|
| Christian Kern osztrák kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök az Országház Delegációs termében tartott sajtótájékoztatójukon 2016. július 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) politikusa a nácizmus elleni harcban fordulópontként számon tartott normandiai partraszállásra utalva kijelentette, hogy "a következő (uniós) költségvetés lesz a D-nap". "Aki nem tartja be a szabályokat, nem lehet a támogatások nettó haszonélvezője 14 milliárd euróval vagy 6 milliárd euróval, mint Lengyelország és Magyarország. A németek és az osztrákok ezt nem fogják elfogadni" - mondta Christian Kern.
Gyújtogatók vannak a házban
Az osztrák kancellár üdvözölte, hogy a lengyel államfő "a civil társadalom nyomására" megtagadta a nemzeti-konzervatív kormány igazságügyi reformjáról szóló három törvényjavaslat közül kettő aláírását. Azonban továbbra is gond, hogy Lengyelország és Magyarország hajlandósága az európai szabályok betartására "nagyon csekély". Ez megmutatkozik a menekültek tagállamok közötti elosztásának ügyében is, amelyből a két ország "teljesen kivonja magát" .
Szintén elfogadhatatlan, ha azt mondják, hogy "Európán belül létezik egy illiberális demokrácia és egy illiberális társadalommodell" - mondta az osztrák kancellár. Hozzátette: a demokráciának mindig a pluralizmuson kell alapulnia, azonban "gyújtogatók vannak a házunkban", ezért örvendetes, hogy az Európai Bizottság "nagyon határozottan nemet mondott".
Kormányváltásra nincs sok esély - akkor mi a megoldás?
|
Kőkemény háborút jósolnak Orbánnak Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében jelentette be, hogy Magyarország kész megvédeni Lengyelországot az Európai Unió szankcióitól. Azzal együtt, hogy már ismét kötelezettségszegési eljárás alatt vagyunk a civiltörvény miatt, most nagyon úgy tűnik, hogy a lengyel igazságügyi reform miatt is a Brüsszel célkeresztjébe kerülhetünk. Külföldi szakértők kemény, többfrontos háborút jósolnak a magyar vezetésnek >> |
Az SPÖ elnöke szerint a varsói és a budapesti nemzeti-konzervatív kormány ügyében két megoldás lehetséges. Ezeket a "rezsimeket vagy kormányokat leváltják, és akkor magától megoldódik a probléma", amihez azonban nem érdemes "túlzott reményeket fűzni, tekintettel mindarra, ami az ellenzékkel és a sajtószabadsággal történik".
A másik megoldás az lehet, hogy megpróbálják rábírni őket arra, hogy "betagozódjanak egy közös európai politikába". Ehhez a törekvéshez lehetne felhasználni az uniós támogatásokat - fejtette ki Christian Kern az interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy kormánya elutasítja Törökország uniós csatlakozását.
Hisz a biztosítási piac fejlődésében, és tesz is érte. 
