BUX
35 931.52
-0.80%
-291.00
OTP
10 760.00
-1.28%
-140.00
MOL
1 858.00
-0.11%
-2.00
RICHTER
6 795.00
-1.45%
-100.00
MTELEKOM
385.00
+1.18%
+4.00
 
2019. január 23. 13:10

Míg az ellenzék egysége törékeny és a szakszervezetek gyengék, addig Orbán Viktor politikailag erős, uralja a médiát, ráadásul a gazdaság is virágzik. Emiatt a kormány a túlóratörvény-ellenes tüntetésekbe sem fog belebukni, írja a Handelsblatt. A német lap szerint a törvényt a szakemberhiánnyal küzdő külföldi cégek érdekében hozták, és bár néhány szakszervezet általános sztrájkkal fenyeget, ettől a német cégek nem rezzentek össze.

"Uralják a közvéleményt" - Orbán Viktor interjú közben. EPA/FLORIAN WIESER

Hogyan látják a magyar ellenzék és az Orbán-kormány helyzetét Németországból? A többi között erre a kérdésre is választ ad a legnagyobb német gazdasági lap, a Handelsblatt, amely ezúttal is terjedelmes cikkben foglalkozik a hazai tüntetésekkel.

Bár a túlóratörvény (vagy ahogy a demonstrálók nevezik: rabszolgatörvény) miatt decemberben kezdődött tiltakozások januárban is kitartanak – a hétvégén ismét több ezren tüntettek országszerte –, a lap szerint a magyar miniszterelnöknek valójában nincs mitől tartania – mégpedig a következő okok miatt.

1. Az ellenzék törékenysége

Az ellenzéket csupán egyetlen dolog tartja össze: meg akarják dönteni Orbán Viktor és a Fidesz hatalmát. Ez "a legkisebb közös nevező” elegendő ahhoz, hogy hetek óta közös tüntetéseket szervezzenek országszerte, amelyeken együtt vonulnak szélsőjobbosok, szocialisták, zöldek és liberálisok.

„Hiányzik egy olyan ellenzék, amely hiteles alternatívát kínálna az autoriter Orbán-rendszerrel szemben”

- mondta a lapnak Anton Pelinka politológus, aki korábban Budapesten is tanított. A tüntetők egy része (főleg a liberálisok) vegyes érzésekkel vesz részt a megmozdulásokon.

A heterogén ellenzék egysége összességében törékeny, és fennáll a veszély, hogy a tüntetések sikere (a túlóratörvény visszavonása) esetén azonnal megbomlana.

2. Orbán politikai ereje

Habár a fiatal tüntetőknek nagyon elegük van az autoriter kormányfőből, Orbán a választásokon olyan eredményeket ér el, amelyek irigységgel tölthetnek el más nemzeti-konzervatív politikusokat.

„A választókerületek vitatott felosztása és a masszív kampány ellenére Orbán és a parlament hatalma legitim. Emiatt joguk van az alkotmány megváltoztatására, valamint a vitatott törvényjavaslat (a túlóratörvény) elfogadására”

- írja a Handelsblatt. Nagyon erős politikai pozíciója miatt Orbán megengedheti magának, hogy arrogánsan „hisztérikus sikongatás”-nak minősítse a tüntetéseket. Politikai hatalma sziklaszilárd, „több évnyi uszítás és manipuláció” után pedig a magyarok többsége még mindig a migráció kérdésével van elfoglalva.

Az a tavaszi európai parlamenti választásokon derül majd ki, hogy „az idegenellenes recept” továbbra is működik-e.

„A kormány mindent meg fog tenni, hogy a migrációs témákkal továbbra is megtartsa a választóit. Nagy esélye van arra, hogy sikerrel jár – még akkor is, ha az ellenzék ki tudna egyezni egy közös listában.”

3. A média ellenőrzése

Az állami MTVA „a magyar kormány propagandájának legfontosabb eszköze”, ráadásul Orbán a magánkézben lévő médiumokat is „földre vitte”. A magyarországi reklámbevételek több mint harmada az újonnan létrehozott kormányközeli médiaalapítványhoz folyik be.

A lap szerint kevés kivételtől eltekintve a magyar média kormánybarát, ami kifizetődik Orbánnak és a Fidesznek.

„Ők uralják a közvéleményt (....) A miniszterelnöknek vidéken a legnagyobb a támogatottsága, ahol kevesebb médium érhető el.”

4. A magyar gazdaság virágzása

A munkanélküliség tavaly mindössze 3,8 százalék volt, és már régóta hiány van szakemberekből. Nyugat-Magyarországon „már úgy keresik a szakképzett munkaerőt, mint tűt a szénakazalban.” Erről az Audi is tudna mesélni: a győri cégnél a szakszervezetek 18 százalékos béremelést és egyéb juttatásokat követelnek az idei évre. (Emiatt nemrég figyelmeztető sztrájkot is tartottak – a szerk.)

A Handelsblatt szerint a magyar gazdaság fellendülőben van – a GDP tavaly "becslések szerint" 3,8, 2017-ben pedig négy százalékkal nőtt (2018-ról még nincsenek hivatalos adatok, de a tavalyi harmadik negyedévben ennél is nagyobb, 4,9 százalékos növekedést regisztráltak, a kormány pedig 4,6 százalékkal számol egész évre – a szerk.), és ez vezetett a munkaerőhiányhoz. A túlóratörvényt éppen azért hozták, hogy „kisegítsék a bajból” a külföldi befektetőket, köztük az Audit, a Daimlert, a Boscht és a Siemenst.

„(A túlóratörvény) nagyfokú rugalmasságot biztosít a cégeknek, különösen az autógyártóknak és beszállítóiknak. A migránsok elől évek óta bezárkózó Magyarország ugyanis – más uniós államokkal ellentétben – nem számíthat külföldi munkaerőre, miközben a jobboldali populista kormány mindenképp szeretné megakadályozni, hogy a gazdasági növekedés lassuljon. Orbán számára a jól működő gazdaság és az alacsony munkanélküliség jelenti az alapot hatalmának megtartására a következő években.”

A Handelsblatt decemberben egyébként szintén azt írta, hogy a német gazdaság „budapesti képviselői” szerint valóban felmerült a kívánság a munkaidő rugalmasabbá tételére. A törvény módosítását ugyanakkor a politika belügyének tartják.

A privátbankár.hu korábbi megkeresésére a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara nem kívánta kommentálni a törvénymódosítást. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy annak fogadtatása vegyes volt a német cégek körében.

Több nemzetközi cég (például Spar, Tesco) pedig már bejelentette, hogy nem él a törvény adta lehetőségekkel, és nem alkalmazza a kibővített, 250-ről 400 órára növelt túlórakeretet.

5. A szakszervezetek gyengesége

Habár néhány szakszervezet általános sztrájkkal fenyeget (a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete március 14-re hirdetett országos munkabeszüntetést), „helyi megfigyelők” szerint nem elég erősek ahhoz, hogy teljesen megbénítsák az országot. Budapesti „német gazdasági körökben” úgy vélik, hogy „egy általános sztrájk jelen pillanatban teljesen kizártnak tűnik.”

A munkavállalói képviseletek túlságosan szétforgácsoltak, és olyan gyengék, hogy Orbán nem tartja szükségesnek személyesen találkozni velük. A lap arra is emlékeztet, hogy számos szektorban (például a Mercedes-Benznél) nemrég emelték a béreket.

A Handelsblatt összességében úgy véli: habár az ellenzék meghirdette „az ellenállás évét”, 2019 nem fog váltást hozni a politikában, "az autoriter módon kormányzó Orbán Viktor" pedig megtartja hatalmát.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Kiderült, mely katások járhatnak a legrosszabbul a szigorítással
Baka F. Zoltán | 2020. július 4. 12:03
Igaza lett Parragh Lászlónak, aki már tavaly belengette, hogy a médiának van miért aggódnia.
Makro / Külgazdaság Az amerikaiak nemzeti ünnepén szólt be Donald Trump
MTI | 2020. július 4. 09:30
Az "amerikai forradalom" eltörlésének szándékával vádolta a Black Lives Matter mozgalom támogatóit az Egyesült Államok elnöke péntek este a dél-dakotai Mount Rushmore mellett elmondott ünnepi beszédében, amellyel megkezdődött a július 4-i nemzeti ünnepi rendezvények sorozata. Donald Trump úgy fogalmazott: ennek a baloldali kulturális forradalomnak a célja az amerikai forradalom eltörlése.
Makro / Külgazdaság Egyre értékesebb az MNB aranytartaléka
Csabai Károly | 2020. július 4. 06:31
A sárga nemesfém drágulásának köszönhetően ma dollárban számolva közel félmilliárdot, euróban kimutatva pedig még ennél is többet fialt a jegybanknak a 2018 őszén jelentősen megnövelt készlet – derül ki Matolcsy György jegybankelnöknek egy parlamenti képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.
Makro / Külgazdaság Fehér és fekete nacionalizmus: Trump alatt tör ki a polgárháború? – A hét videója
Privátbankár.hu | 2020. július 3. 20:01
A Fehér Ház elveszítheti a kontrollt az Egyesült Államokban zajló folyamatok felett, mondta el „A hét videója” rovatunkban Káncz Csaba.
Makro / Külgazdaság Csapatot cserél Macron: már meg is van az új kormányfő
Privátbankár.hu / MTI | 2020. július 3. 17:22
Emmanuel Macron hónapok óta kormányátalakításra készült. Most meglépte.
Makro / Külgazdaság Osztályozniuk kell a szüleiket az Erzsébet-táborozóknak
Kormos Olga | 2020. július 3. 15:59
A járványgörbe ellaposodásával beindultak a táborok, köztük az állami Erzsébet-táborok, ahol egy kicsit furcsa kérdőívet raknak a gyerekek elé, hogy töltsék ki. Egyes tanárok fel vannak háborodva, mások szerint hasznos adatok egy statisztikához, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint jogsértő.
Makro / Külgazdaság A török titkosszolgálat nagy akciója – szoros együttműködésben Iránnal
Káncz Csaba | 2020. július 3. 14:46
Teherán és Ankara több területen egyre szorosabban működik együtt, geostratégiai érdekeik hasonlóak. Megvizsgáljuk együttműködésüket Jemenben, Líbiában, a kurd kérdésben és Izrael kapcsán. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Rejtjeles üzenettel búcsúzott a budapesti német nagykövet
Wéber Balázs | 2020. július 3. 13:14
Volkmar Wenzel videóban köszönt el, amelyben néhány apró utalást is elrejtett. Utódja ma adja át megbízólevelét a magyar államfőnek.
Makro / Külgazdaság Elfogadták a 13. havi nyugdíjat, itt vannak a részletek
Privátbankár.hu | 2020. július 3. 12:36
Pénteken megszavazta a parlament a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosítást. Így jövő februárban kicsit több pénzt visz majd a pénzespostás.
Makro / Külgazdaság Lemondott a francia kormány
MTI | 2020. július 3. 10:51
Ez nem váratlan, mert Emmanuel Macron már kormányátalakításra készült.
Friss
hírlevél