|
| Christian Kern osztrák kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök az Országház Delegációs termében tartott sajtótájékoztatójukon 2016. július 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) politikusa a nácizmus elleni harcban fordulópontként számon tartott normandiai partraszállásra utalva kijelentette, hogy "a következő (uniós) költségvetés lesz a D-nap". "Aki nem tartja be a szabályokat, nem lehet a támogatások nettó haszonélvezője 14 milliárd euróval vagy 6 milliárd euróval, mint Lengyelország és Magyarország. A németek és az osztrákok ezt nem fogják elfogadni" - mondta Christian Kern.
Gyújtogatók vannak a házban
Az osztrák kancellár üdvözölte, hogy a lengyel államfő "a civil társadalom nyomására" megtagadta a nemzeti-konzervatív kormány igazságügyi reformjáról szóló három törvényjavaslat közül kettő aláírását. Azonban továbbra is gond, hogy Lengyelország és Magyarország hajlandósága az európai szabályok betartására "nagyon csekély". Ez megmutatkozik a menekültek tagállamok közötti elosztásának ügyében is, amelyből a két ország "teljesen kivonja magát" .
Szintén elfogadhatatlan, ha azt mondják, hogy "Európán belül létezik egy illiberális demokrácia és egy illiberális társadalommodell" - mondta az osztrák kancellár. Hozzátette: a demokráciának mindig a pluralizmuson kell alapulnia, azonban "gyújtogatók vannak a házunkban", ezért örvendetes, hogy az Európai Bizottság "nagyon határozottan nemet mondott".
Kormányváltásra nincs sok esély - akkor mi a megoldás?
|
Kőkemény háborút jósolnak Orbánnak Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében jelentette be, hogy Magyarország kész megvédeni Lengyelországot az Európai Unió szankcióitól. Azzal együtt, hogy már ismét kötelezettségszegési eljárás alatt vagyunk a civiltörvény miatt, most nagyon úgy tűnik, hogy a lengyel igazságügyi reform miatt is a Brüsszel célkeresztjébe kerülhetünk. Külföldi szakértők kemény, többfrontos háborút jósolnak a magyar vezetésnek >> |
Az SPÖ elnöke szerint a varsói és a budapesti nemzeti-konzervatív kormány ügyében két megoldás lehetséges. Ezeket a "rezsimeket vagy kormányokat leváltják, és akkor magától megoldódik a probléma", amihez azonban nem érdemes "túlzott reményeket fűzni, tekintettel mindarra, ami az ellenzékkel és a sajtószabadsággal történik".
A másik megoldás az lehet, hogy megpróbálják rábírni őket arra, hogy "betagozódjanak egy közös európai politikába". Ehhez a törekvéshez lehetne felhasználni az uniós támogatásokat - fejtette ki Christian Kern az interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy kormánya elutasítja Törökország uniós csatlakozását.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak. 
