5p

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A párizsi olimpián olyan érmeket kapnak a versenyzők, amelyek részben acélból készültek. Persze nem mindegy, milyen acélról van szó. A sportolók anyagi juttatásában lesz egy nagy újdonság.

Az idei - hivatalosan a pénteki megnyitóval startoló - olimpiai játékok érmeinek megtervezésébe bevonták a sportolók képviselőit is. A feladat az volt, hogy Párizsra és Franciaországra egyértelműen emlékeztető medálokat alkossanak. Az ötletért nem lehajolni, hanem felnyúlni kellett. Mi más szimbolizálhatná ugyanis jobban Párizst, mint az Eiffel-torony. Ahelyett azonban, hogy bevésték volna az ikonikus műszaki alkotás képét a medálokba, azt találták ki, hogy mindegyik arany-, ezüst- és bronzérem tartalmazni fog egy darabkát a toronyból.

Így, ha tetszik, a párizsi érmek részben acélból készülnek. Az 1887 és 1889 között épült torony azóta számos felújításon esett át. Eközben bizonyos elemeit tartósan eltávolították és konzerválták. Az Eiffel-torony fenntartásáért felelős vállalat lehetővé tette, hogy ezek pici darabkái Párizs és Franciaország történelmének részeként a maguk módján újra valamilyen nagyságot, a nagy teljesítmény szimbolizálják – derül ki az olimpiai érmekhez mellékelt pr-tájékoztatóból.

Igazi szakértő kezébe adták a tervezést

A medálokat az LVMH luxuscégcsoporthoz tartozó Chaumet ékszerkészítő vállalat mesterei tervezték. Koncepciójuk három alapvető inspirációra épült: a hatszög alakra, a sugárzásra és a drágakő-beillesztés technikájára. Mindhárom elem alkalmazásához alapos magyarázat társul, amit a pr-osok lelkesen kommunikálhatnak.

Az Eiffel-toronyból származó acéldarabka az érmek közepén helyezkedik el, mintha egy drágakövet illesztettek volna be egy ékszerbe. Alakjuk hatszög, ami Franciaország területének geometriai formáját szimbolizálja. Ezzel emlékezetet arra, hogy az egész nemzet részt vett a olimpiai és a paralimpiai játékok előkészítésében és lebonyolításában. Az acéldarabok a torony eredeti barna színét hordozzák.

Nem meglepő, hogy szerepet kapott Párizs egyik jelképe
Nem meglepő, hogy szerepet kapott Párizs egyik jelképe
Fotó: Depositphotos

Az érmek arany, ezüst és bronz részét bevésés helyett domború sugárirányú rovátkákra osztották. Ezzel azt a célt akarták elérni, hogy csillogjanak, ha rájuk süt a nap. A pr-mese szerint ez kifejezi Franciaország vibráló társadalmát és egyben a sikeres sportolók sugárzó teljesítményét.

A szegecsek sem maradtak el a medálokról

További kunszt a medálokon, hogy a hatszögletű acéldarabkák sarkaikon szegecsekre emlékeztető rögzítéssel illeszkednek az érmekbe. Ez kissé konzervatív érzetet kelt, ám fontos funkciója, hogy emlékeztet az Eiffel-torony szegecses összeszerelésére. Ez a bizonyítéka annak, hogy a Chaumet tervezői adnak a részletekre.

A párizsi olimpiai érmek
A párizsi olimpiai érmek
Fotó: paris2024org

További fontos üzenet a világnak, hogy az olimpiai és a paralimpiai versenyzők ugyanolyan érmeket kapnak. Pontosabban „írás” oldalukon ugyanolyanok, míg a „fej” másképpen néz ki. A hagyományt követve az előbbiek érmeinek hátoldala az ókori görög sportversenyek felélesztéséről szól, míg az utóbbiakén az Eiffel-torony látható békaperspektívából.

Újraéledt a régi vita a versenyzők díjazásáról

Örök álkérdése az olimpiáknak, hogy a tömegsportot, a lelkes amatőrök „ép testben ép lélek” filozófiáját tükrözi-e vagy az élsportolók kőkemény díjazásért folytatott versenyét. Ennek szellemében eddig csak a részt vevő nemzetek kormányai szabtak meg összegeket, amelyeket a jól szereplő – mondjuk versenyszámukban az 1.-től a 6.-ig helyig végző – sportolók kaptak.

Ezt a hagyományos most felrúgta a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, amely a 48 sportágában szereplő győztes versenyzőknek 50 ezer dollárt (18 millió forint) ad. A díjazás forrása az az összeg, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) visszaoszt az egyes sportszakágak nemzetközi szövetségeinek. Egy másik sportszervezet azonnal nekiesett az atlétikai szövetségnek.

A Nyári Olimpiai Nemzetközi Szövetségek Szövetsége a nyári olimpiai játékokon részt vevő nemzetközi sportszövetségek non-profit egyesülete kikérte magának, hogy minden előzetes konzultáció nélkül bevezették ezt a díjazást. Szerintük ez aláássa az olimpiai eszmét (a részvétel a fontos nem a győzelem) és arcul üti azokat a sportolókat, akik nem végeznek az élen.

