Az S&P elsősorban azzal a véleményével indokolta a péntek éjjel Londonban bejelentett lépést, hogy tavaly szeptemberi várakozásaihoz képest enyhültek a brit közfinanszírozást terhelő kockázatok.
A hitelminősítő közölte: a 2023-2025 közötti időszakra a brit hazai össztermékhez (GDP) mérve átlagosan 3,7 százalékos államháztartási hiányt vár a szeptemberi előrejelzésében szereplő 5,5 százalék helyett.
Az S&P Global Ratings emellett arra is számít, hogy a GDP-arányos brit államadósság-ráta az idei év végére várt 97,7 százalékról lassú csökkenésnek indul, és 2026-ig 96 százalékra süllyed.
A korábban vártnál jobb közfinanszírozási és államadósság-dinamika okai között szerepel a hitelminősítő indoklása szerint az, hogy az előző kormány által tavaly bejelentett - szinte azonnal súlyos piaci felfordulást okozó - adócsökkentési intézkedések zömét gyorsan visszavonták.
A S&P Global Ratings szerint a másik fő kedvező fejlemény a földgázárak folytatódó csökkenése.
Ennek eredményeként a kormány által a lakossági energiaszámlákra érvényben tartott felső korlát 2023 közepétől várhatóan nem jár külön költségvetési kiadással, mivel a háztartások átlagos éves áram- és földgázszámlái a garanciában biztosított évi 3 ezer fontos felső határ alá csökkennek - áll a hitelminősítő indoklásában.
A cég közölte azt is, hogy az idei év egészére sekély ívű, 0,5 százalékos visszaesést vár a brit gazdaságban, de teljes körű recesszióra nem számít.
Tavaly ősszel mindhárom globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings mellett a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings is negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.
Ennek közvetlen előzményeként tavaly szeptemberben az akkori brit kormány hatalmas ívű adócsökkentési programot terjesztett elő, amelyre azonban a piac súlyosan negatív árfolyam-korrekciókkal reagált.
Az adóprogram bejelentése után mélységi rekordokra - egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe - zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, és az irányadó brit állampapírok hozama meredek emelkedéssel meghaladta a görög államadósság-finanszírozás költségeit. A szélsőségesen heves - rendkívüli jegybanki intervenciót is szükségessé tévő - negatív piaci reakció elsődleges oka az volt, hogy a piaci szereplők nem tartották biztosítottnak a 45 milliárd font értékű adócsökkentési program finanszírozhatóságát.
Az ügybe belebukott Liz Truss akkori brit miniszterelnök is, miután a fedezetlen adócsomag beterjesztése nyomán kitört pénzügyi zűrzavar miatt a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója ellene fordult.
A jelenlegi brit kormány - immár Liz Truss utódjával, Rishi Sunak miniszterelnökkel az élén - novemberben átfogó költségvetési konszolidációs programot terjesztett elő, amely a Truss-kabinet gyakorlatilag összes adópolitikai intézkedését visszavonta.
(MTI)
