"A többpólusúság valósággá vált. Ennek a világnak a sarkai már világosan kirajzolódnak" - mondta.
Sojgu szerint a fő különbség e pólusok között az, hogy amíg egyesek tiszteletben tartják a szuverén államok érdekeit, és figyelembe veszik az országok és népek kulturális és történelmi sajátosságait, addig mások figyelmen kívül hagyják őket. Értékelése szerint a globális biztonsági rendszer radikális változáson megy keresztül, az Egyesült Államok és szövetségesei feltétlen dominanciája már a múlté.
A tárcavezető azt hangoztatta, hogy a NATO "ledobta álarcát" , többé nem leplezi agresszív jellegét, mert a szövetség stratégiai tervezési dokumentumai rögzítik a globális dominanciára szóló igényt, a blokk érdekszférájába vonva Afrikát, a Közel-Keletet és az ázsiai-csendes-óceáni térséget.
A Nyugat Sojgu szerint arra törekszik, hogy a nemzetközi kapcsolatok kialakult rendszerét egy úgynevezett "szabályokon alapuló világrenddel" váltsa fel - írja az MTI tudósítója.
"Az európai biztonsági helyzet rosszabbá vált, mint amilyen a hidegháború csúcspontján volt. A szövetség katonai tevékenysége maximálisan agresszív, oroszellenes irányultságot öltött. Jelentős amerikai erőket telepítettek a kontinensre, a koalíciós csapatok száma Kelet- és Közép-Európában a sokszorosára nőtt" - hangoztatta.
Rámutatott, hogy a NATO már a Moszkva által "különleges hadműveletnek" nevezett ukrajnai háború előtt megkezdte keleti szárnyának megerősítését. Szerinte ez a folyamat megpecsételi a hidegháború idején Európában létrehozott bizalmi és fegyverzetellenőrzési mechanizmusok leépülését, amelyek meghonosítását egyébként korábban szakértők az ázsiai-csendes-óceáni térségben is javasolták.
Sojgu szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozása és csapásmérő fegyverek esteleges telepítése ezeknek az országoknak a területén megváltoztatja a biztonsági feltételeket a balti térségben és az Északi-sarkvidéken, és szükségessé teszi az orosz védelmi megközelítések felülvizsgálatát. Mint mondta, "nem felel meg a valóságnak" az az állítás, hogy a finn és a svéd csatlakozás oka egy orosz "különleges hadművelet", mert ezeknek az országoknak a szövetséghez való közeledése már évek óta tart.
Hazugságnak nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint Oroszország taktikai nukleáris és vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában. Hangsúlyozta, hogy katonai szempontból nincs szükség ilyen fegyverekre.
Sojgu azt mondta, az ukrán hadsereg hadműveleteinek tervét Londonban és Washingtonban dolgozzák ki, amelyekhez szerinte a súlyos emberveszteségeit titkoló Kijev "fogyóeszközként" szállítja az élőerőt.
Hozzátette: a Donyec-medence civil lakosainak haláláért a fegyvert szállító nyugati országok felelősek. Megjegyzete, hogy Nagy-Britanniának a "gyarmatokon szerzett tapasztalatai" segítettek a jelenlegi ukrán rendszer kezelésében.
Elmondta, hogy az orosz szakértők figyelmesen tanulmányozzák a zsákmányolt nyugati fegyvereket a saját gyártmányú eszközök tökéletesítése céljából. A miniszter szerint a "különleges hadműveletben" szertefoszlottak azok a mítoszok, amelyek az Ukrajnának szállított nyugati "szuperfegyverekhöz" - a Javelin páncéltörőkhöz, az M777-es nagy hatótávolságú tarackokhoz vagy a HIMARS rakétasorozatvetőkhöz - kapcsolódó mítoszok, eközben pedig az orosz fegyverek jó minősége beigazolódott.
"Ezeket a nyugati fegyvereket a harcokban bedarálják" - jelentette ki. Mint mondta, az orosz haderő minden szinten szem előtt tartja a hadviselés humanitárius szabályait rögzítő genfi megállapodásokat.
Álláspontja szerint az Egyesült Államok a többpólusú világ kialakulását az ázsiai-csendes óceáni térségben az ASEAN megingatásával, valamint a NATO és a potenciálisan katonai-politikaivá fejlődő ausztrál-brit-amerikai AUKUS szövetség "összenövesztésével" próbálja megakadályozni. Nem zárta ki, hogy a nyugatiak áttelepítik Ázsiába a nukleáris hadgyakorlatokat, és veszélyesnek ítélte meg az ausztrál nukleáris tengeralattjáró-flotta kiépítésére vonatkozó terveket. Nancy Pelosi amerikai képviselőgázi elnök tajvani látogatását a térséget destabilizáló provokációnak minősítette.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
