Igen meglepő szerepet kap az Eiffel-torony

Az idei - hivatalosan a pénteki megnyitóval startoló - olimpiai játékok érmeinek megtervezésébe bevonták a sportolók képviselőit is. A feladat az volt, hogy Párizsra és Franciaországra egyértelműen emlékeztető medálokat alkossanak. Az ötletért nem lehajolni, hanem felnyúlni kellett. Mi más szimbolizálhatná ugyanis jobban Párizst, mint az Eiffel-torony. Ahelyett azonban, hogy bevésték volna az ikonikus műszaki alkotás képét a medálokba, azt találták ki, hogy mindegyik arany-, ezüst- és bronzérem tartalmazni fog egy darabkát a toronyból.

Így, ha tetszik, a párizsi érmek részben acélból készülnek. Az 1887 és 1889 között épült torony azóta számos felújításon esett át. Eközben bizonyos elemeit tartósan eltávolították és konzerválták. Az Eiffel-torony fenntartásáért felelős vállalat lehetővé tette, hogy ezek pici darabkái Párizs és Franciaország történelmének részeként a maguk módján újra valamilyen nagyságot, a nagy teljesítmény szimbolizálják – derül ki az olimpiai érmekhez mellékelt pr-tájékoztatóból.

Igazi szakértő kezébe adták a tervezést

A medálokat az LVMH luxuscégcsoporthoz tartozó Chaumet ékszerkészítő vállalat mesterei tervezték. Koncepciójuk három alapvető inspirációra épült: a hatszög alakra, a sugárzásra és a drágakő-beillesztés technikájára. Mindhárom elem alkalmazásához alapos magyarázat társul, amit a pr-osok lelkesen kommunikálhatnak.

Az Eiffel-toronyból származó acéldarabka az érmek közepén helyezkedik el, mintha egy drágakövet illesztettek volna be egy ékszerbe. Alakjuk hatszög, ami Franciaország területének geometriai formáját szimbolizálja. Ezzel emlékezetet arra, hogy az egész nemzet részt vett a olimpiai és a paralimpiai játékok előkészítésében és lebonyolításában. Az acéldarabok a torony eredeti barna színét hordozzák.

Az érmek arany, ezüst és bronz részét bevésés helyett domború sugárirányú rovátkákra osztották. Ezzel azt a célt akarták elérni, hogy csillogjanak, ha rájuk süt a nap. A pr-mese szerint ez kifejezi Franciaország vibráló társadalmát és egyben a sikeres sportolók sugárzó teljesítményét.

A szegecsek sem maradtak el a medálokról

További kunszt a medálokon, hogy a hatszögletű acéldarabkák sarkaikon szegecsekre emlékeztető rögzítéssel illeszkednek az érmekbe. Ez kissé konzervatív érzetet kelt, ám fontos funkciója, hogy emlékeztet az Eiffel-torony szegecses összeszerelésére. Ez a bizonyítéka annak, hogy a Chaumet tervezői adnak a részletekre.

További fontos üzenet a világnak, hogy az olimpiai és a paralimpiai versenyzők ugyanolyan érmeket kapnak. Pontosabban „írás” oldalukon ugyanolyanok, míg a „fej” másképpen néz ki. A hagyományt követve az előbbiek érmeinek hátoldala az ókori görög sportversenyek felélesztéséről szól, míg az utóbbiakén az Eiffel-torony látható békaperspektívából.

Újraéledt a régi vita a versenyzők díjazásáról

Örök álkérdése az olimpiáknak, hogy a tömegsportot, a lelkes amatőrök „ép testben ép lélek” filozófiáját tükrözi-e vagy az élsportolók kőkemény díjazásért folytatott versenyét. Ennek szellemében eddig csak a részt vevő nemzetek kormányai szabtak meg összegeket, amelyeket a jól szereplő – mondjuk versenyszámukban az 1.-től a 6.-ig helyig végző – sportolók kaptak.

Ezt a hagyományos most felrúgta a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, amely a 48 sportágában szereplő győztes versenyzőknek 50 ezer dollárt (18 millió forint) ad. A díjazás forrása az az összeg, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) visszaoszt az egyes sportszakágak nemzetközi szövetségeinek. Egy másik sportszervezet azonnal nekiesett az atlétikai szövetségnek.

A Nyári Olimpiai Nemzetközi Szövetségek Szövetsége a nyári olimpiai játékokon részt vevő nemzetközi sportszövetségek non-profit egyesülete kikérte magának, hogy minden előzetes konzultáció nélkül bevezették ezt a díjazást. Szerintük ez aláássa az olimpiai eszmét (a részvétel a fontos nem a győzelem) és arcul üti azokat a sportolókat, akik nem végeznek az élen.

Nagyon megéri szingapúriként aranyat nyerni

A NOB hosszú utat tett meg attól, hogy csak amatőröknek tekintett sportolókat engedett indulni az olimpiai versenyeken. Ez egyre inkább kimerítette a képmutatás minősített esetét, ezért végül a profikat is beengedték a versenypályákra. A leglátványosabb lépés ezen az úton az volt, amikor a barcelonai játékokon megjelentek az amerikai profi kosarasok.

A mostani vitában a NOB mossa kezeit. Hivatalos álláspontja az, hogy a sportszervezetek arra költik az olimpiai jövedelemből befolyt, visszaosztott pénzüket, amire akarják. A szervezet állítása szerint a befolyó összegek 90 százaléka kerül a sportági szövetségekhez. Ami a nemzeti díjazásokat illet, a legnagyobb összeget valószínűleg a szingapúri sportolók kaszálhatták az elmúlt időszakban tartott olimpiai játékokon. Amerikai társaiknál hússzor nagyobb pénzre számíthattak az adózás előtt 737 ezer dolláros (265,7 millió forint) apanázzsal. A 2022-es téli pekingi játékokon nyertes olaszok sem panaszkodhattak. A 17 aranyérmes fejenként 201 ezer dollárt (72,5 millió forint) tehetett zsebre.

A magyar győztesek sem járnak rosszul: laptársunk, az Mfor részletes cikke szerint a Magyar Olimpiai Bizottság már 2023 decemberében bejelentette, hogy a Párizsban szerzett érmek és előkelő helyezések után a magyar olimpikonok tíz százalékkal több jutalmat kapnak, mint a tokiói ötkarikás játékok után. Ez azt jelenti, hogy egy párizsi aranyért 55 millió forintot "fizet" Magyarország, az ezürtét 39 milliót, a bronzért pedig 31 milliót, szemben a tokiói 28-50 millió díjazással. (Források, Olympics.com, Forbes, Mfor)