Nagyon megéri szingapúriként aranyat nyerni

A NOB hosszú utat tett meg attól, hogy csak amatőröknek tekintett sportolókat engedett indulni az olimpiai versenyeken. Ez egyre inkább kimerítette a képmutatás minősített esetét, ezért végül a profikat is beengedték a versenypályákra. A leglátványosabb lépés ezen az úton az volt, amikor a barcelonai játékokon megjelentek az amerikai profi kosarasok.

A mostani vitában a NOB mossa kezeit. Hivatalos álláspontja az, hogy a sportszervezetek arra költik az olimpiai jövedelemből befolyt, visszaosztott pénzüket, amire akarják. A szervezet állítása szerint a befolyó összegek 90 százaléka kerül a sportági szövetségekhez. Ami a nemzeti díjazásokat illet, a legnagyobb összeget valószínűleg a szingapúri sportolók kaszálhatták az elmúlt időszakban tartott olimpiai játékokon. Amerikai társaiknál hússzor nagyobb pénzre számíthattak az adózás előtt 737 ezer dolláros (265,7 millió forint) apanázzsal. A 2022-es téli pekingi játékokon nyertes olaszok sem panaszkodhattak. A 17 aranyérmes fejenként 201 ezer dollárt (72,5 millió forint) tehetett zsebre.

A magyar győztesek sem járnak rosszul: laptársunk, az Mfor részletes cikke szerint a Magyar Olimpiai Bizottság már 2023 decemberében bejelentette, hogy a Párizsban szerzett érmek és előkelő helyezések után a magyar olimpikonok tíz százalékkal több jutalmat kapnak, mint a tokiói ötkarikás játékok után. Ez azt jelenti, hogy egy párizsi aranyért 55 millió forintot "fizet" Magyarország, az ezürtét 39 milliót, a bronzért pedig 31 milliót, szemben a tokiói 28-50 millió díjazással. (Források, Olympics.com, Forbes, Mfor

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Májusban nőtt az új autótulajdonosok száma az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 13:37
Májusban nőtt a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban az európai autógyártók képviseleti szerve, az ACEA jelentése szerint. Az elektromos autók részaránya az EU-ban nőtt, Magyarországon viszont csökkent.
Makro / Külgazdaság Magyar gazdaság: besültek a rakéták
Herman Bernadett | 2025. június 25. 13:11
A magyar gazdaság élénkülése a vártnál lassabb ütemben halad, amit elsősorban az alacsony fogyasztói és üzleti bizalom, illetve a kedvezőtlen külső környezeti tényezők hátráltatnak – hangzott el az ING Bank sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Zuhantak tavaly a közvetlen külföldi beruházások Közép-, Kelet- és Délkelet Európában
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 12:57
Negyedével csökkent mennyiségük a bécsi wiiw gazdaságkutató intézet frissen közzétett tanulmánya szerint. Néhány országban viszont, közöttük Magyarországon, növekedés volt tapasztalható.
Makro / Külgazdaság Az iráni háború nyomot hagy a júniusi magyar infláción
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 09:11
A megugró olajár és az ennek nyomán növekvő üzemanyagár a magyar gazdaságban is érezteti hatását, ami elsősorban az Irán elleni támadások eredménye. Szerencsére a héten az olaj tőzsdei jegyzése már esett, így remélhetőleg a történéseknek csak korlátozott hatása lesz nálunk.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály aggasztó kijelentéseket tett a gazdaságról
Herman Bernadett | 2025. június 24. 16:05
Az inflációs cél csak 2027-ben érhető el, a jegybank az idén már csupán 0,8 százalékos növekedéssel kalkulál, nagyon nagy geopolitikai kockázatok vannak – mondta Varga Mihály. 
Makro / Külgazdaság Már Varga Mihályék sem hisznek a kormányban
Csabai Károly | 2025. június 24. 15:24
A Magyar Nemzeti Bank csak 0,8 százalékos GDP-növekedést vár az idén, szemben a kormány 2,5 százalékos prognózisával.
Makro / Külgazdaság Túl sok a baj, Varga Mihályék nem kockáztattak
Herman Bernadett | 2025. június 24. 14:00
Maradt a 6,5 százalékos alapkamat, túl sok ugyanis a kockázat az izraeli-iráni konfliktus kapcsán, de a belső folyamatok sem biztatóak, az infláció a jegybank toleranciasávja fölött alakult. 
Makro / Külgazdaság Nagy Márton beváltotta az ígéretét – Budapestnél pattog a labda
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 13:26
Jön a fellebbezés, lép a tárca.
Makro / Külgazdaság Nem kell még temetni a magyar gazdaságot? Fontos helyről érkezett váratlanul jó hír
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 11:21
Az elemzők által vártnál erőteljesebben javult az üzlet hangulat Németországban júniusban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének legfrissebb felmérése szerint.
Makro / Külgazdaság Tényleg itt a fordulat az izraeli-iráni háborúban
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 09:41
Izrael kedden megerősítette, hogy elfogadta a tűzszüneti javaslatot. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG