|
| "Uralják a közvéleményt" - Orbán Viktor interjú közben. EPA/FLORIAN WIESER |
Hogyan látják a magyar ellenzék és az Orbán-kormány helyzetét Németországból? A többi között erre a kérdésre is választ ad a legnagyobb német gazdasági lap, a Handelsblatt, amely ezúttal is terjedelmes cikkben foglalkozik a hazai tüntetésekkel.
Bár a túlóratörvény (vagy ahogy a demonstrálók nevezik: rabszolgatörvény) miatt decemberben kezdődött tiltakozások januárban is kitartanak – a hétvégén ismét több ezren tüntettek országszerte –, a lap szerint a magyar miniszterelnöknek valójában nincs mitől tartania – mégpedig a következő okok miatt.
1. Az ellenzék törékenysége
Az ellenzéket csupán egyetlen dolog tartja össze: meg akarják dönteni Orbán Viktor és a Fidesz hatalmát. Ez "a legkisebb közös nevező” elegendő ahhoz, hogy hetek óta közös tüntetéseket szervezzenek országszerte, amelyeken együtt vonulnak szélsőjobbosok, szocialisták, zöldek és liberálisok.
„Hiányzik egy olyan ellenzék, amely hiteles alternatívát kínálna az autoriter Orbán-rendszerrel szemben”
- mondta a lapnak Anton Pelinka politológus, aki korábban Budapesten is tanított. A tüntetők egy része (főleg a liberálisok) vegyes érzésekkel vesz részt a megmozdulásokon.
A heterogén ellenzék egysége összességében törékeny, és fennáll a veszély, hogy a tüntetések sikere (a túlóratörvény visszavonása) esetén azonnal megbomlana.
2. Orbán politikai ereje
Habár a fiatal tüntetőknek nagyon elegük van az autoriter kormányfőből, Orbán a választásokon olyan eredményeket ér el, amelyek irigységgel tölthetnek el más nemzeti-konzervatív politikusokat.
„A választókerületek vitatott felosztása és a masszív kampány ellenére Orbán és a parlament hatalma legitim. Emiatt joguk van az alkotmány megváltoztatására, valamint a vitatott törvényjavaslat (a túlóratörvény) elfogadására”
- írja a Handelsblatt. Nagyon erős politikai pozíciója miatt Orbán megengedheti magának, hogy arrogánsan „hisztérikus sikongatás”-nak minősítse a tüntetéseket. Politikai hatalma sziklaszilárd, „több évnyi uszítás és manipuláció” után pedig a magyarok többsége még mindig a migráció kérdésével van elfoglalva.
Az a tavaszi európai parlamenti választásokon derül majd ki, hogy „az idegenellenes recept” továbbra is működik-e.
„A kormány mindent meg fog tenni, hogy a migrációs témákkal továbbra is megtartsa a választóit. Nagy esélye van arra, hogy sikerrel jár – még akkor is, ha az ellenzék ki tudna egyezni egy közös listában.”
3. A média ellenőrzése
Az állami MTVA „a magyar kormány propagandájának legfontosabb eszköze”, ráadásul Orbán a magánkézben lévő médiumokat is „földre vitte”. A magyarországi reklámbevételek több mint harmada az újonnan létrehozott kormányközeli médiaalapítványhoz folyik be.
A lap szerint kevés kivételtől eltekintve a magyar média kormánybarát, ami kifizetődik Orbánnak és a Fidesznek.
„Ők uralják a közvéleményt (....) A miniszterelnöknek vidéken a legnagyobb a támogatottsága, ahol kevesebb médium érhető el.”
4. A magyar gazdaság virágzása
A munkanélküliség tavaly mindössze 3,8 százalék volt, és már régóta hiány van szakemberekből. Nyugat-Magyarországon „már úgy keresik a szakképzett munkaerőt, mint tűt a szénakazalban.” Erről az Audi is tudna mesélni: a győri cégnél a szakszervezetek 18 százalékos béremelést és egyéb juttatásokat követelnek az idei évre. (Emiatt nemrég figyelmeztető sztrájkot is tartottak – a szerk.)
A Handelsblatt szerint a magyar gazdaság fellendülőben van – a GDP tavaly "becslések szerint" 3,8, 2017-ben pedig négy százalékkal nőtt (2018-ról még nincsenek hivatalos adatok, de a tavalyi harmadik negyedévben ennél is nagyobb, 4,9 százalékos növekedést regisztráltak, a kormány pedig 4,6 százalékkal számol egész évre – a szerk.), és ez vezetett a munkaerőhiányhoz. A túlóratörvényt éppen azért hozták, hogy „kisegítsék a bajból” a külföldi befektetőket, köztük az Audit, a Daimlert, a Boscht és a Siemenst.
„(A túlóratörvény) nagyfokú rugalmasságot biztosít a cégeknek, különösen az autógyártóknak és beszállítóiknak. A migránsok elől évek óta bezárkózó Magyarország ugyanis – más uniós államokkal ellentétben – nem számíthat külföldi munkaerőre, miközben a jobboldali populista kormány mindenképp szeretné megakadályozni, hogy a gazdasági növekedés lassuljon. Orbán számára a jól működő gazdaság és az alacsony munkanélküliség jelenti az alapot hatalmának megtartására a következő években.”
A Handelsblatt decemberben egyébként szintén azt írta, hogy a német gazdaság „budapesti képviselői” szerint valóban felmerült a kívánság a munkaidő rugalmasabbá tételére. A törvény módosítását ugyanakkor a politika belügyének tartják.
A privátbankár.hu korábbi megkeresésére a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara nem kívánta kommentálni a törvénymódosítást. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy annak fogadtatása vegyes volt a német cégek körében.
Több nemzetközi cég (például Spar, Tesco) pedig már bejelentette, hogy nem él a törvény adta lehetőségekkel, és nem alkalmazza a kibővített, 250-ről 400 órára növelt túlórakeretet.
5. A szakszervezetek gyengesége
Habár néhány szakszervezet általános sztrájkkal fenyeget (a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete március 14-re hirdetett országos munkabeszüntetést), „helyi megfigyelők” szerint nem elég erősek ahhoz, hogy teljesen megbénítsák az országot. Budapesti „német gazdasági körökben” úgy vélik, hogy „egy általános sztrájk jelen pillanatban teljesen kizártnak tűnik.”
A munkavállalói képviseletek túlságosan szétforgácsoltak, és olyan gyengék, hogy Orbán nem tartja szükségesnek személyesen találkozni velük. A lap arra is emlékeztet, hogy számos szektorban (például a Mercedes-Benznél) nemrég emelték a béreket.
A Handelsblatt összességében úgy véli: habár az ellenzék meghirdette „az ellenállás évét”, 2019 nem fog váltást hozni a politikában, "az autoriter módon kormányzó Orbán Viktor" pedig megtartja hatalmát.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1121,6 pontos, 1,06 százalékos emelkedéssel, 107 194,23 ponton zárt szerdán. 
