezt a Szuezi-csatorna hatósága kezdetben tagadta - a csatornán való áthaladásból származó bevételek egyre súlyosabb visszaesése a jemeni húszi-csoport Vörös-tengeri hajózás elleni támadásai miatt. Sok nagy hajózási csoport ma már inkább a jóval hosszabb, a Jóreménység-fokot megkerülő útvonalat választja, minthogy a Vörös-tenger torkolatánál lévő Bab el-Mandeb-szoroson keresztül hajózzon.
Az etiópiai „Reneszánsz Gát” egy másik aggasztó kérdés, amely hosszú árnyékot vet Egyiptom gazdaságára
- és egyes egyiptomiak szemében a nemzet puszta túlélésére (ez némileg túlzó félelem, mivel Etiópia nem szándékozik teljesen megállítani a Kék-Nílus lefolyását). A víztározó feltöltésének üteméről szóló tárgyalásos megállapodásra tett többszöri kísérlet kudarcba fulladt, és a 2023 decemberében Addisz-Abebában tartott megbeszélések összeomlása után Egyiptom ismét visszatért az alig burkolt fenyegetésekhez, miszerint nem fogják eltűrni, hogy a 114 milliós nemzetnek vízhiánya legyen. A gyakorlatban azonban Egyiptom katonai lehetőségei korlátozottak, nem utolsósorban a jelenleg Szudánban dúló polgárháború miatt.
Egyiptom szerepe a gázai háborúban
Ezekben a nehéz időkben az egyiptomi szerepvállalás a palesztin ügyekben - Szíszi látta vendégül Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét a január 10-i háromoldalú csúcstalálkozóra Abdullah jordán királlyal -, különösen a Gázai övezetben, további súlyt kölcsönöz Egyiptomnak.
Ennek oka a Hamászra "a terepen" (vagy inkább alatta) gyakorolt közvetlen és hatékony befolyása, valamint az izraeli vezetéssel folytatott közvetlen párbeszéd. Mindkét erőfeszítést az egyiptomi általános hírszerzési igazgatóság vezetője, Abbász Kamel vezérőrnagy vezeti amerikai és izraeli kollégáival.
Egyiptom nem először kerül éles és gyakorlatilag nyílt versenybe Katarral, amely Dohában a Hamász vezetőségét látja vendégül. Mégis, az egyiptomi erőfeszítések voltak azok, amelyek eddig meghozták gyümölcsüket a 2023. novemberi túsz- és fogolycserékkel.
Figyelemre méltó, hogy Egyiptom kerüli a Hamász-ügynökök formális legitimációjának minden látszatát. Bár a mozgalom néhány vezetője Kairóban tartózkodik, Egyiptom nem ad nekik hivatalos státuszt. Ez azt tükrözi, hogy Kairó továbbra is elkötelezett a Palesztin Hatóság és Mahmúd Abbász, mint a palesztin nép egyedüli képviselője mellett - a másik ok, hogy a Hamász a gyűlölt Muzulmán Testvériséghez, Szíszi esküdt ellenségeihez tartozik.
Az 1988-as megalapításakor a Hamász nyíltan a Muszlim Testvériség egyik ágaként határozta meg magát, még ha később, 2017-es politikai dokumentumukban, Szíszi ellenségeskedésétől tartva, el is tompították ezt az aspektust.
Ennek eredményeként nem az egyiptomi külügyminisztérium, hanem Kamel szervezete kezeli a közvetlen kapcsolatokat a Hamász gázai parancsnoki struktúrájával.
Ugyanakkor a Gázai övezet déli megközelítései feletti egyiptomi ellenőrzés és a rafahi átkelő kulcsfontosságú funkciója egyedülálló befolyást biztosít Kairónak a Hamász felett. A technikai megoldások lehetővé teszik, hogy Abbasz Kamel közvetlen megbeszéléseket folytasson a Hamász vezetőivel - köztük Jahja esz-Szinvárral -, valamint hogy mindig nyitott csatornákat tartson fenn Izraellel. Mindezek a szempontok Egyiptomot helyezik előtérbe: ezért Kairó volt az, amely mindkét félnek egy olyan tervet terjesztett elő a túszhelyzet megoldására, amely a végső fázisban a harcok befejezéséhez is vezetne (és a Hamász fennmaradásával Gázában).
Szíszinek mindazonáltal óvatosnak kell lennie, tekintettel az izraeli kormánnyal való szoros kapcsolatára. Egyiptom részese a Gázai övezet 16 éve tartó izraeli blokádjának, és szigorú ellenőrzést tart fenn az egyre nagyobb nyomás alá kerülő rafahi határátkelőn.
Pakisztán kérte. 
